Hírlevél feliratkozás
Mészáros R. Tamás
2024. február 11. 04:34 Közélet, Világ

A bevándorlók (vélhetően) nem csökkentik a béreket

Magyarországon az utóbbi pár évben gyors tempóban nőtt a főként az iparban foglalkoztatott vendégmunkások száma, a hazai munkaerőhiány és bérnövekedés miatt több tízezer külföldi érkezett a kormány által munkahelyteremtési támogatással megszórt külföldi tulajdonú, külföldre termelő üzemekbe. 

A KSH felmérése szerint tavaly szeptemberben 95 ezer külföldi dolgozott hazánkban; míg a kormány 2024-ben 65 ezer főben határozta meg az újonnan kiadható, foglalkoztatási célú tartózkodási engedélyek számát.

Az utóbbi évek gyors emelkedése ellenére ez még mindig elhanyagolható, alig 2 százalékos arányt jelent a 4,57 millió fős teljes magyarországi munkaerőpiachoz képest

Ezzel együtt az indiai, Fülöp-szigeteki és vietnámi dolgozók megjelenését számos olyan sajtóhír kísérte, miszerint a külföldiek növekvő foglalkoztatása magyar munkahelyeket sodor veszélybe, illetve csökkenti a hazai munkaerő érdekérvényesítő képességét és bérszínvonalát.  Az okok között előkerül, hogy a vendégmunkások alacsonyabb bérért hajlandóak dolgozni, hosszabb műszakokat vállalnak és kevesebb pihenővel beérik, kiszolgáltatott helyzetükből fakadóan többet tűrnek a főnöküktől, nem csatlakoznak szakszervezethez stb. A termelékenységet masszívan meghaladó bérnövekedés fő oka a feszes munkaerő-piaci helyzet volt, a vendégmunkások beengedésével ugyanakkor ez a helyzet gyökeresen megváltozhat.  

Ezek az elképzelések a hazainál jóval nagyobb migrációt tapasztaló nyugat-európai és észak-amerikai országokban is régóta részei a politikai diskurzusnak. Ugyanakkor a kérdéssel foglalkozó empirikus kutatások döntő része szerint még sokkal jelentősebb bevándorlás sincs számottevő hatással a helyi lakosság bérszínvonalára és a munkanélküliségre.

Ezzel együtt az egyes országokra, illetve az országon belüli jövedelmi csoportokra gyakorolt hatások között komolyabb eltérések mutatkoznak, azaz a bevándorlás hatása nem független az eltérő nemzeti szabályozástól, gazdasági szerkezettől és társadalmi helyzettől. Magyarország esetében azonban a migráció mértéke és jellege alapján feltételezhető, hogy nem a vendégmunkások száma lesz a döntő a bérszínvonal alakulását illetően.   

Amerika jól járt 

A migráció bércsökkentő hatásával kapcsolatos félelmekkel szemben az egyik alapvető ellenérv, hogy a külföldről érkező munkavállalók foglalkoztatásának gazdasági hatásai bonyolultabbak a fentieknél

A munkaerőpiac nem egy zérus összegű játék, ahol a külföldiek kiszorítják a helyieket, hanem a migránsok gyakran a munkaerőhiány kielégítését szolgálják. Nélkülük a nyugati demográfiai tendenciák miatt számos, jelentős munkaerőigénnyel bíró, de relatíve rosszul fizető alapvető szolgáltatás fenntartása problémássá válhat; míg a hazai tulajdonú iparral bíró országok, például Németország esetében a helyi termelés fenntartása motiválta a vendégmunkások behívását. Emellett a bevándorlók optimális esetben a helyi gazdaság résztvevőivé válnak, adót fizetnek, fogyasztanak, és ezzel hozzájárulnak a gazdaság növekedéséhez, közvetve maguk is munkahelyeket teremtenek a kereslet emelésével. A másik oldalról a migrációnál sokkal komolyabb hatással bírnak a bérekre egyes intézményi és gazdaságszerkezeti jellegzetességek (termelékenység, innováció, versenyképesség stb.), illetve a recessziók, pénzügyi válságok, egyéb makrogazdasági és monetáris folyamatok. 

Ebből fakadóan a bevándorlás bérekre gyakorolt hatásának megállapítása sem egyszerű dolog, hiszen a fenti jelenségek hatását nem lehet egzakt módon szétválasztani és lemérni. Az ilyesfajta bonyolult ok-okozati összefüggések feltárását lehetővé tevő módszertani előre lepések 2021-ben közgazdasági Nobel-emlékdíjat értek, és az egyik díjazott, David Card, a Kaliforniai Egyetem (Berkeley) professzora munkásságának fontos eleme a bevándorlás munkaerőpiaci hatásainak mélyebb vizsgálata. Card újabb tanulmányainak egy visszatérő állítása, hogy a bevándorlás az Egyesült Államokban nincs komolyabb hatással a jövedelmi folyamatokra.

A legtöbb, az Egyesült Államokat vizsgáló kutatás hasonló konklúzióra jut, azaz nem talál jelentős rövid távú összefüggést a bevándorlás és jövedelmi folyamatok között, még akkor sem, ha azonos képzettségű csoportokra fókuszálnak. Mindez annak ellenére is így van, hogy Amerikában a bevándorlás mértéke, illetve a bevándorlók aránya is jóval magasabb, mint Európában, nem is beszélve Magyarországról: 2022-ben az amerikai munkavállalók 18,1 százaléka külföldön született személy volt. A dolog egyszerű magyarázata, hogy az esetek döntő részében a migráns munkaerő jellemzően nem a hazai helyettesítését célozza, hanem hiányszakmákban helyezkedik el.

A másik oldalról a bevándorlás korlátozása sem jár kimutatható előnyökkel, például nem javította a hazai munkások bérezését, amikor az Egyesült Államok 1964-ben felmondta a mexikói mezőgazdasági és vasúti vendégmunkások tömeges foglalkoztatását ösztönző programját. Sőt egyes, amerikai adatokkal dolgozó tanulmányok szerint a hosszú távú hatásait nézve a bevándorlás bőven pozitív a bérekre, a foglalkoztatásra és az innovációra nézve. Gianmarco Ottaviano és Giovanni Peri, a Bocconi Egyetem és a Kaliforniai Egyetem professzorai, a kérdéskör kiemelt kutatói szerint az Egyesült Államokban a magasabb bevándorló lakossággal bíró városok magasabb növekedési üteme jelentős részben a kulturális diverzitás jótékony gazdasági hatásainak köszönhető. 

Általában nem nyomják le a béreket

Az Egyesült Államok ezzel együtt sok szempontból különleges eset. A bevándorlás társadalmi elfogadottsága történelmi okokból fakadóan magasabb, mint Európában (még ha manapság ez egyre kevésbé jellemző is), az amerikai növekedés évtizedek óta jóval magasabb, mint Európában, a munkaerőpiac dinamikusabb, a bevándorlók között pedig kiemelkedő a magas képzettségűek aránya, akik az amerikai agyelszívás kedvezményezettjei.

Ezzel együtt a világ számos más országában is hasonlóan nehéz erős összefüggést találni a migráció, valamint bennszülöttek bérei, illetve a munkanélküliség között. Nem rontotta a hazai béreket Törökországban és Jordániában a szíriai polgárháború alatti menekülthullám; Svédországban az ezredforduló utáni erősödő menekültbefogadás; az 1990-es években a volt szovjet területekről tömegesen Izraelbe költöző zsidók migrációja; vagy a Németországba érkező törökök és keleti-európaiak, illetve a német egyesítést követően nyugatra települt keletnémet munkások tömegei sem. Ez nem jelenti, hogy a tömeges migrációs epizódok ne jártak volna problémákkal a bérleti díjak és az élelmiszerárak például jellemzően emelkedtek rövid távon , de a bérek és munkanélküliségi ráta nem romlott.

Arról sincs szó, hogy minden kutatás azonos konklúzióra jutott. Egy 2022-es, 64 korábbi tanulmányon alapuló metaanalízis – azaz korábbi kutatások eredményeit átvizsgáló és összefoglaló munka – szerint a témával foglalkozó szakirodalom elég jelentős heterogenitást mutat, más szóval országonként, valamint a felhasznált adatok jellege és az azok kielemzésére használt módszertan fényében komoly eltérések mutatkoznak.   

Egyes, gazdasági válságepizódokat vizsgáló tanulmányok például erős negatív hatást hoznak ki; mások szerint minél hosszabb távon nézzük a folyamatokat, annál negatívabb a bevándorlás hatása; és arra is van némi bizonyíték, hogy az alacsonyabb minimálbért megállapító államokban erősebb a negatív hatás, azaz ahol a bérek szabályozása lazább, ott nagyobb problémát okoz a munkaerő-kínálat növekedése. A migráció munkaerőpiaci és államháztartási hatását számos egyéb változó befolyásolja, úgy mint a bevándorlók érkezésének tempója (értelemszerűen a hirtelen és erős bevándorlás komolyabb nehézségek elé állítja a befogadó gazdaságot), demográfiai és képzettségi összetétele, a fogadó munkaerőpiac állapota, stb. Emiatt a pontos hatás iránya és mértéke kutatásonként eltérő, és valamivel több esetben mutatnak enyhe negatív hatást a vizsgálatok, mint pozitívat. 

Ugyanakkor a metaanalízisben vizsgált tanulmányok döntő többsége arra jut, hogy a bevándorlásnak a hazai bérekre gyakorolt hatása közel nulla, és még a pozitív vagy negatív hatást találó elemzések nagy része is minimális eltérést mutat a nulla értéktől. Azaz bár vannak kilengések az egyes eredmények között, az átfogó konklúzió, hogy ezek nagyon apró, a makrogazdasági helyzet egészét nézve teljesen lényegtelen hatások. 

Egyenlőtlen hatások

Arra is van némi bizonyíték, hogy a negatív hatások elsősorban az alacsonyabban képzett helyi lakosságon csattannak. Egy tavalyi, az Egyesült Királyságot vizsgáló tanulmányban a University College London kutatói arra jutottak, hogy a jövedelemeloszlás legalsó 5 százalékába tartozók esetében 0,47 százalékkal, a tizedik százaléknál 0,64 százalékkal fogta vissza az éves reál órabérek növekedését a bevándorlás 1994 és 2016 között (azaz a bérek nem csökkentek, de a növekedési ütemük fikarcnyival alacsonyabb lett). Ez abból fakad, hogy az országba érkező munkások döntő része a legalsóbb jövedelmi kategóriákba tartozó munkakörben helyezkedett el, azaz itt koncentrálódott a bevándorlás munkaerőpiaci hatása. Ezzel szemben a társadalom felső jövedelmi hányadainak béreire pozitív hatással volt a folyamat.

Hasonló jelenségek olvashatók ki a fent említett metaanalízisből is, amely szerint a korábbi kutatások többnyire enyhe negatív hatást találtak az alacsonyan képzett, legfeljebb érettségivel rendelkező hazai dolgozók körében, míg enyhe pozitív hatást a magasabban képzettek esetében.  

Ezt némileg ellensúlyozza egy másik jelenség, ami több nyugati példában visszaköszön. A bevándorlás növekedésével a bennszülött lakosság relatív munkaerőpiaci lehetőségei javulnak: az alacsony képzettségű helyiek nem szorulnak ki a munkaerőpiacról, hanem – megfelelő munkaerőkereslet esetén – képesek feljebb lépni a jövedelmi ranglétrán, például nyelvtudásuk vagy kulturális beágyazottságuk, esetleg a migránsokkal szembeni munkaerőpiaci diszkrimináció miatt. 

Az empirikus kutatások szerint az Egyesült Királyságban és Nyugat-Németországban a migráció növekedéséből fakadó munkaerőpiaci verseny leginkább a korábban érkezett migránsokat érintette, hiszen ők nagyobb arányban dolgoznak alacsony jövedelmű munkakörökben. Dániában egy, az 1991 és 2008 közötti időszakot, azon belül is a nagyobb számú menekültet elszállásoló, illetve a kevés menekültet befogadó dániai régiók közti különbségeket vizsgáló tanulmány szerint a menekültek (tehát nem a vendégmunkások) számának növekedése a kétkezi munka felől a jobb munkahelyek irányába terelte a dán lakosság alacsonyan képzett tagjait, ezzel pedig valamelyest javította jövedelmi helyzetüket, illetve a társadalmi mobilitást. 

Egy, 1976 és 2007 közötti francia munkaképes korú férfiak adatait vizsgáló tanulmány ennél árnyaltabb képet fest. Eszerint az alacsonyan képzett helyi lakosság egy része valóban képes volt jobb munkakörbe migrálni a bevándorlók által dominált munkakörökből, ugyanakkor egy másik részük megmaradt a kétkezi munkánál, és inkább országon belüli költözéssel reagált a növekvő versenyre. Előbbiek bére természetesen nőtt, utóbbiaké viszont relatíve csökkent, főként az építőiparban. 

Magyarország bérszínvonala nem ezek múlik

Az természetesen nem teljesen egyértelmű, hogy a fentiek mennyire alkalmazhatók Magyarországra, és ezt egy jó ideig nem is fogjuk megtudni: a hazai bevándorlás alacsony mértéke miatt rövid távon nem reális komolyabb munkaerőpiaci hatás kimutatása.

A fenti példák mindenesetre ennél jóval erősebb migráció esetében is minimális hatást mértek. Az Egyesült Királyságban például 2015-ben 13,4 százalék volt a külföldön született lakossága aránya, azaz arányaiban olyan ez, mintha 1,3 millió külföldi származású ember élne Magyarországon. Ilyen szintű munkaerő-beáramlás Magyarországon politikai és gazdasági szempontból sem reális.  

Az is nagy különbség az enyhe negatív hatásokat mutató tanulmányokhoz képest, hogy Magyarországra nem sokkszerűen szakadt rá a külföldi munkaerő, hanem jellemzően munkaerőhiányos szakmákba, szervezetten érkeznek képzett munkások. A vendégmunkások nagyobb számú megjelenését kísérő – ironikus módon az előző években a kormány által tudatosan gerjesztett – társadalmi feszültségekre reagálva tavaly elfogadott “vendégmunkás-törvény” idéntől szigorú korlátozások hoz a külföldiek alkalmazására vonatkozóan, azaz vélhetően ez a helyzet nem változik. 

Az is feltételezhető, hogy a vendégmunkásokat alkalmazó nagyobb ipari beruházások nem csak a gyártósori munkakörök növekedésével járnak majd, hanem a gyárak közvetlen környezetében az adminisztratív munkakörök száma vagy a gyáraknak szolgáltató vállalkozások megrendelései is nőni fognak, azaz a munkaerőpiaci hatás tágabb lesz annál, mint hogy az adott üzemben mekkora a külföldiek aránya. Ennek fényében azok a hírek, amelyek szerint egyes gyárakban tömegével cserélik külföldiekre a hazai munkaerőt, vélhetően nem reprezentálják az országos munkaerőpiaci folyamatokat. 

Ugyanakkor a magyar rendszer a bevándorlás pozitív gazdasági hatásait is minimalizálja. Egyrészt a dán és francia példa alapján a hazai munkaerő akkor tud jobb állásba előre lepni a bevándorlók növekvő foglalkoztatásával párhuzamosan, ha ehhez adottak a képzési és továbbtanulási feltételek, illetve megvan hozzá a munkaerőpiaci kereslet. A magyar oktatási és képzési rendszer régóta súlyos problémákkal küzd, ráadásul elsősorban pont azokon a helyeken, ahol a gyártósoron túl nem sok munkalehetőség van. Az oktatási és képzési rendszer állapota, a hazai innovációs kapacitások növelésének képessége és más intézményi változók sokkal nagyobb hatással vannak a bérszínvonalra, mint a bevándorlás (vagy akár az ipari álláshelyek erőltetett bővítése), ezért ezek fejlesztése a migrációtól függetlenül is fontos lenne, mégis háttérbe szorul az ezermilliárdos összegű ipartámogatás mögött. 

Másrészt jelenlegi magyar szabályozás kifejezetten gátolja, hogy a bevándorlók a magyar gazdaság részeivé váljanak, itthon fogyasszanak és letelepedjenek. Ehelyett a rövid távú robotmunkát ösztönzi, amelynek hatására a vendégmunkások minimalizálják itthoni kiadásaikat, és igyekeznek keresetük minél nagyobb részét hazavinni. Ez persze számos nyugati országban is így van, ám ott a vendégmunkások jellemzően hazai tulajdonú gyárakba érkeznek, amelyekben a hazai tőkések vagyonát gyarapítják, illetve a hazai cégek versenyképességét növelik, amelyek így ideális esetben többet ruháznak be otthon és több, magasabban képzett hazai állampolgárt tudnak foglalkoztatni. Magyarország ezzel szemben külföldi tulajdonosok alacsony hazai hozzáadott értéket termelő gyárait támogatja, amelynek jóval kevesebb potenciális hozadéka van.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Közélet Világ bérek bérszínvonal bevándorlás migráció vendégmunkás Olvasson tovább a kategóriában

Közélet

Mészáros R. Tamás
2024. július 16. 05:03 Közélet, Világ

A korrupciónál is nagyobb probléma van az uniós pénzekkel

Az uniós költségvetés harmadát felemésztő kohéziós politika hatása nem csak a források elosztásáról döntő tagállami kormányok inkompetenciája vagy korruptsága miatt marad mérsékelt.

Stubnya Bence
2024. július 11. 16:15 Közélet

Új módszerrel próbál meg 300 ezer embert munkába állítani a kormány

A lakhatási támogatások, a fiatalok aktivizálása, a munkásszállók építése után a munkába állók szochójának elengedésével is megpróbálkoznak.

Stubnya Bence
2024. július 11. 13:16 Közélet

Megnehezítheti a 2026-os választás előtt a kormány dolgát az újraszabott uniós kényszerzubbony

A kormány azzal számol, hogy a túlzottdeficit-eljárásban négy évig kell majd bizonyos mértékben csökkenteni a költségvetési hiányt.

Fontos

Jandó Zoltán
2024. július 17. 05:46 Adat

Sosem volt még ilyen durva hőhullám Magyarországon

Volt már az előzőnél melegebb hét Magyarországon, de csak egyszer, 2007-ben, akkor pedig tíz nap után enyhült a kánikula. A mostani hőhullám hosszúsága és intenzítása is rekordot dönthet.

Torontáli Zoltán
2024. július 16. 15:54 Pénz, Világ

Nem erőltetik, ami nem megy, 20 év után adta fel romániai ambícióit az OTP

A nagy terjeszkedés közben távozott a bankcsoport azokról a piacokról, ahol nem sikerült nagyra nőni, és erre esélyt sem látott a vezetőség.

Torontáli Zoltán
2024. július 16. 12:47 Adat, Élet

Sokkal jobban drágulnak most az albérletek, mint az eladó lakások

Nagyon mennek fel az albérleti díjak, pedig még ki sem hirdették a felvételi ponthatárokat.