Hírlevél feliratkozás
Bucsky Péter
2023. március 20. 04:33 Adat, Vállalat

64 millió forintba kerül egy akkumulátorgyári munkahely a magyar állam számára

A magyar kormányok 2004 januárja és 2023. február eleje között összesen 1054 milliárd forint állami támogatást hagytak jóvá 446 projektre egyedi kormánydöntésekkel. Ezek összesen nyolcezer milliárd forintnyi beruházást segítettek.

Akkumulátorgyárakra, elektromos járműgyártási projektekre is szinte ugyanennyit fizet ki a kormányzat, csak nem két évtized, hanem néhány év alatt. A legnagyobb tétel ebből a CATL debreceni gyárépítése.

A már jóváhagyott több mint 600 milliárd forintos állami támogatás már csak azért is gigászi, mert az összes magyarországi vállalattól a 2023-as költségvetési tervezet szerint 792 milliárd forintnyi társasági adót terveznek beszedni. Az állami támogatások mellett a gyáraknak helyet adó ipari parkok fejlesztését, az infrastruktúra kiépítését is az állam fizeti. Mindezt figyelembe véve

1050 milliárd forint állami támogatást lehet összeszámolni az akkumulátorgyártó és elektromos járműgyártó cégek számára.

Gyűjtésünkben már a CATL projektje is szerepel, mégsem biztos, hogy teljes körű, mivel könnyen lehet, hogy nem minden forrást leltünk fel, így az 1050 milliárd forintra alsó határként érdemes tekinteni. Ráadásul a valószínűsíthető további fejlesztés nyomán további százmilliárdos tételek várhatók.

Alapvetően négy nagy projektről esik akkumulátoros cégek kapcsán szó:

  • A dél-koreai Samsung gödi telephelyén 2700 új munkahely létrehozását ígérték, és már 2017-ben átadták az első ütemet, de a gyár azóta is bővül.
  • A szintén dél-koreai SK akkumulátorgyárát 2020-ban adták át Komáromban, az iváncsai üzem idén indítja a termelést. Ezek ezer, illetve 2,5 ezer új munkahelyet ígérnek.
  •  A CATL kínai vállalat debreceni üzeme ugyan még csak terv, de itt 9 ezer új munkahelyet ígérnek.

Összességében mindez 15 ezer új munkahely, ami a 4,7 millió hazai foglalkoztatotthoz képest nem túl jelentős. Ráadásul jelentős részben nem is magyarok dolgoznak, fognak dolgozni ezekben a gyárakban, hanem vendégmunkások – ahogy arról Czirfusz Márton kutató beszélt a G7 Podcastban.

A magyar kormány ezekhez a nagy projektekhez jelentős forrásokkal járult hozzá. Ennek kapcsán a legtöbbet az egyedi kormánydöntésekről (ekd) lehet hallani. A Samsung 35 milliárdnyi támogatást kapott, az SK ON és SK Battery 113 milliárdot, a kínai sajtóból származó információk alapján a CATL pedig már 320 milliárd forintot. Mindez azonban csak a jéghegy csúcsa.

A kormányzat sokat tesz azért, hogy minél nehezebben lehessen megtudni, hogy mekkora támogatást biztosít a külföldi vállalkozások magyarországi projektjeire. A Külgazdasági és Külügyminisztérium honlapján egy pdf-ben teszik közzé az ekd-döntéseket, de ebből sok fontos részlet nem derül ki. Ezért az Európai Bizottság adatbázisában is megvizsgáltuk, hogy milyen projektekre és mekkora támogatást adnak.

A három nagy akkumulátorgyár mellett az akkumulátorgyártáshoz és az elektromos járműgyártáshoz szorosan kötődő projekteket is megvizsgáltuk. Ha csak a KKM kimutatásait vizsgáljuk, akkor 193 milliárd forintnyi támogatást találunk. Az EU adatbázisában 205 milliárdnyit. Mindkét adatbázisban volt olyan támogatás, ami a másikban nem szerepelt, ha mindent összesítünk, akkor 21 vállalat 242 milliárd forint közvetlen állami támogatást kapott akkumulátorgyárakra és más elektromobilitási beruházásokra.

Ha ehhez még hozzávesszük a CATL tervezett támogatását, már 642 milliárd forintnál tartunk. Érdemes azt is megvizsgálni, hogy miből állnak össze ezek a támogatások – ezt csak az EU adatbázisa alapján lehet elvégezni. A támogatások 93 százalékban közvetlen, vissza nem térítendő támogatások voltak.

Jelentős adókedvezményt egyedül a Toray Industries nyergesújfalui gyára kapott, ez 10 milliárdosra várható, míg a Robert Bosch Power Tool Kft.-é 385 milliósra. Kedvezményes kölcsönt a Shinheung SEC EU Kft. monori egységes kapott 2,9 milliárd forint értékben, illetve a Toyo Ink Hungary Kft. újhartyáni gyára 815 millió forintot.

Út, vasút, víz és áram százmilliárdokért

Ezeken felül a kormányzat nagy összegeket fordít a szükséges infrastruktúra fejlesztésére, az akkumulátorgyárak ugyanis elképesztően sok energiát és vizet igényelnek. Ezeket a – kizárólag a gyárak működését szolgáló – fejlesztéseket a magyar adófizetők finanszírozzák, ez mégsem számít bele az állami támogatásba.

Az állam nem gyűjti, teszi transzparensen hozzáférhetővé, hogy mennyit költ ezekre. A jogszabályokból, költségvetésekből lehet mindezt csak kihámozni, ráadásul mivel a magyar állam költségvetése mára teljesen átláthatatlan, elképesztően nehéz a költségnövekményeket követni.

Többszörösen körbejárva a költségeket arra jutottunk, hogy

a három meglévő akkumulátorgyár infrastruktúrafejlesztésére 360 milliárd forintot költött el a magyar állam az elmúlt években, és még számos jóváhagyott fejlesztésnek nem ismert a költsége.

Mindez a CATL gyárának állami támogatásával kapcsolatban is kérdéseket vet fel, hiszen az elképesztően nagy vízigény, a teljes térség áramellátását a feje tetejére állító óriási áramigény miatt szinte biztosan több százmilliárd forintos nagyságrendű fejlesztésekre lesz szükség. Kérdés, hogy a megszellőztetett 320 milliárdban mindez benne van-e.

Az eddigi, 2022-es és 2023-as kormányhatározatok is már 127 milliárd forintot irányoztak legalább elő a CATL akkumulátorgyárnak helyet adó debreceni Déli Gazdasági Övezet fejlesztésére. Ebben azonban a vízközművek fejlesztése és számos kijelölt feladat költsége még nem látható.

A három, részben már elkészült akkumulátorgyár esetében a költségek 37 százalékát (93 milliárd forint) a közúti és vasúti infrastruktúra fejlesztése tette ki, 32 százalékot (82 milliárd forint) a vízközmű-fejlesztés, 30 százalékot (77 milliárd) pedig a villamosenergia-hálózat szükséges fejlesztése. A debreceni projekt eddigi legnagyobb tétele az áramhálózat 111 milliárdos bővítése.

Különösen elgondolkodtató a vízközmű-fejlesztés esete, mert ebben a szektorban az állam a rezsicsökkentéssel csődközeli helyzetbe taszította az alapvetően önkormányzati tulajdonú vállalatokat, majd felajánlotta az átvételüket. Az állam az átvett cégeket a Települési Önkormányzatok Szövetségének számításai szerint 135 milliárd forinttal tőkésítette fel. A teljes szektor árbevétele 330 milliárd forint volt 2021-ben.

A teljes ágazat eszközeinek értéke, beleértve az összes ivóvízzel és szennyvízzel foglalkozó magyarországi vállalatot, 960 milliárd forint volt 2021. december 31-ével. Az egész szektor értékéhez mérten is kimagasló tehát, hogy a kormány 82 milliárdot költött három akkumulátorgyár vízközmű-hálózati rákötésére.

Ami az áramhálózatot illeti, a napelemek bekötésének leállítása kapcsán nyilvánvalóvá vált, hogy nagy mértékben elmaradtak a villamosenergia-hálózatok fejlesztései. Az évente 30-40 milliárd forintos hálózatfejlesztés nem elsősorban a lakosság vagy a magyar vállalatok igényeit követi, hanem túlnyomó részben az akkumulátorgyárak érdekében valósul meg. Ahogy a magyar villamosenergia-rendszer hálózatfejlesztési terve fogalmaz:

minden stratégia esetén a 2023-25 közötti időszakban jelentkezik a legnagyobb CAPEX-igény Budapest térségében, melyből a legjelentősebb részt a Göd Ipari Parkba tervezett grandiózus (koncentrált rendszerhasználói igény miatti) beruházások adják.

A négy akkumulátorgyárra jóváhagyott 188 milliárdos állami hálózatfejlesztési költség kiemelkedő. Különösen annak fényében, hogy a lakossági és vállalati érdekben 74 milliárdos fejlesztést tervez csak az állam.

Ráadásul a gigantikus költségeknek hatása lehet a rendszerhasználati díjakra is, amit az áramszámlán keresztül mindenki fizet. Kérdés, hogy az elosztóhálózatot üzemeltető vállalkozások megkapják-e az összes, az akkumulátorgyárak miatt szükséges fejlesztésekből fakadó többletköltségük fedezetét – mert ha nem, akkor a nem fedezett rész minden magyar áramfogyasztó költsége lesz.

Megtérülési kérdőjelek

Az akkumulátorgyártó cégek 2018-ban indultak el, és azóta nulláról 6249 főre nőtt az alkalmazottak száma. Ez sokba került. A Samsung esetében összesen 140 milliárd forint adófizetői támogatásból 3119 munkahely jött létre, ami ugyan több, mint az ígért 2700, de így is munkahelyeként 44 millió forint.

Az SK két cége Iváncsán és Komáromban 2,5 ezer, illetve ezer új munkahelyet ígért. Ők az iváncsai gyár csúcsra járatása nélkül is 3130-nál járnak már. Az eddig létrejött munkahelyekre 262 milliárd forintot kellett költeni, ami alkalmazottanként 83 millió forintot jelent.

A három működő üzemet összesítve tehát az látszik, hogy eddig

az államnak egy akkumulátorgyári munkahely 64,3 millió forintjába került.

A mérleget kedvezőbbé teheti az üzemek további létszámbővítése, mivel azonban nem lehet kizárni, hogy ezekhez további támogatások társulnak majd, így ezt korai lenne megelőlegezni – akárcsak a CATL esetében.

Mit kap ezért pénzügyi értelemben a magyar állam? Nézzük meg a Samsung példáján. A vállalat esetében az átlagfizetés 860 ezer forint volt a legutóbbi elérhető adatok alapján. A bérek és járulékok így egy munkavállaló után éves szinten 4,7 millió forintot tettek ki. A társassági adó egy munkavállalóra leosztva 0,7 millió forint. A helyi iparűzési adó és a környezetvédelmi termékdíj összege munkavállalónként 3,5 millió forint körüli összeget tett ki*az egyéb ráfordításokból csak becsülni lehet, pontosan nem adják meg.. Ha mindezt figyelembe vesszük, egy munkavállalóra évente 8,9 millió forint állami bevétel adódik. Így a Samsungnak nyújtott állami támogatás nagyjából ötévi teljes adó- és járulékkedvezménnyel ér fel.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkMagyarország az akkumulátorgyártásban is az olcsó munkaerőre és erőforrásokra építHogy futott fel itthon az akkugyártás? Milyen hatása van ennek az ország világgazdasági pozíciójára és a munkaerőpiacára? A G7 Podcast vendége Czirfusz Márton.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkEgészen szürreális módot talált a kormány, hogy bármikor elvonhassa a települések fő adóbevételétA megyei önkormányzatok eddig tetszhalott kádertemetők voltak, most az iparűzési adó elvonásának eszközei lettek, ez a közigazgatási rendszer megcsúfolása.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Adat Vállalat akkumulátorgyár állami támogatás catl Samsung sk battery sk on Olvasson tovább a kategóriában

Adat

Bucsky Péter
2024. április 12. 04:34 Adat, Közélet

Nem látszik, hogy ellenzéki vezetés alatt dübörögne a budapesti kerékpáros fejlesztés

A biciklizés aránya már nem nő a fővárosban, és a budapesti infrastruktúra sok összehasonlításban le van maradva, még régiós szinten is.

Debreczeni Anna
2024. április 3. 10:22 Adat, Élet

Lettországban él a legtöbb, Görögországban a legkevesebb gyermek állami gondozásban lakosságarányosan

Magyarországon a 20 463 állami gondozott gyermek 70 százaléka családoknál, 30 százaléka intézményekben élt a 2021-es adatok szerint.

Bucsky Péter
2024. április 3. 04:33 Adat, Közélet

Kozmetikázott adatokkal tupírozza fel Lázár minisztériuma az ország- és vármegyebérletek eredményeit

Megkapargattuk a sikerpropaganda felszínét, ennek nyomán a KSH jelezni fogja, hogy az új adatok nem összehasonlíthatók a korábbiakkal.

Fontos

Lukács András
2024. április 17. 04:34 Élet

A kereslet visszafogásával érdemes csökkenteni az üzemanyagárakat

A kormány olcsóbb üzemanyagot szeretne, ám az élhető jövőt az szolgálná, ha ez azért valósulna meg, mert kevesebb benzinre és gázolajra van szükség.

Avatar
2024. április 16. 04:36 Közélet

Ha fegyelem van és rend, nincs több gond az oktatással?

Mintha az lenne az oktatásirányítás meggyőződése, hogy ha valahol gondok vannak, akkor nem érdemes vizsgálni az okokat, elég a szigorítás.

Ha tíz olcsó zsemle helyett nyolc drágábbat veszünk, akkor gazdasági fordulat van, csak még nem látszik

Gyenge kereskedelmi adatokkal indult az év, amely mögött szakértő szerzőink szerint három fontos tényező állhat, és a számokban talán csak az év második felében látszik majd a kilábalás.