Hírlevél feliratkozás
Jandó Zoltán
2023. január 26. 17:40 Közélet

Finomhangolja a kormány a napelemes tiltást, párhuzamosan működhet a két paksi erőmű

Gőzerővel beindult a magyar villamos-energiahálózat fejlesztése, ami nagyon fontos ahhoz, hogy a hazai áramtermelés lépést tudjon tartani a fogyasztással. Nem csak a napelemeknél lehet azonban jelentős bővülés, elképzelhető, hogy újra épülhetnek szélkerekek az országban, és az alaperőművek fejlesztését is tervezi a kormányzat. 

Az E.On Hungária csoport csütörtökön eggy nagyon jelentős, 74 milliárd forint értékű hálózatfejlesztést jelentett. A Dunántúlt és Pest megyét érintő fejlesztések részleteiről szóló sajtótájékoztatón a kormány részéről Steiner Attila, az Energiaügyi Minisztérium energetikáért és klímapolitikáért felelős államtitkára vett részt. Az esemény után a politikust a kabinet energetikai terveiről kérdeztük röviden.

Lantos Csaba, energiaügyi miniszter egy megjelent tegnap egy interjúban azt mondta, hogy nagyon jelentős áramtermelő-kapacitás bővítésre lesz szükség Magyarországon a következő években. Közben azt látjuk, hogy Paks 2-nél kérdéses a folytatás, a gázos erőművekkel a mostani helyzetben nehéz tervezni, a Mátrai szénerőműnél is sok a kérdőjel, a napelemes piacon a szabályozás miatt van megállás. Honnan lesz 50 százalékos növekedés?

A napelemeknél nagyon komoly nagyságrendben van beépítésre váró kapacitás előjegyzés alatt, így ott lesz növekedés. Emellett azonban arra is kell figyelnünk, hogy mi van ha a megújulók nem termelnek, tehát alaperőműveket is kell fejleszteni. Ha megnézik jobban az európai trendeket, akkor látszik, hogy Európa-szerte sok gázos erőművet is építenek, mert még relatíve ennek a legkisebb a kibocsátása, viszont nagyon rugalmas. Amikor nem fúj a szél, vagy nem süt a nap, akkor nagyon gyorsan beindítható egy gáztüzelésű erőmű. Magyarországon is rendelkezünk ilyen kapacitásokkal, de valószínű, hogy ez nem elég, és el kell gondolkodnunk, hogy ilyen irányba lépjünk.

Steiner Attila, az Energiaügyi Minisztérium energetikáért és klímapolitikáért felelős államtitkára az E.ON Hungária sajtótájékoztatóján.
Fotó: MTI/Szigetváry Zsolt

Ez volt a német alapstratégia, amit valamennyire a magyar is lekövetett, de most azt látjuk, hogy a gázos erőművek a magas árak miatt nem túl gazdaságosak. A villamosenergia árát is ez tolta fel. Ha a gazdasági oldalát nézzük, akkor ez azért elég bizonytalan. Így is növekvő mértékben számolnak az áramtermelésben a gázzal?

Gáztüzelésű erőművek nem csak állandóan lehet termelni, hanem beindíthatóak csak akkor is amikor épp szükség van rájuk. Ez a legnagyobb előnyük: nagy léptékben, nagy mennyiségben csak ez a technológia képes erre. Értelemszerűen a földrajzi adottságaink korlátoznak minket, mert más országokban lehet például szivattyús tározós erőműveket, vagy vízerőműveket építeni, ami ezen a nyomáson tud enyhíteni. De a földrajz ebből a szempontból sajnos tényleg determinál, és mi itt vagyunk egy tengerpart nélküli országként, ami beszűkíti a lehetőségeinket.

Tehát akkor marad megújuló, a gáz…

És az atom. Az atom az nem kérdés. Ha a biztonsági előírásokat teljes mértékben betartjuk, akkor az atomenergia ténylegesen kibocsátásmentes, és ahogy az elmúlt negyven év mutatja, biztonságosan is üzemeltethető.

És lesz erőmű? Paks 2-nél mi a realitás az indulásra?

Paks 2-ről én nem tudok nyilatkozni, nem a mi tárcánk felelősége. Szeparációs feltételek vannak előírva a számunkra.

De a tervezésnél azért tudniuk kell számolni azzal, hogy lesz-e új kapacitás, és ha igen mikor lép be.

Nagyon számítunk arra, hogy Paks 1 mellett lesz egy másik atomerőmű is.

Párhuzamosan is?

Akár párhuzamosan is.

Volt még egy mondata a már idézett interjúban Lantos Csabának, ami az elmúlt évek fényében kicsit talán meglepő, jelesül, hogy a szélerőművek építésének is újból lehet realitása.

Olyan helyzetben vagyunk, amikor érdemes mindent újragondolnunk, és megnézni, hogyan lehet kiaknázni a ténylegesen elérhető, helyben lévő erőforrásokat. Vannak előnyei és hátrányai a szélenergiának. Magyarország ebből a szempontból nem tartozik a legnagyobb potenciállal rendelkező országok közé. Ettől függetlenül bizonyos körülmények között lehet, hogy van értelme. Ezeket az előnyöket, hátrányokat elemezzük.

Akkor erről most aktív viták vannak a kormányon belül?

Napirenden van a kérdés, de még szakmai munka is folyik.

Kicsit visszakanyarodva a gázra. A külkereskedelmi adatokból az látszik, hogy viszonylag drágán kapjuk a gázt, és nem csak a piaci, hanem az orosz importárakhoz képest is. Ennek mi az oka?

Gázárakba nem szeretnék nyilatkozni, mert ez is a külügyminisztérium hatásköre. Itt azért egy elég érdekes, és nagyon átpolitizált kérdésről van szó. A gázársapka ügyben Magyarország álláspontja végig nagyon határozott volt. Mi teljesen más helyzetben vagyunk, mint a többi ország, nálunk az orosz ellátás adja a teljes ellátás nagy részét. Ennek alapvetően historikus okai vannak. Egy Portugália, vagy egy Dánia teljesen más helyzetből tud a kérdésben állást foglalni, mint Magyarország. Ausztria vagy Szlovákia viszont nagyon hasonló helyzetben van, mint mi, úgyhogy nem vagyunk egyedül.

Akkor itt becsatlakoznék egy Csehországgal, ami kicsit más helyzetben van ugyan, de így is feltűnő, hogy ott a töredéke most az orosz importgáz ára nem csak a magyarországi, hanem az összes régiós ország árához képest is. Ez minek köszönhető?

Részleteket nem tudok önnel megosztani. Csehországban azonban sok a szénerőmű, kisebb a gáz szerepe az energiamixben. Nálunk azért más a helyzet. Ráadásul ott sok esetben szénnel fűtenek, a távfűtés is főleg szénalapú. Így viszont a karbonlábnyom szempontjából is érdemes összehasonlítani a két országot.

Ha már így szóba került a szén, akkor itthon ezzel mi a terv? Mik az elképzelések a Mátrai Erőmű jövőjéről?

A Mátrai Erőmű helybeni erőforráson alapul és ebből állít elő villamosenergiát. A mostani időszakban így kulcsfontosságú, hogy a Mátrai Erőmű minél nagyobb kapacitással tudjon működni. Értelemszerűen  a biztonsági, és egyéb feltételeket itt is be kell tartani, de az elkövetkező időszakban nagyon erősen számítunk a Mátrai Erőmű termelésére.

Steiner Attila, az MVM Mátra Energia Zrt. főbejáratánál Visontán
Fotó: MTI/Komka Péter

Itt azért van egy időbeli korlátja az erőmű üzemeltetésének a működési engedély lejárata miatt, ráadásul nagyon öreg létesítményről van szó, ami lignitet éget, szóval hatalmas a károsanyag-kibocsátása. Milyen mértékű beruházásokra lesz szükség?

Azt is elemezzük most, hogy mi van benne a technológiában. Alapvetően egy régi erőműről beszélünk, de azt gondolom, hogy nagyon fontos. Főleg Észak-Kelet Magyarországon ahol ez a jelenlegi egyedüli nagy erőművünk, ami így a hálózat stabilitása szempontjából is fontos, hogy működjön. Mindezeket figyelembe kell venni, amikor ezeket az elemzéseket végezzük.

Amikor ezeket az elemzéseket készítik gondolkodnak más tüzelőanyagban vagy csak a lignitben?

Ez az erőmű alapvetően lignitre lett tervezve, és nem is lenne jó irány importra alapozni a működését. Úgy van értelme, hogy a hazai lignitvagyonra alapozva működtetjük.

Egy pillanatra még térjünk vissza a kiinduló témához a napenergiához. Ön is említette, hogy jelentős beépítésre váró kapacitás van, de az őszi szabályváltozás, amely lényegében ellehetetlenítette a háztartási napelemek hálózatra kapcsolását erős visszaesést hozhat, illetve már hozott is. Lantos Csaba azt is említette az interjúban, hogy várható a szabályozás finomhangolása? Mi lehet ez?

Miniszter úr pontosan fogalmazott, de a munka közben részleteket még nem árulnék el.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Közélet energia gáz gázár Lantos Csaba Mátrai Erőmű paksi bővítés Steiner Attila Olvasson tovább a kategóriában

Közélet

Stubnya Bence
2024. június 21. 08:59 Közélet, Világ

Egyre messzebb kerül Európa a saját akkuipar kiépítésétől

A kínai versenytársak és az amerikai állami támogatások miatt szenvednek az európai szereplők, megrendeléseket buknak és beruházásokat halasztanak el.

Stubnya Bence
2024. június 20. 13:50 Élet, Közélet

Cserben hagyják Nagy Mártont a nagy állampapírkamatokat bezsebelő magyarok

Idén a lakosság egy része jelentős kamatjövedelemhez jut állampapírok után, de a többségük nem költeni akar belőle, ahogy a kormány szeretné, hanem újra befektetné.

Torontáli Zoltán
2024. június 19. 06:00 Élet, Közélet

Inkasszóval és késlekedéssel szorítja a pénzügyi hurkot Budapesten a kormány

Eddig 30 milliárd forintot inkasszált a kincstár az állammal perben álló fővárostól, amely a neki járó uniós pénzek jelentős részéhez azért nem jut hozzá, mert a pályázatokat nem írták ki.

Fontos

Torontáli Zoltán
2024. június 20. 05:05 Pénz, Vállalat

Miért emelik a cégek az áraikat a várható idei infláció többszörösével?

A béremelésekhez és a verseny hiányához is köze van annak, hogy néhány szolgáltató szektorban a tavalyi inflációt közelítő mértékben emelték idén az árakat.

Mészáros R. Tamás
2024. június 19. 05:03 Közélet

Az EU-csatlakozás korunk legnagyobb gazdasági csodája

A 2004-es bővítés globális összevetésben is példátlan felzárkózást hozott a térségünkben. Egy erről szóló friss tanulmány a magyar gazdaságpolitikát és az ukrán csatlakozásról szóló vitákat is más megvilágításba helyezi.

Torontáli Zoltán
2024. június 18. 16:30 Tech, Vállalat

Közép-kelet-európai versenytársak szorítják ki a magyar tőkét a magyar e-kereskedelemből

A Foxpost eladása újabb jele annak, hogy a régióban hosszabb távon a magyar cégek nem rúgnak labdába.