A magyar közigazgatás legszürreálisabb képződményei lettek a Fidesz kormányzása alatt a korábban sem túl aktív megyei önkormányzatok. Miután a kormány az oktatási és egészségügyi intézmények működtetését is elvette tőlük, alig maradt bármi értelme és feladata ezeknek az önkormányzatoknak. Ahogy korábbi cikkünkben bemutattuk, 2014 és 2018 között a megyék az összes kiadásuknak már a harmadát fordították a képviselői bérekre.
Cikkünk megjelenése után azonban fordulat állt be. Az alábbi grafikon a 19 megyei önkormányzat bevételeit és kiadásait*az összehasonlíthatóság kedvéért minden évben a tervezetet szerepeltettük, mivel 2020-ra és 2021-re még csak ez érhető el. mutatja 2017 és 2021 között. A kiadások tervezett összege 2021-re a 2017-es négyszeresére nőtt, a bevételeké pedig 225 százalékra emelkedett. A ténylegesen teljesült kiadások – más önkormányzathoz hasonlóan – rendre elmaradtak a tervezettől, a bevételek azonban minden évben magasabbak voltak annál. Ha a korábbi évek trendje folytatódik, akkor várhatóan összesen 16 milliárd forint bevétele és 14 milliárd forint kiadása lehet a megyei önkormányzatoknak.
Ezeknek a hivataloknak mindegyike fideszes vezetésű, és bár formailag természetesen függetlenek, a gyakorlatban az ide befolyó pénzeket a kormány a saját érdekei szerint tudja elköltetni velük. Ez is egy forrás lehet a 2022-es parlamenti választások kampányában, hiszen a települési önkormányzatok számításaink szerint a bevételeik több mint tizedét elveszítik 2021-ben (a korábbi évekhez viszonyítva).
A megyei önkormányzatok bevételei igen egyszerűen alakultak az elmúlt években: 92 százalékban közvetlenül a kormányzat utalta át ezeket a pénzeket. A saját működési bevételek, például az üzemeltetett intézmények belépődíjai 1 százalékot tettek ki, a maradék pedig olyan fejlesztésekre átvett forrásokból állt, ami érkezhetett követetten az államtól, európai uniós támogatásból, vagy magánberuházóktól is.
Ahogy a grafikonon látható, a bevételek megugrása két fő okra vezethető vissza. Egyrészt a 2020-as 416 millió forintnyi állami beruházási támogatás közel ötszörösére, 1,9 milliárd forintra növekedett, másrészt megjelentek a saját közhatalmi, tehát adóbevételek 1,2 milliárd forint értékben – erre később térünk ki részletesen.
A friss forrásokat alapvetően beruházásra költik a megyei önkormányzatok: a 2020-as 1,6 milliárd helyett már 4,3 milliárdot terveznek idén erre, de a dologi kiadásaikat is 3,3 milliárdról 9,4 milliárdra növelnék.
A költekezés azonban nem áll arányban a bevételek növekedésével: 2017 és 2020 között átlagosan 17 százalékkal több kiadást terveztek, mint bevételt.
2021-re egészen megdöbbentően nagy mértékben elszállt a bevételek és a kiadások különbsége: 87 százalékkal a bevételek fölé tervezték a kiadásokat.
Jelentős különbségek vannak azonban az egyes megyék között. Az alábbi grafikon a megyei önkormányzatok 2021-re vonatkozó bevételi és kiadási terveit mutatja, és feltűnő rajta, hogy sok helyen óriási bevételi csodára várnak. Ez akár a kormány megyéknek juttatott sokmilliárdos helyi iparűzési adó (hipa) bevétele (is) lehet.
Az egyetlen megye, amelyiknek már 2020-ban ezt lehetővé tették, Pest volt. A gödi Samsung gyár hipa bevételeit a várostól a megyéhez csatornázó modellt különleges gazdasági övezetnek keresztelték el, és idén 1,2 milliárd forint bevételt terveztek be ebből a megyei önkormányzatnak.
A gödi különleges gazdasági terület, vagyis a Samsung gyár 1,2 milliárdosra várt iparűzési adója adhatja 2021-ben az ország összes megyei önkormányzati bevételének tizedét.
Érdekes ennek kapcsán kiemelni, hogy az idei évre 295 milliós mínuszt tervező Fejér megyei önkormányzat hamarosan akár több százmilliós bevételhez is juthat. Májusban először a Telex számolt be arról, hogy a Hankook gumigyár és az SK Innovation akkumulátorgyára lehetnek a következő, településektől megyékhez csatornázott hipa bevételű vállalatok. Az ISD Dunaferr gondjai miatt nehéz helyzetben lévő, ellenzéki vezetésű Dunaújváros esetében ez igen sportszerűtlen intézkedésnek tűnik. Nem csak Dunaújváros jár rosszul, hanem az ipari parkon osztozó Rácalmás és Iváncsa is.
A költségvetési tervezetek arra engednek következtetni, hogy Pest és Békés megyében is lehetnek olyan tervek, hogy a településektől a megyékhez irányítsanak át adóbevételeket.
Csak ez a két cég tehát közel 2 milliárd forint hipa-t fizethetett be 2020-ban, ami a 2019-es 788 milliárd forintos teljes önkormányzati hipa bevételhez viszonyítva is érdemi tétel.
A megyei önkormányzatok hipa beszedése annyira új dolog, hogy a Magyar Államkincstár egyébként valóban sokrétű és részletes információs oldalán, ahol minden hazai önkormányzat minden adótípusát és adókedvezményét gyűjti, egyelőre hiányoznak a megyei önkormányzatok. A Pest megyei önkormányzat honlapján sem sikerült még közzétenni, hogy mekkora hipa tételt szednek be.
Nem csak az érintett településeknek jelent ez problémát, hanem óriási területi különbségeket hoz létre a kormányzat az egyes megyék között. Az alábbi táblázat azt mutatja meg, hogy egy-egy megye lakójára mekkora összegű megyei önkormányzati kiadás jutott a 2017-2019-es időszakban a tényadatok tükrében, és mennyi fog jutni a 2021-es tervek alapján.
A 2017-2019 közti évek adatai szerint egy megyei lakosra*a megyei jogú városok nélkül számított lakosság átlagosan 769 forintot tudott a megyei önkormányzat elkölteni, míg 2021-ben már 4049 forinttal terveznek. A szórás azonban óriási lett, míg Hevesben csupán 374 forinttal számolhatnak lakosonként, Pest megyében 63 ezer (!) forinttal.
A gödi ipari parkot 2020 júniusában vonták ki egy kormányrendelettel a város hatálya alól, és sorolták a hipa bevételeket a megyéhez, a 2021-es adóévtől. Iváncsa és Rácalmás területét 2020. július 1-től tették különleges gazdasági övezetté, szintén kormányrendelettel. Itt már nem kellett rendelkezni a hipa sorsáról, hiszen a 2020. június 19-től hatályos törvény a különleges gazdasági övezetekről ezt automatikusan rendezte. Van egy olyan terület is, ahol a helyi önkormányzat kifejezetten kérte az átminősítést: a Mosonmagyaróvár, Károlyház és Kimle területeit érintő februári átminősítéstől azt várják, hogy így állami forrásokból tud a tervezett ipari parkot feltáró út megépülni.
Az Alkotmánybíróság 2021 márciusában helybenhagyta a különleges státuszú területek jogállását, és ezzel az adóbevételek elvonását. Göd város önkormányzata hiába kérte, hogy állapítsák meg a rendelkezések alaptörvény ellenességét.
A vállalati beszámolókból nem lehet pontosan megállapítani, mekkora összegű hipa-t fizet egy-egy cég, ennek összege ugyanis az egyéb ráfordítások között jelenik meg. A Samsung SDI Magyarország Zrt. esetében annyit lehet kiolvasni, hogy a hipa-ra, az innovációs járulékra és a környezetvédelmi termékdíjra összesen 2081 millió forintnak*350 HUF/EUR árfolyamat véve megfelelő összeget fizettek meg 2020-ban. A Hankook Tire Kft. hipa-ra és innovációs hozzájárulásra összesen 403 millió forintot fizetett. (Innovációs járulékot a multinacionális cégek jellemzően nem fizetnek, mert általában fel tudnak mutatni annyi k+f kiadást, ami mentesíti őket e kötelezettség alól, a környezetvédelmi termékdíj azonban mindkét társaságnál jelentős tétel lehet.)
Az adatok alapján az tűnik életszerűnek, hogy a Pest megyei önkormányzat már betervezte a Samsung adóbevételét, a Fejér megyei önkormányzatnál pedig a hiánynak betervezett összeg hasonló a Hankook tavalyi hipa befizetéséhez.
A 2020-as törvény alapján igen sok esetben lehetőség van még az átminősítésre. Ahol egy cég legalább 5 milliárd forintért bővít, vagy új beruházást valósít meg, akkor a helyi önkormányzat félhet az átminősítéstől, vagyis a hipa elvesztésétől. Ilyen nagyságrendű projekteknél ugyanis az átminősítés további két feltétele nem konkrét, és könnyen teljesíthető: munkahelyek tömeges elvesztésének elkerülését, vagy új munkahelyek létesítését kell szolgálni, illetve a megye területének jelentős részére kiható gazdasági hatást kell bemutatni. A törvény alapján azonban a megyei jogú városok és a főváros területén ilyen övezeteket nem lehet kialakítani, mert azok területén nem működik megyei önkormányzat.
Végső soron a kormánynak sikerült egy olyan jogintézményt létrehoznia, amellyel szinte bármikor ide-oda irányíthatja az iparűzési adót, és ha mindezt elvileg nézzük, akkor ez egy települést akár arra is késztethetne, hogy egyenesen akadályozza meg a területén bővítésre készülő cégek terveit, hiszen ezzel lehetőséget teremt arra, hogy jelentős adóbevételtől essen el.
Közélet
Ha fegyelem van és rend, nincs több gond az oktatással?
Mintha az lenne az oktatásirányítás meggyőződése, hogy ha valahol gondok vannak, akkor nem érdemes vizsgálni az okokat, elég a szigorítás.
Ha tíz olcsó zsemle helyett nyolc drágábbat veszünk, akkor gazdasági fordulat van, csak még nem látszik
Gyenge kereskedelmi adatokkal indult az év, amely mögött szakértő szerzőink szerint három fontos tényező állhat, és a számokban talán csak az év második felében látszik majd a kilábalás.
Nem látszik, hogy ellenzéki vezetés alatt dübörögne a budapesti kerékpáros fejlesztés
A biciklizés aránya már nem nő a fővárosban, és a budapesti infrastruktúra sok összehasonlításban le van maradva, még régiós szinten is.
Fontos
Több ezer milliárdos rezsivédelem után a magyarok harmada fával fűt
Az energiaválság megmutatta, hogy miért tévút hosszú távon a rezsicsökkentés, amelyből ráadásul az igazán szegények többsége ki is marad, hiszen fával fűt.
Olyan gazdagok a nyugdíjba vonuló amerikaiak, hogy azt még a forint is megérzi
Amerikai infláció: volt, van, lesz; és az emiatt magasan ragadó dollárkamatokhoz mérik minden más deviza hozamát - a forintét is.
Sikerült volna csökkenteni az autók fogyasztását, helyette jöttek a SUV-ok
Hiába szorgalmazza az Európai Unió, hogy legyenek egyre kevésbé szennyezők a személyautók, a városi terepjárók miatt egyre rosszabb a helyzet.
