Hírlevél feliratkozás
Bucsky Péter
2020. november 23. 06:31 Közélet

A számokat nézve Parragh László adócsökkentése vélhetően egy blöff

Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke a helyi iparűzési adó (hipa) egy évre való elengedését kérte nemrég Orbán Viktor miniszterelnöktől. A javaslat átgondoltságát jelzi, hogy az elnök hamarosan módosított, már csak a kkv-knak kérte meg a kedvezményt, igaz két évre.

A hipa rendszerét Parragh és a kamara korábban is bírálta, ám ennek ellenére is nehéz megérteni, miért pont ebben találta meg az elnök a vállalkozói terhek csökkentésének csodafegyverét. Az államnak számtalan lehetősége lenne csökkenteni a vállalkozók pénzügyi és bürokratikus terheit, és nehéz szakmai érveket feltételezni a javaslat mögött.

Érdekes módon Parragh más területeken határozottan az állami segítség ellen foglal állást. A világon egyedülállóan alacsony, csupán 3 hónapig járó munkanélküli segélynek az Egyesült Államokban alkalmazott (szintén elég szűk) 6 hónapos szintjére emelését például nem tartja jó ötletnek, pedig az nem több száz, hanem néhány 10 milliárd forintos hatású javaslat lenne, nagyságrendekkel nagyobb szociális és gazdasági hatással.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkA fejlett világ legszűkmarkúbb ellátása vár a sok százezer magyar munkanélkülireA munkanélküli segélyezés hazai rendszere kirívóan és szükségtelenül szigorú. Ez már nem a munkára ösztönöz, hanem válság esetén rontja a kilábalás esélyeit.

A hipa-tervek sokkal inkább Parragh László egyéni ötletei lehetnek, mint a kamara hivatalos álláspontja.

Megkerestük a kamarai tagok 40 százalékát adó Budapesti Kereskedelmi és Iparkamarát az ügyben, és olyan választ kaptunk, amelyből érdemes hosszabban idéznünk, szó szerint:

“Egy vállalkozói szervezet logikusan üdvözli az adócsökkentést, de nekünk, mint gazdasági kamarának ezen kívül a gazdaság működőképességének fenntartása fontos célunk (..). Mi csak a mikro- és kisvállalkozások esetében látnánk indokoltnak ezt a csökkentést vagy szektorálisan, a bajban lévők esetében, vagy egy nominális összeggel.

A legfontosabb, hogy az országosan nagyjából kétmillió, Budapesten közel félmillió embert foglalkoztató kkv-szektor a járvány második hullámában hatékony segítséget kapjon. Éppen ezért mi úgy gondoljuk, hogy a fővárosi kisvállalkozásoknak az lenne igazi segítség, ha a főváros az eddig elmaradt támogatásai fejében, első körben az általunk javasolt 25 milliárd forintos válságkezelő alapot létrehozná és ennek nagyobb része bértámogatásra menne, amihez a kormány is nagyjából ugyanannyival hozzá kellene járuljon. Amennyiben mindenképpen az iparűzésiadó-könnyítésről beszélünk, akkor az a legfontosabb, hogy azoknak segítsünk, akiknek a legnagyobb szükségük van rá.”

A BKIK-nak tehát olyan érdemi javaslata van, amely a teljes hipa-bevételek alig 5 százalékát érinti, ám a Parragh-ötletről semmilyen elemzés nem érhető el náluk.

A vállalkozások adóterheit összességében igen nehéz meghatározni, de a legfőbb állami adóbevétel a társasági adó: 2019-ben 303 milliárd forintot fizettek be ezen a címen a cégek az államkasszába. Igaz, erre még bő 80 milliárd olyan forint rakódik, amely “elveszíti közpénz jellegét”: az állam az összes tao bevételének negyedéről lemond a meglehetősen ellentmondásos és nehezen átlátható sporttámogatások javára. Mindenesetre ha gyors és egyszerű forrásra lenne szükség, akkor egy huszárvágással elvileg csökkenthető lenne az adóelterelés összege – bár a sport-tao hirtelen megcsonkítására a sportegyesületek egyáltalán nincsenek felkészülve, sok ilyen azonnal le is állna, amíg máshonnan forrást nem szerez.

A települési önkormányzatok ehhez képest valóban jelentős összegű bevételt értek el a vállalkozások hipa-befizetéseiből: 788 milliárdot szedtek be 2019-ben. 

Csakhogy messze nem a tao az egyetlen adó, amelyet az állam beszed a vállalkozásoktól: a KSH kimutatása szerint a gazdálkodó szervezetek 1 415 milliárd forintot fizettek be összesen tavaly az államkasszába, 2020-ra pedig 1 689 milliárddal számol a kormány. Ebben a különadóknak is kiemelt szerepe van.

Természetesen iparágak és cégméret szerint is nagy különbség van abban, hogy a cégeknek mennyire jelentős tétel a hipa, de erről nincs nyilvános statisztikai bontás. Ha azt nézzük, hogy egy cég összes adóterhelésén belül milyen súlyú a hipa, akkor feltehető, hogy nem a kisebb vállalkozásoknak jelent ez igazán nagy terhet, hanem a külföldi tulajdonú nagyvállalatoknak. Ezek ugyanis egyrészt nagy állami adókedvezményeket kapnak, másrészt jelentős gyakorlatuk van az adók nemzetközi optimalizálásában, ám erre a hipa-nál értelemszerűen nincs érdemi lehetőség.

Fontos részlet azonban, hogy a számviteli előírások szerint a vállalkozások a tao alapjukat csökkentik a megfizetett hipa mértékével*az 1996. évi LXXXI., a társasági adóról és az osztalékadóró törvény szerint:
18/B. § (1) A 18/A. § (1) bekezdése szerinti adózó adózás előtti eredményét csökkenti:
a) a helyi iparűzési adó és az innovációs járulék tényleges nyereségadó-ráfordításként elszámolt adóévi összege,
. Vagyis ha nincs hipa, akkor magasabb marad a tao alapja, és számításaink szerint ez durván azt jelenti, hogy 

ha az önkormányzatok az iparűzési adó elengedésével legalább 700 milliárd forintot buknának, akkor az állam közel 70 milliárdot még nyerne is.

Bár a hipa alapja a bevétel, így nem függ direktben a cégek nyereségétől, csak a forgalmától, a készletváltozásoknak is hatása van az alap kiszámítására, és ezek alapján idén a gazdasági visszaesésnél is nagyobb mértékű lesz az adó alapjának csökkenése. Az önkormányzatok gazdálkodására katasztrofális hatása lenne még az egy évre szóló átmeneti, de teljes, vagy a két évre szóló, kkv-kra vonatkozó felfüggesztés is.
 
Bár Parragh László nem közölte, mely cégeket sorol a kkv-k közé, de hivatalosan a 250 fő alatti cégek tatoznak ebbe a kategóriákba. 2018-ban a KSH adatai szerint a 250 fő alatti cégek adták az összes vállalkozás bevételének 60 százalékát, így a kkv-kra vonatkozó hipa-elengedés az önkormányzatok hipa-bevételeinek 60 százalékos csökkentését jelentené két éven át. Ez nem kevesebb, mint – tavalyi adatok alapján – évi közel 500 milliárd forint abban az önkormányzati szektorban, amelynek teljes bevétele tavaly 2,8 ezer milliárd forint volt.

Parragh László tehát két éven át elvenné a települési önkormányzatok majdnem minden ötödik forintját.

Mivel a kormány elvonja a gépjárműadót és ingyenessé tette a parkolást, ezekkel az intézkedésekkel eleve csökkenti az önkormányzati bevételeket, vagyis a hipa-kiesés hatása a gyakorlatban emiatt még jelentősebb lenne.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkA fideszes településeknek is fájhat az önkormányzati megszorításFőleg a települések adottságaitól függ, hogy mennyire sújtják a kormányzati elvonások, amelyek várható mértékét az összes város és falu esetében térképre vittük.

Az alábbi grafikonon az látható, hogy milyen bevételeik és kiadásaik voltak a települési önkormányzatoknak 2019-ben. Fontos kiemelni, hogy a finanszírozási bevételek és kiadások (így a felvett hitelek és azok kamatai) ezekben nincsenek benne, mivel az önkormányzati pénzügyi beszámolók sajátosságai miatt halmozva jelennek meg ezek a tételek, ezért azt nem célszerű szerepeltetni.

Jól látható, hogy az önkormányzatok gazdálkodása rendkívül kötött. Az összes bevétel 36 százalékát teszik ki a saját adók, azaz a közhatalmi bevétek. Az összes bevétel 8 százaléka működési bevétel, ezek olyan szolgáltatások, amelyeket az önkormányzatok nyújtanak, a bölcsődei étkezéstől kezdve az idősotthonok szolgáltatási díjaiig. Ezeket azonban nem lehet másra költeni, mint amire beszedik, azaz nem alkalmasak átcsoportosításra.

A fennmaradó 56 százalék az államtól érkezik. Ezek is célhoz kötött források, amelyeket fejlesztésre kapnak a települések, és ezekből is csak azt lehet építeni, amire adják. Ugyanígy a működési források nagy része is fel van címkézve. 

Ha kiesne a hipa-bevételek jó része, vagy egésze, akkor egyszerűen nem tudna működni az önkormányzati rendszer. Ez nem csak az összes magyar állampolgárnak lenne kellemetlen, de recessziós lavinát is elindítana. Az önkormányzatok ugyanis jellemzően kkv-kkal dolgoznak együtt, és ha a szektorból kiesik több száz milliárd forint megrendelés, azzal pont a vállalkozások járnak rosszul.

Az intézkedés nem egyformán érintené az önkormányzatokat: az alábbi grafikonon azt mutatjuk be, hogy településméret szerint mekkora az önkormányzatok saját bevételeinek aránya, és ezen belül mennyire jelentős a hipa szerepe. Míg a falvakban csak a bevétel 11 százalékát teszi ki a hipa, addig a fővárosban az összeg kétharmadát.

A fővárosi önkormányzat 2019-ben még 10 milliárdos szolidaritási adója 2021-ben 36 milliárdosra nő a várakozások szerint. Összességében a kormányzat az önkormányzatoktól a 2020-as 43 helyett 160 milliárdot tervez elvonni 2021-ben, és ezért cserébe a támogatásokat 739 millárdról 857 milliárdra növeli. Összességében alig 2 milliárd így a csökkenés, de ezáltal 120 milliárdot lehet oda átcsoportosítani, ahova a kormány szeretné.

Mivel a tehetősebb és nagyobb településektől így is várhatóan 50-60 milliárdot fognak a szolidaritási járulék segítségével a Fidesz egyik fő szavazói bázisát adó szegényebb kistelepülések irányába átcsatornázni, azoknak nem is romlana még a hipa felfüggesztésével sem érdemben a pozíciója. A falvak ugyanis összesen 85 milliárd forint hipa-t szedtek be tavaly.

Az összes hipa bevétel 38 százalékát (304 milliárd forintot) a fővárosi és a kerületi önkormányzat szedték be, további 18 százalékot (181 milliárd) a megyei jogú városok. Így biztosan nekik fájna leginkább a hipa akár csak kis mértékű csökkentése is.

Az önkormányzatoknak pedig enélkül is van elég baja, még a kormány saját előrejelzése szerint is. E szerint ugyanis a 2020-ban várható 45 milliárd forintos éves hiányuk 2021-re 198 milliárdra emelkedik.  

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikk50 milliárdos lyukat üt a budapesti költségvetésen a járvány és a kormányMinden nyolcadik forintot meg kell fogni a fővárosi büdzsében.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkA budapestiekre már eddig is aránytalanul kevés önkormányzati forrás jutott, de még ebből is elvesz a kormányEgyre inkább a kormányzati önkény dönti el, hogy mely településekre mosolyog rá a szerencse.

Közélet helyi iparűzési adó hipa Magyar Kereskedelmi és Iparkamara parragh lászló Olvasson tovább a kategóriában

Közélet

Váczi István
2021. április 21. 17:36 Adat, Közélet

Begyújtották a Szputnyik-rakétát a magyar oltási programban

A kormány és az oltásra várók együttes akaratára lesz szükség ahhoz, hogy a javuló vakcinaellátottság látványosan megjelenjen majd az oltási statisztikában.

Avatar
2021. április 19. 15:52 Közélet

A magyar iskolákból a nyitással könnyen orosz rulett lehet

A szakmai ellenérvek figyelmen kívül hagyásával, az érintetteket gyakorlatilag kényszerítve nyitottak ma újra az iskolák alsó tagozatai és az óvodák.

Bucsky Péter
2021. április 19. 06:44 Közélet

Az EU-val fizettetné ki a kormány az orvosok béremelését

A kormány 300 milliárdot kér Brüsszeltől, hogy nőjön az egészségügyi alkalmazottak bére idén - a már eldöntött béremelés szinte pontosan ennyibe kerül.

Fontos

Jandó Zoltán
2021. április 21. 16:32 Élet

Így robbant be az iskolákban a járvány pár nap alatt márciusban

Néhány nap alatt megduplázódott a koronavírus miatt részben vagy egészben bezárt iskolák és óvodák száma március elején.

Stubnya Bence
2021. április 21. 06:02 Vállalat

Az egyetemen kettest kapott a cég ötlete, amelybe nemrég tízmillió euróval szállt be a Spotify befektetője

Az online kártyacsalásokat 80 százalékban kiszűrő SEON technológiáját mára több mint 120 cég használja. Az év végéig irodát nyitnának Amerikában és Ázsiában is.

Avatar
2021. április 20. 15:54 Világ

A nagy zavarok ellenére sem éri meg Ázsiából visszahozni a termelést

A Szuezi-csatorna eltorlaszolása, vagy a járvány miatt felboruló szállítás komoly problémának tűnik, de Ázsia elhagyásához képest ezek csak rövid kis epizódok.