Hírlevél feliratkozás
Bucsky Péter
2020. június 30. 06:51 Közélet

A fideszes településeknek is fájhat az önkormányzati megszorítás

A koronavírus-járvány súlyosan érintette a magyar önkormányzatokat: nemcsak a védekezéshez kapcsolódó többletkiadások, hanem a kormány újabb és újabb elvonásai is nehezítik a helyzetüket. A legnagyobb visszhangot a szolidaritási hozzájárulás közel 120 milliárdos emelése kapta, igaz, a valóságban közel sem csökkennek ennyivel a települések forrásai.

Jövőre a gazdálkodásuk még jelentősebben alakul át. A 2021-re tervezett központi költségvetésben az önkormányzatokra szánt források – települési befizetésekkel csökkentett – összege a 2020-as 704 milliárd forintról 711 milliárdra növekszik. Ez jelentéktelen eltérés, csakhogy az önkormányzatok nemcsak az államtól kapnak pénzt, hanem saját bevételeik is vannak, azok pedig csökkenni fognak – egyrészt azért, mert a kormány többet vesz el ezekből, másrészt a gazdasági visszaesés miatt.

A legjelenősebb átalakulások az alábbiak lesznek:

  1. A gépjárműadó teljes összege az államot illeti meg, míg korábban 40 százaléka helyben maradt. Ez önmagában 32 milliárdos elvonás.
  2. Az iparűzési adó befizetési határidejét idén a koronavírus-járvány miatt eltolták. Ez áthúzódó hatásként is jelentős finanszírozási problémát okoz, hiszen ez a forrás a települések bevételének negyedét adja.
  3. A tehetősebb településeknek az eddiginél több szolidaritási hozzájárulást kell fizetniük, a többletet a kormány még nem ismert elvek alapján osztja vissza.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkSok hely van, ahova tenni kellene, de nincs honnan elvenniRepkednek a milliárdok a költségvetési vitában, miközben az önkormányzatok - és mögöttük a helyi közösségek - a mindennapi túlélésért küzdenek.

A szolidaritási hozzájárulás elszámolását jelentősen átalakítják: korábban ezt nettósítani kellett, azaz csak az állami támogatásokkal csökkentett összeget kellett befizetni. 2021-től viszont mindent be kell fizetni, és ettől függetlenül fizeti a támogatásokat az állam.

Emiatt nő meg leginkább a 2020-ban még 43 milliárdosra számolt befizetés 160,5 milliárd forintra, és ezzel párhuzamosan közel ennyivel az önkormányzatok támogatása. Csakhogy a módosítások ennél jóval összetettebbek. Nem a hozzájárulás bruttósítása az egyetlen változás ugyanis, a fizetendő járulék alapja, a kulcsa és a fővárosi önkormányzat helyzete is módosul.

A szolidaritási hozzájárulás alapja a településen működő vállalkozások iparűzési adóalapja. Magyarán minél több adóztatható jövedelem van egy településen, annak egyre nagyobb részét kell az állam számára odaadni – függetlenül attól, hogy abból mennyit szednek be ténylegesen. Már csak emiatt is erősen motivált minden település a maximális 2 százalékos adókulcs alkalmazására.

Idén csak 34 ezer forintnyi adóerőnél*azt mutatja meg, hogy egy lakosra mekkora összegű elméleti iparűzési adóalap jut magasabb érték esetén kell fizetniük az önkormányzatoknak, jövőre ez a küszöb azonban 22 ezer forintra csökken. Magyarán a kevésbé tehetős településeknek is meg kell fizetni ezt a terhet.

 

Ha ránézünk a fenti grafikonra, azt láthatjuk, hogy főként a maximális adókulcs 0,55 százalékról 0,65 százalékra emelése jelenti a fő bevételi megugrást az állam szempontjából. Ez nem tűnik soknak, pedig nagyon drasztikus emelés: az önkormányzatok eleve maximálisan az adóalap 2 százalékát tudják adóként beszedni. Így pedig az iparűzési adóbevétel harmada az állam zsebében landol még a maximális adókulccsal számolva is.

Településenként nem lehet könnyen kiszámolni a módosítások jövő évi hatását, ezt az iparűzési adó korábbi évekbeli adatai alapján a Magyar Államkincstár fogja kiszámolni. A 2021-re vonatkozó adatokat majd szeptember 30.*A szokásos május vége helyett idén – a járvány miatt – eddig kell leadniuk a cégeknek a tavalyi beszámolójukat. után, a végleges 2019-es iparűzési adó alapján számítják ki.

Amíg ez kiderül, addig is az utolsó lezárt, 2018-as önkormányzati zárszámadások alapján modelleztük, hogy az egyes településeken milyen hatása lesz a változásoknak. Emellett azt is megnéztük, hogy a gépjárműadó kiesése hogyan érinti a falvakat és városokat.

Így tisztán látjuk, hogy mennyivel csökkennek az egyes települések forrásai, azt azonban képtelenség minden önkormányzatra megmondani, hogy hogyan fog hatni rájuk a támogatások hasonló nagyságrendű növelése. Ezt nem csak mi nem tudjuk: több önkormányzat pénzügyi vezetőjével beszélgetve az a kép alakult ki, hogy egyelőre ők sem.

Lesznek olyan önkormányzatok, amelyek még akár jobban is járhatnak az új gazdálkodási rendszerrel.

Az önkormányzatok támogatása igen bonyolult, alapvetően az általuk kötelezően ellátott feladatoktól – például bölcsőde, óvoda fenntartása – és a lakosság számától függ. A legrosszabbul valószínűleg azok a települések járnak, amelyek eddig viszonylag gazdagok voltak – a sok iparűzési adóbevételnek köszönhetően -, de nem volt sok kötelező feladatuk. Tipikusan ilyenek a nagy gyárakkal rendelkező falvak.

A nagyvárosoknak alapvetően sok kötelező feladatuk van, ezért a nagyobb szolidaritási járulék és a kötelező feladatokra szánt források növelése esetükben még enyhe pozitív szaldót is mutathat. Az intézkedések közül a gépjárműadó megvonása a kis és nagy településeken hasonló kiesést jelent.

A továbbiakban csak a forráscsökkenést tudjuk bemutatni, ami természetesen nem a végső költségvetési hatás, viszont jól érzékelteti, hogy potenciálisan kik lehetnek a legnagyobb vesztesek. Fontos kiemelni, hogy 2021-ig – az adó alapját adó – vállalkozások bevétele eltérően alakulhat az egyes településeken, és ma még fogalmunk nincs, hogy a cégek adóalapja idén és jövőre hogyan változik.

 

Ezek alapján azt is gondolhatnánk, hogy az ellenzékre szavazó települések járnak a legrosszabbul a módosításokkal. Pedig ha minden települést megvizsgálunk, akkor egyáltalán nem olyan egyértelmű a helyzet. Az alábbi grafikonon a 2019-es önkormányzati választáson a Fideszre leadott szavazatok láthatók településenként összehasonlítva a költségvetési elvonások arányával*A helyi önkormányzati választási eredmények esetében a fővárosi kerületeknél a főpolgármester-jelöltekre leadott szavazatokat vettük figyelembe, mivel a kerületi polgármestereknél a pártszimpátiánál sokszor a helyi beágyazottság fontosabb. A megyei jogú városoknál a polgármesterekre leadott szavazatokat vettük alapul, a kormánypárti és ellenzéki támogatottságú független jelöltek szavazatait a pártokhoz számoltuk. A kisebb városok és falvak esetében – mivel a polgármesterek túlnyomó többsége eleve független – a megyei önkormányzati választásokon leadott listás szavazatokat vettük figyelembe.. Jól látható, hogy nem igazán beszélhetünk szoros összefüggésről.

A támogatáscsökkenés és a fideszes választási eredmények közötti korrelációs együttható*A korrelációs együttható két tulajdonság összefüggését méri. Ez egy 0 és 1 közötti, pozitív vagy negatív előjelű szám; ha az érték a nullához nagyon közel esik (a plusz/mínusz 0,2 tartományon belül van), akkor elhanyagolható a kapcsolat. Plusz 1-nél teljesen együtt mozognak, míg a -1-es érték tökéletes ellentétes kapcsolatra utal, vagyis ebben az esetben az egyik ismérv növekedésével a másik csökken. is alacsony értéket mutat: az egy főre jutó bevételcsökkenés esetében -0,11, az önkormányzati kiadások arányához mérve -0,18. Tehát valamivel kevésbé csökkennek az új rendszerben a bevételek az inkább fideszes településeken, de ez statisztikailag elhanyagolható összefüggés.

Sokkal érdekesebb lesz, hogy a növekvő központosításnak milyen hatása lesz: az elvont 160 milliárd forintot ki és hogyan fogja visszakapni. Ezt azonban egyelőre nem lehet megbecsülni sem. Addig is a kalkulálható elvonásokat térképen mutatjuk településenként az önkormányzati kiadások arányában, illetve egy főre vetítve:

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkA budapestiekre már eddig is aránytalanul kevés önkormányzati forrás jutott, de még ebből is elvesz a kormányEgyre inkább a kormányzati önkény dönti el, hogy mely településekre mosolyog rá a szerencse.

Közélet gépjármű adó helyi iparűzési adó önkormányzat önkormányzati gazádlkodás szolidarítási hozzájárulás Olvasson tovább a kategóriában

Közélet

Bucsky Péter
2021. január 22. 06:54 Közélet

Van-e értelme ellenőrizni a magyar közbeszerzéseket?

A legalaposabb kontroll is hiábavaló, ha valahol már nincs tényleges verseny a piaci szereplők között.

Hajdu Miklós
2021. január 21. 15:17 Közélet

Van kiút a közepes jövedelmi csapdából, de Magyarország nem azt követi

Színvonalas intézményrendszerrel a posztszocialista országok közül többnek is sikerült erőteljesen felzárkóznia az uniós gazdasági átlaghoz az utóbbi évtizedben.

Fabók Bálint
2021. január 19. 06:56 Közélet

Milliárdos cégek tömeges összeomlása mutatja, hogyan lophattak szét egy állami programot

Rendszerszintű visszaélések ritkán válnak annyira egyértelművé, mint a kulturális tao-támogatások esetén. Hogyan uraltak le visszás cégek egy egész szektort?

Fontos

Stubnya Bence
2021. január 23. 07:29 Podcast

Úgy dolgozunk, mint 1800 körül, de korántsem biztos, hogy ez így is marad

A történelmi tapasztalatok alapján hosszú időt és sok kísérletezést igényel, hogy a technológiai változásokhoz alkalmazkodni tudjon a cégek munkaszervezése. Juhász Réka a G7 Podcast e heti vendége.

Hajdu Miklós
2021. január 22. 15:37 Világ

Brit helyett holland egyetemek lehetnek a magyar diákok új kedvencei

A brexit után az eddigieknél jóval kedvezőtlenebb feltételekkel tanulhatnak csak az Európai Unióból érkező diákok a brit egyetemeken, ami a hallgatói kiválóság és sokszínűség szempontjából rossz hír számukra.

Avatar
2021. január 22. 12:19 Tech

A jövő aligha alapulhat kizárólag megújuló energiatermelésen

További technikai áttörések kellenek ahhoz, hogy végleg megszabaduljunk a fosszilis energiahordozók égetésétől.