Hírlevél feliratkozás
Bucsky Péter
2020. június 23. 06:28 Közélet

A budapestiekre már eddig is aránytalanul kevés önkormányzati forrás jutott, de még ebből is elvesz a kormány

A koronavírus járvány legnagyobb magyarországi vesztesei eddig az önkormányzatok. Bár a központi költségvetés 14,9 ezer milliárd forintos idei évre tervezett kiadásaihoz képest elhanyagolhatónak tűnik az a pénz, amit a kormány elvett tőlük, a településeknek hiányozni fognak ezek.

A közel 3,2 ezer milliárdból gazdálkodó önkormányzatoktól elvontak 31 milliárd forintnyi gépjárműadót, év végéig eltörölték az eddig 21 milliárdot hozó idegenforgalmi adót, illetve a parkolási bevételek éves 49 milliárdjának jó része is kiesik.

Mindez önmagában 3 százalékos bevételkiesést jelent, miközben a települési önkormányzatok bevételének negyedét adó iparűzési adó bevételek is jelentősen, várhatóan nagyjából 5 százalékkal csökkennek idén.

Mindezek hatására 

csak az eddigi intézkedések és a gazdaság visszaesése miatt minden 20. forintja kiesik 2020-ban az önkormányzatoknak.

Mindez már önmagában is elég jelentős kihívás lenne, hiszen az önkormányzatoknak nincs túl nagy mozgástere a saját bevételek növelésében, ráadásul a koronavírus járvány miatt még jelentős többletkiadásaik is voltak.

Ráadásul még el is vesznek pénzt az önkormányzatok egy részétől. Szolidaritási hozzájárulás címén a tehetősebb önkormányzatoktól vonnak el idén 43 milliárd, jövőre pedig 160 milliárd forintot. (A másik oldalon viszont 96 milliárd forinttal növelik a működési támogatások összegét, tehát összességében kevesebb, 21 milliárd forint lesz az elvonás.)

Az intézkedéseknek könnyen megragadható oka van. Nem az önkormányzatok és települések sikere fog arról dönteni, hogy egy településnek mekkora forrása van, hanem a kormány. A jelentősebb bevételt elérő falvaktól és városoktól elvont forrásokat ugyanis saját kénye és kedve szerint költheti el a központi kormányzat.

A 710 milliárd forintos iparűzési adóbevétel közel negyedét vonja magához a kormány, amit nem átlátható elvek szerint tud a neki tetszőknek visszafizetni.

A kormány azzal érvel, hogy nem igazságos, hogy sokkal nagyobb bevétele van a fővárosnak és gazdagabb településeknek, ezért ők a szolidaritás elvét juttatják érvényre. (Ennek ellentmond, hogy a kormány például az szja rendszer átalakításában és a szociális ellátás szinte teljes leépítésében ezzel teljesen ellentétes érveket hangsúlyoz.) De még ez sem igaz, mivel már ma sem a gazdasági teljesítményüknek megfelelő forrásokkal gazdálkodnak a települések.

Az utolsó teljesen lezárt 2018-as költségvetési év adatai alapján megvizsgáltuk, hogy a települési önkormányzatok egy főre vetítve mekkora összeggel gazdálkodhatnak.

 

Ha csak a kiadásokat vesszük figyelembe, valóban úgy tűnhet, hogy igaza van a kormánynak: az ország összes önkormányzatát figyelembe véve egy lakosra évente 312 ezer forint kiadás jut, míg Budapesten ennél 61 százalékkal több, 501 ezer forint. A megyei jogú városokban is jóval magasabb az egy főre jutó kiadás az átlagnál.

Fontos azonban, hogy Budapesten a teljes, a kerületek és a főváros 850 milliárd körüli kiadásának nyolcad részét elviszi a közösségi közlekedés üzemeltetése, ezt figyelembe véve már jelentősen elolvad a főváros előnye, csupán 400 ezer forint körüli összeg marad egy lakosra. Ez azért lényeges szempont, mert a kisebb településeken a közösségi közlekedést – a buszokat és vonatokat – az állam tartja fenn.

Minél nagyobb egy település, annál több feladata is van egy önkormányzatnak: kisebb falvaknak nincsen gondja és költsége bölcsődére és óvodára. Színházak, nagyobb könyvtárak vagy kulturális intézmények is a település méretének növekedésével jelentenek nagyobb költségeket, ahogy idősek otthona vagy egyéb szociális intézmények fenntartása is a nagyobb települések feladata.

Ráadásul az egyes települések között is óriási különbségek vannak. Az alábbi grafikonon a településméret és az egy főre jutó kiadások összefüggéseit mutatjuk meg. Pont azért sok a trendvonaltól eltérő önkormányzat, mert már eddig is a kormány döntéseitől függött, hogy ki kapjon pénzt egy-egy beruházásra: iskolára, uszodára, rendelőre, avagy mostanság sokkal gyakrabban stadionra.

 

Az önkormányzatok kiadásai között országosan is igen jelentősek a különbségek, akár két szomszédos falu vagy város között is óriási különbségek lehetnek. Ráadásul nem a fővárosi kerületek számítanak kiugróan gazdagnak.

A legkevesebbet 2018-ban egy lakosára költő Kisunyomon 58 ezer forint, míg a legtöbbet költő Környén 2 millió forint jutott.

 

Térképen is megjelenítettük a településeket, ez jól mutatja, hogy nincsen földrajzilag sem rendszer, egyszerűen a szerencsésebbek és a kormánytól több támogatást kapók kerülhetnek jó helyzetbe.

Ráadásul egy település gazdasági teljesítőképessége sincsen feltétlenül kapcsolatban azzal, hogy mennyit tud költeni. Az egyes falvak és városok lakosai által befizetettet 2018-as személyi jövedelemadó és az ezeken a településeken működő cégek által befizetett társasági adó bevételeket hasonlítottuk össze azzal, hogy mennyit költhetnek a helyi önkormányzatok.

Már a térképre ránézve is látható, hogy az egy főre jutó bevételek nem igazán esik ez egybe a sok kiadásokat felmutató önkormányzatokéval:

Statisztikailag vizsgálva is látható, hogy nem sok köze van a két mutatónak egymáshoz. A korrelációs együttható*A korrelációs együttható két tulajdonság összefüggését méri. Ez egy 0 és 1 közötti, pozitív vagy negatív előjelű szám; ha az érték a nullához nagyon közel esik (a /-0,2 tartományon belül van), akkor elhanyagolható a kapcsolat. 1-nél teljesen együtt mozognak, míg a -1-es érték tökéletes ellentétes kapcsolatra utal, vagyis ebben az esetben az egyik ismérv növekedésével a másik csökken.
ugyanis csupán 0,137. Ez azt jelzi, hogy a két érték között nagyon alacsony a kapcsolat.

 

Ha a települések típusa szerint vizsgáljuk a kiadásokat és bevételeket akkor látható, 

a kisvárosok és Budapest költheti el a legkisebb részét a helyben termelt gazdasági teljesítménynek.

 

Budapesten tehát nem csak a kiadások magasabbak 61 százalékkal az országosnál, de a gazdasági teljesítmény még inkább: az szja és tao bevételek 67 százalékkal vannak az országos felett. Jövőre pedig még inkább nőnek az elvonások. 2020-ra fix összegben határozták meg a költségvetési törvényben a fővárosi önkormányzat számára a szolidaritási hozzájárulást, ez jövőre – legalábbis Karácsony Gergely várakozásai szerint – 24 milliárd forintra ugrik.

Az adóerő-képesség vizsgáltatást és a települési önkormányzatok közötti forrásátcsoportosítást 1998-ban vezették be. 2021-ben azonban jelentősen átalakul ez a módszer. Míg korábban a szegényebb települések visszakaptak ebből, jövő évtől kezdődően nem ők, hanem csak a központi költségvetés jár jól. 

A részleteket úgy alakították ki, hogy messze Budapest járjon a legrosszabbul az új szabályokkal.

A fővárosnak korábban 5, majd tavalytól 10 milliárd forint fix összeget kellett befizetnie. Mivel ezt eltörlik, a már magasabb kulcsok szerint jön ki a 24 milliárd forint körüli összeg. De még mindig van zsarolási potenciál a törvénytervezetben. A főváros még így is 15 százalékos kedvezményt kap a képletben meghatározott befizetéshez képest, így további közel 4 milliárdos elvonást ki lehet róni ennek módosításával.

Közélet géprjáműadó iparűzési adó önkormányzat szolidarítási hozzájárulás települési önkormányzatok Olvasson tovább a kategóriában

Közélet

Avatar
2020. október 23. 16:31 Adat, Közélet

Kik valójában a legnagyobb ázsiai befektetők Magyarországon?

A keleti nyitás sikerét sokféleképpen meg lehet ítélni. A legizgalmasabb kérdés természetesen a magyar kivitel alakulása, de vajon nőnek-e és honnan érkeznek az ázsiaiak magyarországi beruházásai?

Bucsky Péter
2020. október 23. 07:06 Közélet

Kevesebb a hajléktalan, de egyre reménytelenebb a helyzetük

Az utóbbi évek gazdasági fellendülése során viszonylag sokan törtek ki a hajléktalanságból, a hátramaradók viszont egyre idősebbek és rosszabbul képzettek.

Avatar
2020. október 22. 16:38 Közélet

A forint leértékelődése nem zavarja a jegybankot, a cél csak a gyengülés kontroll alatt tartása

Az Magyar Nemzeti Bank idei lépései meglehetősen kiszámíthatatlanná tették a kamatpályát, azt üzenve, hogy gyakorlatilag bármikor bármilyen irányba változhat a kamat.

Fontos

Kasnyik Márton
2020. október 25. 16:09 Adat

Többen élnek rosszabbul a járvány miatt, mint azt az adatokból elsőre gondolnánk

Első ránézésre úgy tűnhet, mintha ugyanannyian dolgoznának, mint a járvány előtti időben. De a változatlan számok mögött rosszabb minőségű munkahelyek vannak.

Fabók Bálint
2020. október 24. 17:09 Adat

Aggódunk a környezetért, csak fizetni ne kelljen érte

A klímaváltozás nincs az ország legfontosabb problémái között a magyarok többsége szerint, és kevesebben fizetnék meg a környezetvédelem árát, mint a 90-es években.

Hajdu Miklós
2020. október 22. 06:35 Adat

Hiába jól képzett sok magyar dolgozó, nincs elég színvonalas munkahely

A nagyobb jólléthez nemcsak minőségi oktatás és ellátás kell, hanem a dolgozni tudó és akaró lakosságban rejlő potenciál kiaknázására alkalmas állások is.