Szeptember közepéig egyesével nézik át a számlákat, de így is nyitott kérdés, hogy fel lehet-e egyáltalán halmozni ilyen hatalmas tartozást.
Mi számít jobban: hogy csökken a beköltözők száma, és több pénz van fejlesztésekre, vagy hogy a helyiek rosszabb ingatlant tudnak venni, ha egyszer elköltöznek? Ettől függ a polgármesterek döntése.
Egyre gyakoribb, hogy a lakossági panaszok miatt az önkormányzatok fellépnek a boltok előtti italfogyasztás ellen, de egy dohányboltnak már nem lehet megtiltani, hogy éjszakai szeszforrás legyen.
A 25 ezres lakosságszám a vízválasztó, az ennél kisebb településeken megnő a hitelkihelyezések száma.
2025-től a települések iparűzésiadó-bevételének egy része egy központi alapba kerülne, ezekre a forrásokra pedig a járások pályázhatnának.
A beruházókat semmi sem kötelezi arra, hogy a közcélú igényeket figyelembe vegyék, így csak akkor építenek óvodát vagy rendelőt, ha nekik is megéri.
Igényes kivitelező nem vezeti a vizet a járdát használó gyalogosok fejére, mégis egyre gyakrabban találkozni ezzel az idegesítő jelenséggel.
Érden még mindig 2-3 ezer potenciálisan beépíthető, ház nélküli vagy bontásra esélyes építménnyel rendelkező telek van.
A gyerekeket és iskolai múzeumpedagógiai foglalkozásokat leszámítva nem generált nagy érdeklődést. A paksi Gyógyászati Központ gyógyfürdője is végleg megszűnik.
Még mindig durván 50 ezer kisgyerek lakóhelyén nincs bölcsőde.