Hírlevél feliratkozás
Bucsky Péter
2022. szeptember 13. 04:34 Közélet, Pénz

Az önkormányzatoknak minden negyedik forintot rezsire kellene költeni, ami lehetetlen lesz

Váratlanul érte az önkormányzatokat, hogy a kormány augusztus 1-jétől kivette őket a kedvezményes, egyetemes energiaszolgáltatás alól. A legnagyobb probléma az, hogy a településeknek egyetlen hónapjuk maradt az alkalmazkodásra, ám ennyi idő alatt egy beszerzési szerződésnek legfeljebb az előkészítését lehet elvégezni. Az önkormányzati struktúra ugyanis elképesztően szigorú és bonyolult szabályokkal terhes, az éves költségvetések világában még az évközi forrásátcsoportosítás is nehézkes lépés.

A helyhatóságok most azzal szembesülnek, hogy radikálisan nő a villamosenergia és a földgáz ára előbbi 36 Ft/kilowattóra helyett 400-500 forint lesz, a gáz ára pedig köbméterenként 150 forintról 600 forint fölé emelkedhet.

Számos önkormányzati gazdálkodásra rálátó szakértővel beszéltünk, de igazán senki sem látja még, hogy ennek az ármeelkedésnek pontosan milyen hatása lesz. Bár a nagyobb önkormányzatok már hetek, sőt hónapok óta gyűjtik az értékeléshez szükséges adatokat, még kevesen végeztek a munkával.

Egy azonban biztosan látszik: 

ha legkésőbb októberig nem kapnak állami támogatást, számos önkormányzat egyszerűen fizetésképtelen lesz,

és még gazdagabb teleüléseken is fel kell függeszteni a helyi szolgáltatásokat.

A Fidesz-kormányok 2010 óta rendkívül sokat tettek az önkormányzatok mozgásterének leszűkítéséért. A helyhatóságok nem emelhetnek adókat, nem vethetnek ki új adókat, érdemi bevételük kizárólag a helyi iparűzési adó, ám ezt a kkv-k esetében a kormányzat lecsökkentette. Ezen kívül csakis a kormányzati támogatásokra vannak utalva a települések. Az intézményeik jelentős részén az iskolák és kórházak már nincsenek helyi kézben, és még a hitelfelvételhez is kormányzati jóváhagyás szükséges. 

A 2021-es adatok alapján az önkormányzatok összes kiadása évente 2900 milliárd forint körül van. Ebből közüzemi díjakra a költségvetési beszámolók szerint 34 milliárd forintot, közvilágításra*erről csak 2019-es adatok voltak számunkra elérhetők pedig 30 milliárdot költöttek, ez így összesen a kiadások alig 2,2 százaléka volt. 

Csakhogy a tavaly még összesen 64 milliárd forintos energiaköltség a jelenlegi árakon 600-700 milliárd forintra ugrott.

Ez azt jelenti, hogy az önkormányzatoknak átlagosan minden negyedik forintot energiaköltségre kellene fordítaniuk. Természetesen lejjebb állítják majd a fűtést és hosszabb szüneteket próbálnak tartani a közintézményekben, ám ha ezzel 10-20 százalékos megtakarítást sikerülne is elérni, még akkor is többszáz milliárd forint lenne a többletforrás igény.

Ugyanakkor az önkormányzatok még akkor sem fizethetnék ki ezt a teljes összeget, ha lenne rá pénzük és szándékuk. A gazdálkodásuk ugyanis kötött, az államtól vagy az uniótól kapott fejlesztési forrásokat például nem lehet rezsire fordítani. Az állami támogatások szinte mindegyike kötött, ahogy a béreket is kötelezően ki kell fizetni és számos feladatot el kell látni.

Az alábbi grafikonon az látható, hogy a dologi kiadások éves összege 482 milliárd forint a közvetlen energiaköltségen kívül, csak ennek az összegne egy része lehetne fedezet bármilyen áremelkedésre. Csakhogy augusztusra ennek már egy jelentős részét elköltötték, illetve ezekre is szerződéses kötelezettségeik vannak. Így ha nem érkezik nagyon sürgős kormányzati segítség, akkor egy-két hónapon belül nem lesz más választásuk az önkormányzatoknak, minthogy elkezdenek nem fizetni a szállítóik felé.

Miközben az önkormányzatok költségei elviselhetetlen szintre nőnek, az állam sokat nyerhet. A települések ugyanis áfakörön kívül vannak, tehát minden termék és szolgáltatás után megfizetik az áfát, de nem tudják levonni azt. Ha tehát 64 milliárd forintról 700 milliárdra nőnek az energiaköltségeik, akkor 14 milliárd forintról 149 milliárd forintra nőnek az állami áfabevételek.

A kormány azonban visszaadhatná a településeknek az energiaárak miatt keletkező többlet áfabevételt.

Egyelőre viszont csak a kapkodás jelei láthatóak. Bár már júniusban kitalálták, hogy a településeket kiveszik az egyetemes szolgáltatás alól, az elérhető információk szerint csak szeptemberben kezdték felmérni, hogy milyen problémákat szülhet a lépés.

Nehezen számszerűsíthető önkormányzati vállalatok

Eddig csak a közvetlen energiaköltségekről írtunk, ám az önkormányzatoknak számos olyan vállalkozása is van, amely eddig nyerségesen vagy nullszaldósan működött, az energiaárak elszállása miatt azonban sokmilliárdos vesztséget kezd majd termelni.

A vízközmű, a közvilágítás, a közösségi közlekedés, a fürdő, a hulladék- és szennyvízkezelés alapvetően önkormányzati tulajdonú vállalatok kezelésében van, és ezek a cégek is piaci alapon kapják majd az energiát.

Az önkormányzati szolgáltatások árában néhány héten vagy hónapon belül meg kellene jelennie a többletköltségeknek.

Csakhogy a kormány például a vízközmű szolgáltatás árát egy évtizede rögzítette, a hulladékkezelését pedig kiszervezte a Mol Nyrt.-hez.

Cser-Palkovics András, Székesfehérvár polgármester a Válasz Online-on megjelent podcast beszélgetésben, később Facebook bejegyzésben részletesebb adatokat is bemutatott arról, hogy mit jelent a rezsiárak elszállása. E szerint 2021-ben körülbelül 400 millió forint volt a közüzemi díjak összege összesen 15 városi intézményben, de 2022-re 1 milliárd forintra nőhet, 2023-ra pedig 2,7 milliárdra. Ezt még az egyik leggazdagabb hazai teleülés sem tudja finanszírozni.

Másfél tucatnyi önkormányzatot kerestünk meg azzal a kérdéssel, hogy látják-e már, összességében mekkora többletköltséget jelent az energiaárak drágulása. Választ csupán három esetben kaptunk (Terézvárosból csak annyit, hogy még zajlik az intézmények fogyasztásának felmérése).

A gazdag város is bajba kerülhet

Érd az ország 11. legnagyobb városa, az átlagosnál tehetősebb település. A megyei jogú városban azzal számolnak, hogy az önkormányzat és intézményei, illetve 100 százalékos tulajdonú vállalatai 2021-ben összesen közel 540 millió forintot fordítottak gázra és villanyra, a közvilágítás költsége pedig 151 millió forint. Ez a város tavalyi 45,8 milliárd forintosra tervezett kiadásainak 1,5 százaléka. Ez azért is alacsonyabb az országos átlagnál, mert a közvilágítást már LED-esre cserélték. 

Amikor júniusban felmerült, hogy a kormány az önkormányzatoktól megvonja a kedvezményes energiaköltségeket, július 1-től az év végéig 350-380 milliós többletkiadással kalkuláltak. Most már idénre 1-1,2 milliárd forintos többlettel kalkulálnak, de legrosszabb esetben éves szinten 4 milliárdos összköltséget sem tartanak elképzelhetetlennek.

Az energiabeszerzés azért is szerteágazó folyamat egy önkormányzatnál, mert azoknak a városi cégeknek korábban sem járt a rezsicsökkentett beszerzési lehetőség, amelyek nem számítottak közfeladatot ellátó intézménynek. Sőt, egyes intézmények ugyan élhettek volna az egyetemes szolgáltatással, mégis piacira váltottak, mert korábban az olcsóbb volt. Attól is függött, hogy kinek melyik változat éri meg, hogy mennyire pontosan tervezhető a fogyasztás.  Érden például a gáznál volt, hogy egy évre, volt, hogy két évre szerződtek a cégek és az intézmények. A szerződések ennek megfelelően nagyon eltérő időpontokban járnak le.

Budaörsön azt is megtapasztalták, hogy egykönnyen beszállítót sem lehet ma már találni: a júniusi gázbeszerzési eljárásra nem is kaptak érvényes ajánlatot, ezt augusztusban újra ki kellett írni.

Az önkormányzatok szeretnének legalább egy évre szerződni, de egyre kevesebb kereskedő van a piacon, amely ilyen hosszú távra hajlandó kockázatot vállalni. Ha pedig nem fix az ár, hanem a tőzsdei árhoz rögzítik, akkor az önkormányzatok nem tudják, hogyan kellene a megfelelő fedezetet biztosítaniuk – pedig e nélkül nem szerződhetnek.

Budaörsön a 2021-es 19,8 milliárd forintos kiadás összegéhez mérten is jelentős a 400-500 millió forintos többletköltség, amit az idei évre várnak. 2023-ra már ennél is több, 2 milliárd forintos többlettel kalkulálnak. Jól látható tehát, hogy a határozottan tehetős településeknek is komoly gondjaik lehetnek.

Szombathelyen évi 200 milliót költöttek korábban villamosenergiára és 200 milliót közvilágításra. Már júniusban is évi 1,4 milliárdos többletköltséggel számoltak, ami a 33,4 milliárdos kiadási főösszeg tekintélyes része.

A fővárosnak és a falvaknak fáj leginkább

Igazán átfogó országos felmérés még nem készült az önkormányzatokról az energiaköltségek emelkedése kapcsán, de a helyi költségvetésekből kiolvasható, hogy leginkább a fővárosban és a kistelepüléseken fog mindez nagy kihívást okozni. A vállalatok nélküli közvilágítási és közüzemi költségek a fővárosi önkormányzat esetében a teljes kiadás 3,8 százalékát tették ki tavaly, a legkisebb falvakban mindez 3,2 százalék volt. Ha azonban megtízszereződnek a költségek, akkor a fővárosban a teljes kiadás 38, a kisebb falvakban 32 százalékra ugrana a teher, aminek vállalása nehezen elképzelhető.

A nagyobb településeken sokkal több önkormányzati tulajdonú vállalat működik, mint a kicsiken, ezért ezeknek akár a kétszerese is lehet a teljes kitettsége. Erről a Fidesz kormányok tehetnek, hiszen az önkormányzati szektort az elmúlt években szisztematikusan úgy alakították át, hogy a nagyobb, jellemzően nem a kormánypárt felé hajló településektől csoportosítottak át forrásokat a kisebb, szegényebb, sokkal inkább kormánypárti szavazók által lakott falvakba. Jó példa erre a szolidaritási illeték, amivel az iparűzési adót egyszerűen átcsoportosították a tehetőseb településekről a szegényebbekhez.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkA fideszes településeknek is fájhat az önkormányzati megszorításFőleg a települések adottságaitól függ, hogy mennyire sújtják a kormányzati elvonások, amelyek várható mértékét az összes város és falu esetében térképre vittük.

Az energiaválság kezelésében azonban ennek ellenére is a nagyobb és/vagy tehetősebb települések lehetnek hatékonyabbak. Az energiaszámla csökkentése ugyanis beruházásigényes. Nagy botrányt kavart ugyan annak idején az Orbán Viktor miniszterelnök vejéhez, Tiborcz Istvánhoz tartozó ELIOS Zrt. LED világítási programja, de az uniós pénzek felhasználásának tipikus példája mellett is igaz, hogy számos egyéb településen am már kisfogyasztású közvilágítási rendszerek működnek.

A jól felkészült önkormányzatok a világításban akár rövid távon is jelentős megtakarításokat érhetnek el, a fűtés és a gázfelhasználás csökkentése azonban nem lesz egyszerű feladat. Míg a lakosság rohamot indított a levegő-levegő hőszivattyúkért, vagyis a klímákért, addig az önkormányzatoknak nincsen fűtéskorszerűsítésre érdemi forrása.

Ráadásul a legtöbb távfűtő társaság is önkormányzati tulajdonban van hazánkban. Ennél a fűtési módnál egyelőre nem engedi a kormány a költségek emelését, pedig a távhőt 70 százalékban földgázból állítják elő, ez adja a hazai éves gázfelhasználás 7 százalékát. Ennek tetemes része geotermikus energiával kiváltható lenne, de ebbe egyelőre kevés város vágott bele.

Szegeden Európa egyik legnagyobb, 28 ezer háztartást ellátó ilyen projektjét építik. Mínusz 6-7 fokig működik majd a rendszer, azalatt lesz csak szükség gázos rásegítésre, és mindezt egy 25 milliárd forintos uniós projektből valósították meg. 

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkGáz helyett geotermikus energiával fűteni nemcsak zöldebb, hanem olcsóbb is lenneÉvtizedek óta tudjuk, hogy nagy lehetőség lenne benne, mégis alig van előrelépés. A G7 Podcast vendége Tóth Anikó Nóra, a geotermikus energia nemzetközileg elismert kutatója.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkMagyarországon az orosz gáz helyett a talaj hőjével könnyen lehetne fűteniA technológiai irány adott, csak támogatni kellene, ezt azonban az Orbán-kormányok elszalasztották - érvel szakértő szerzőnk.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkHa továbbra is így fűtünk, abból nem lesz energiafüggetlenségA háború és a klímaválság miatt is jó lenne, ha nem kellene olyan sok energiahordozót importálni, de a gáz népszerűsége még nőtt is az utóbbi években.

Közélet Pénz áram energiaválság gáz önkormányzat rezsi Olvasson tovább a kategóriában

Közélet

Fenyő D. György
2022. szeptember 26. 14:27 Élet, Közélet

Nagyságrendekkel kevesebb tananyagot kellene megtanítani az iskolában

Sok idő szabadulhat így fel, amit képességfejlesztésre lehet fordítani. Ha valaki nem képes szöveget értelmezni, akkor nemcsak egy új tudományt, hanem szakmát sem tud elsajátítani.

Kiss Péter
2022. szeptember 25. 16:44 Közélet, Pénz

Alaposan betárazva indul harcba az MNB az infláció ellen

De vajon elegendő lesz-e a muníció a forint árfolyamának stabiliziálásra, és a pénzromlás megfékezésére?

Bucsky Péter
2022. szeptember 25. 04:34 Adat, Közélet

Rogán 446 milliót, a legszegényebb államtitkár 4 milliót keresett tavaly

A miniszterek és az államtitkárok vagyoni helyzete között óriási a különbség. Orbán Viktornál 27-en is többet keresnek. A szja-kedvezményekkel százmilliót spórolnak a miniszterek, de Rogán Antal nem él a kedvezménnyel.

Fontos

Torontáli Zoltán
2022. szeptember 27. 04:34 Adat, Vállalat

Mennyivel olcsóbbak az árstopos magyar termékek, mint a szabadpiaci szlovák áruk?

Megnéztünk a szlovák és a magyar Lidl árait, látszik-e rajtuk, hogy az árstop miatti veszteséget hogyan kompenzálják.

Avatar
2022. szeptember 26. 16:23 Világ

Nem a jobboldal nyert nagyot, a baloldal bukott hatalmasat Olaszországban

A három jobboldali párt stabil parlamenti többsége a néhány százalékos javításuk mellett elsősorban a baloldal megosztottságának köszönhető.

Pálos Máté Hajdu Miklós
2022. szeptember 26. 04:24 Adat

Az abortusz egyre inkább a 24 év alattiak tapasztalata Magyarországon

Bár a sajtóban csak szívhangtörvény néven elhíresült rendelet több mint egy hete hatályos, mégsem egyértelmű, pontosan mi lenne az orvosok jogszabályi kötelessége, ahogy az sem, mire számíthatnak a várandós nők.

Ne hagyd ki