Hírlevél feliratkozás
Stubnya Bence Hajdu Miklós
2021. május 21. 06:02 Adat, Közélet

A bérlakások pont ott szűnnének meg a legnagyobb arányban, ahol a legnagyobb szükség van rájuk

Miután a parlament gazdasági bizottsága hétfőn megszavazta, már júniusban a parlament elé kerülhet a fideszes Böröcz László törvényjavaslata, amely szerint az önkormányzatoknak kötelezően, a piaci érték 10,5-30 százalékáért*Minél régebb óta lakik a vevő a lakásban bérlőként, annál nagyobb mértékben csökkenthető a vételár. 15 százalékig azok mehetnek le, akik legalább 15 éve bérlik az adott ingatlant. Ha viszont a vételárat egy összegben ki tudják fizetni, akkor elég a megállapított ár 70 százalékát kifizetni, ami a piaci ár 10,5 százalékát kitevő vételi árat eredményezhet 15 éves bérleti viszony esetén. el kellene adniuk a tulajdonukban lévő bérlakásokat azoknak a bérlőknek, akik jelzik a vásárlási szándékukat.

Böröcz szerint a bérlakások teljes körű privatizációjából befolyó összegből az önkormányzatok felújíthatnák a tulajdonukban maradó nagyjából 20 ezer ingatlant, ami jelenleg üresen áll, és ezekkel később is gazdálkodhatnának. Ebből az következik, hogy a KSH által jelenleg nyilvántartott 105 ezer bérlakás közül nagyjából 84 ezret érinthetne a privatizáció, ennyihez tartozott ugyanis bérleti jogviszony. Illetve ennél annyival kevesebbet, amennyiben még nem laknak a bérlők legalább fél éve, ugyanis a javaslat legalább fél éves bérleti viszony esetén tenné lehetővé a vásárlást, és emellett is van még pár kivétel a tervezetben*Emellett nem vonatkozna a vásárlási jog
a) az olyan önkormányzati lakásra, amely az önkormányzat 2021. január 1-jét megelőzően hozott döntése alapján átalakításra, korszerűsítésre, felújításra, bontásra kijelölt épületben van, illetve az
épület a település rendezési terve alapján rehabilitációra kijelölt területen van;
b) a bérlőkijelölési és az ismételten gyakorolható bérlőkiválasztási joggal érintett lakásra;
c) jogszabály alapján szolgálati vagy vállalati bérlakásnak minősülő, illetve szerződés alapján valamely feltétel bekövetkezéséig bérbe adott lakásra;
d) az elidegenítési és terhelési tilalommal terhelt lakásra;
e) a nyugdíjasházban, a garzonházban lévő lakásra;
f) a műteremlakásra, a szobabérlők házában lévő lakrészre;
g) az e rendelkezés hatálybalépését követően bérbe vett, állami vagy önkormányzati beruházás során az állam, illetve az önkormányzat által kinyilvánítottan elsősorban szociális alapon történő bérbeadás céljából épített, felújított lakásra.
.

A törvényjavaslat indoklása szerint a privatizáció célja, hogy “azok is saját tulajdonú lakáshoz juthassanak, akiknek arra egyébként nem lenne lehetőségük, tekintettel a lakáspiacon az utóbbi években bekövetkezett rendkívüli áremelkedésre is”, emellett viszont azt is megjegyzi, hogy azt a helyzetet is orvosolni akarja, hogy a rendszerváltás után az önkormányzati és állami tulajdonú lakások bérlőinek egy része nem vehette meg az általa bérelt lakást. A javaslat ugyanakkor azt is lehetővé teszi, hogy a vevők akár az adásvétel másnapján továbbadják az ingatlant sokszoros, piaci áron.

A törvényjavaslatot fideszes és ellenzéki polgármesterek egyaránt kritizálták. Szakmai szervezetek arra figyelmeztettek, hogy a rászorulók számára megfizethető lakhatást biztosító önkormányzati bérlakásrendszer privatizációja hosszabb távon a lakhatási problémákat súlyosbítani fogja. Rövid távon pedig a befektetőknek kedvez majd, amellett, hogy a napi szintű megélhetési problémákkal küzdő bérlők ki lesznek szolgáltatva a lakásmaffiának.

A KSH statisztikái alapján 2019-ben 564 településen voltak bérlakások önkormányzati tulajdonban, azonban a törvényjavaslat nyilvánvalóan nem ugyanúgy érintené az egyes önkormányzatok lakásvagyonát, a helyiek lakhatási lehetőségeit. A helyi iparűzési adót érintő, az ellenzéki vezetésű önkormányzatokat jobban megviselő intézkedések alapján következtethetünk arra, hogy az intézkedés mögött politikai megfontolások is relevánsak lehetnek. Ebben a cikkben a rendelkezésre álló adatok alapján ezeknek a szempontoknak néztünk utána.

Az első ábránkon az ezer lakosra eső bérlakások számát vetettük össze az átlagos négyzetméterárral a budapesti kerületekben (sárga) és a vidéki városokban (kék). Az ábráról azon a közhelyszerű információn kívül, hogy Budapesten magasak az ingatlanárak, az is leolvasható, hogy Budapest főleg belső kerületeinek egy csoportja – az I., V., VII., VIII., IX. és XIII. kerület – elkülönül a tekintetben, hogy a magas átlagárak ezekben kiemelkedően nagy bérlakásállománnyal járnak együtt.

Ennek a törvényjavaslat jelenlegi formájának megvalósulása esetén két fontos következménye is lenne: egyrészt az átlagárakat egyébként is mérséklő, valamint

az alacsonyabb jövedelműeknek lakhatási megoldást nyújtó önkormányzati bérlakások ott szűnnének meg a legnagyobb arányban, ahol a legnagyobb szükség van rájuk.

Másrészt pedig ezekben a kerületekben lehetne a legnagyobb profitot realizálni a piaci ár töredékéért vett lakások piaci árú továbbadásán.

A második ábránk azt magyarázza meg, hogy miért jöttek viszonylag nagy számban ellenzéki és fideszes önkormányzatoktól is a törvénytervezetet elutasító nyilatkozatok.

A törvénytervezetet az ellenzéki vagy független polgármesterek közül többek között például V. Naszályi Márta (I. kerület), Pikó András (VIII. kerület), Tóth József (XIII. kerület),  Horváth Csaba (XIV. kerület), és Gémesi György (Gödöllő, a Magyar Önkormányzatok Szövetségének vezetője), a kormánypártiak közül pedig Cser-Palkovics András (Székesfehérvár), Papp László (Debrecen), Schmidt Jenő (Tab, Somogy megye, a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének elnöke), Kovács Péter (XVI. kerület), Németh Zoltán (XXII. kerület) és Talabér Márta (Várpalota) is kritizálta.

Dézsi Csaba András, Győr fideszes kötődésű polgármestere a Telexnek azt mondta, bízik benne, hogy szűkülni fog a javaslatban lévő ingatlanok köre, Cser-Palkovics András pedig szintén erre utalt, amikor azt mondta, a javaslat határozatlan időre bérbeadott lakásokra vonatkozó része megfontolandó, de a határozott idejű szerződések esetén nem elfogadható számára.

Az ezer lakosra jutó bérleti jogviszonnyal rendelkező önkormányzati lakások számának és a polgármesterek párthovatartozásának összefüggéseit bemutató ábránk alapján látszik, hogy

az önkormányzati bérlakások esetében nincs olyan összefüggés, mint a fővárosi önkormányzat és a fővárosi kerületek gazdálkodásában legfontosabbnak számító helyi iparűzési adó elvonása esetén.

Ahogy arra a Periféria Központ Facebook-posztja is felhívja a figyelmet, egy tucat fideszes vezetésű város és budapesti kerület tulajdonában van több mint ezer bérlakás. Ezer lakosra lebontva pedig csak az említett budapesti kerületek emelkednek ki a mezőnyből, de itt így is csak négy kerületről beszélhetünk.

A javaslatot benyújtó Böröcz László a hét elején a kritikákra reagálva azt nyilatkozta, hogy nem zárkózik el a javaslat módosításától. A Világgazdaságnak arra a kérdésére, hogy az új vagy nemrég épült, többnyire hitelből és állami támogatásból finanszírozott önkormányzati lakások is benne maradnak-e a programban, azt válaszolta, hogy bizonyos esetekkel szűkülhet a lista, de véglegesen kizárni egyetlen bérlőt sem akarnak.

Mindez azért is lehet releváns szempont, mert az egyes önkormányzatokat nem csak a bérlakásaik abszolút száma alapján érintheti negatívan a kötelező privatizáció miatt bekövetkező vagyonvesztés. Ahogy az ábrán is látszik, egészen nagy a szórás az önkormányzatok között a tekintetben, hogy 2016 és 2019 között csökkent-e vagy nőtt a hozzájuk tartozó bérbeadott lakásállomány. 

Fideszes és ellenzéki polgármesterek is kiemelték a javaslat kapcsán annak a helyzetnek az igazságtalanságát, hogy az elmúlt évtizedekben jelentős forrásokat fordítottak bérlakásépítésekre, most pedig kötelezik őket ezeknek a lakásoknak az áron aluli kiárusítására. Az alábbi ábrán emellett az is látszik, hogy a magyar önkormányzatok a rendszerváltás óta  próbálnak a lakásaiktól megszabadulni, mivel a fenntartásuk drága, a bérleti díjból származó bevétel viszont alacsony. De az is látható, hogy a felújításra fordított teljes összeg még nőtt is, és vannak példák felelős lakásgazdálkodást folytató önkormányzatokra is.

Ezt a problémát oldaná meg most huszárvágással a törvényjavaslat, amely azonban 25, lakhatási ügyekkel is foglalkozó szakmai és civil szervezet közös állásfoglalása szerint nagyjából 1000-1300 milliárd forint értékű köztulajdon elherdálásához vezet és szociális válsággal fenyeget.

A megfizethető bérlakásokat nem megszüntetni, hanem bővíteni kell, hiszen a lakhatási válságot, hasonlóan más európai országokhoz, a közösségi lakásszektor bővítése enyhítheti. Érthetetlen, hogy miközben a Magyar Nemzeti Felzárkózási Stratégia tervezete is kiemeli a lakásszektor bővítésének fontosságát, a törvénymódosítás épp ez ellen kíván hatni

írják.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkLakáshitelbe tolják az embereket, pedig ez sokaknak nem jelent megoldástA pénzügyi rendszer pedig egészen más lehetőségeket nyújt az EU keleti és nyugati tagállamaiban, ami a lakhatáspiaci lehetőségeket is szűkíti nálunk. Az e heti G7 Podcast vendége Pósfai Zsuzsanna.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkKészültek az új korszakra, de most ismét minden megváltozik a lakáspiaconAz országos 5 százalékos lakásáfa kigolyózhatja a rozsdaövezeti projekteket. Nincs még minden veszve, de olyan népszerűek nem lesznek, mint amire eddig számíthattunk.

Adat Közélet bérlakás ellenzék Fidesz lakhatás önkormányzat önkormányzati bérlakás privatizáció Olvasson tovább a kategóriában

Adat

Stubnya Bence
2021. augusztus 2. 06:06 Adat, Vállalat

Mi történne valójában, ha 200 ezerre emelnénk a bruttó vagy akár a nettó minimálbért?

Orbán Viktor bruttó 200 ezres ajánlata nem kiugró, Karácsony Gergely nettó 200-as licitje már komolyabb, de érdemi hatása még annak is csak más intézkedésekkel kombinálva lenne.

Jandó Zoltán
2021. július 27. 06:45 Adat, Vállalat

A negyedik hullám árnyékában épp csak lábadozik a magyar szállodaipar

Katasztrofális volt a legnagyobb hotelcégeknek 2020, és most is csak egy hajszállal jobbak a kilátások. Nagy a bizonytalanság, a korábbi nyereségre még éveket kell várni.

Váczi István
2021. július 23. 17:00 Adat, Közélet

Török csellel üti helyre a Sinopharm-fiaskót a kormány

Augusztus elején akár 700 ezer ember is megrohamozhatná az orvosokat harmadik oltásért, de attól nem kell tartani, hogy gyorsan elfogy a Pfizer.

Fontos

Papp László
2021. augusztus 2. 17:07 Pénz

Lassulhat vagy meg is állhat az ingatlanárak emelkedése a kamatemelések miatt

Olyan sokféle módon érinti mindennapjainkat a jegybank kamatemelési ciklusa, hogy a következő hónapok izgalmasak lesznek a lakosság és a cégek számára is.

Kasnyik Márton
2021. augusztus 1. 17:36 Élet

Egyre több a bizonyíték, hogy az ősember jó sok szénhidrátot evett

Vad gabonát őröltek, kenyeret sütöttek, gyökereket és hüvelyeseket főztek jóval azelőtt, hogy elindult volna a tudatos mezőgazdaság.

Avatar
2021. augusztus 1. 07:20 Közélet, Pénz

Mai szemmel szinte elképzelhetetlen állapotok között indult el a forint, épp 75 éve

Magyarország szó szerint romokban hevert, az államnak súlyos fizetési kötelezettségei voltak, bevétele viszont alig. A pengőt fel kellett áldozni.