Végleg megszűnik a kortárs művészetre koncentráló paksi múzeum, a Paksi Képtár. Honlapja szerint energiatakarékossági okokból már tavaly október óta zárva tart az 1960 utáni magyar és egyetemes művészet alkotásait gyűjtő, időszakos kortárs képzőművészeti kiállításokat bemutató Paksi Képtár, de a paksi önkormányzat képviselő-testülete április 19-i döntésének értelmében az intézményt a fenntartó önkormányzat megszünteti.
Túl sokba kerül a kortárs művészet
A javaslat indoklása szerint a negatív gazdasági folyamatok miatt az önkormányzat kénytelen visszavágni kiadásait, ezért átszervezi az általa fenntartott Paksi Városi Múzeum tevékenységét. Lényegében az áll a beadványban, hogy a Múzeum további működéséért, a fő tevékenység megtartásáért a Múzeum alá tartozó, másik telephelyen működő Képtárat be kell zárni.
“A képtári telephely fenntartási költségei igen magasak, míg a látogatói igény (a gyermek foglalkozásokat leszámítva) igen alacsony”, áll a testület elé terjesztett, majd megszavazott javaslatban.
Szabó Péter polgármester a döntés után azt mondta tájékoztatóján: “Paks közönsége sajnos nem igazán volt kíváncsi a megnyitása óta eltelt 10-12 évben az intézmény kiállításaira, évente összesen mindössze ötven és száz között volt a belépőt fizető látogatók száma.”
Az iskolás gyermekek számára szervezett múzeumpedagógia foglalkozások ugyanakkor népszerűek voltak – arról nincs információnk, hogy ezek valamilyen formában folytathatók-e a Képtár nélkül.
A Paksi Képtárban látható festmények mindenesetre átkerülnek a Paksi Városi Múzeum épületébe.
A Paksi Képtárban heten dolgoztak, köztük egy múzeumpedagógus és egy múzeumi adatrögzítő. A munkavállalók státuszai megszűnnek.
A döntésről meg szerettük volna kérdezni a Paksi Városi Múzeum igazgatóját, Váradyné Péterfi Zsuzsannát – első megkeresésünkre egy asszisztens még későbbi visszahívást kért, de ezek után már nem fogadták hívásainkat.
A Paksi Képtárat 1991-ben alapította Hopp-Halász Károly. A gyűjtemény a paksi volt Erzsébet Szálló épületét a kétezres években hagyta maga mögött, és 2007-ben költözött be az önkormányzat által megvásárolt és direkt képtári célokra átalakíttatott, használaton kívüli konzervgyári üzemcsarnokba.
A Képtár építészetileg is magas színvonalat képviselt. Az épület megnyitása után 2009-ben az EU kortárs építészetért díj, a Mies von der Rohe díj jelöltje volt.
Bak, Maurer, Birkás
A Paksi Képtár gyűjteményének eddigi kezelője, a már elhunyt alapító volt munkatársa, Korpácsi Ferenc tavaly tavasszal még optimistán nyilatkozott a gyűjteményről a megyei sajtónak: “Az anyag folyamatosan bővül. Jelentős kortárs állandó gyűjteményünk van raktáron, az időszaki kiállítások 2-3 havonta cserélődnek.”
Az intézmény Facebook-oldala szerint nemrég még múzeumpedagógiai kreatív foglalkozást tartottak kisiskolásoknak, a zárva tartás ideje alatt pedig a munkatársak óvodákba és iskolákba is eljártak.
Egy márciusi bejegyzés még azzal számolt, hogy április közepétől újra a Képtárban fogadhatják a gyerekeket a foglalkozásokon.
Az utolsó kiállítások egyikén a látogatók Fukui Yusuke absztrakt tintaképei mellett a Képtár saját gyűjteményéből Bak Imre, Birkás Ákos, Keserü Ilona, Maurer Dóra egyes munkáit láthatták.
A Képtár mellett a paksi Gyógyászati Központ gyógyfürdője és az egynapos sebészete is végleg megszűnik.
Bezárás, túlélés
Az önkormányzati múzeumok országszerte nehéz helyzetben vannak. Kényszerszünet volt hónapokig a Soproni Múzeumban, Szentendrén a Ferenczi Múzeum Centrum kiállítóhelyein.
A téli bezárások nem korlátozódtak az önkormányzati szektorra: a Magyar Nemzeti Múzeum vidéki tagintézményei közül is több bezárt a fűtésszezonra.
A szombathelyi Smidt Múzeum éppen a napokban nyílt meg újra a téli lezárás után.
A szegedi Móra Ferenc Múzeum, amelyet hasonló okok miatt zárt be télre az önkormányzat, márciusban nyitott meg. A több telephelyet érintő több hónapos kényszerszünetről a múzeum igazgatója a Telexnek korábban azt mondta, bízik benne, hogy jövőre lesz más megoldás, mint a “téli álom”. Az önkormányzati intézmény állami dotációja lényegében tíz éve nem változott, az utóbbi években a minimálbér elérte a dolgozók fizetését: volt olyan, aki 16 év szakmai gyakorlattal, két nyelvvizsgával és két diplomával alig minimálbért keresett tavaly év végén.
Élet
Csökkenni kezd a munkások és középvezetők közötti bérszakadék?
Gyorsabban nőtt tavaly a betanított munkások bére, mint a középvezetőké nem reprezentatív felmérések szerint, ami trendváltozásra utalhat.
Megfeleződött az optimista magyarok száma négy év alatt
Hazánknál csak Görögországban és Olaszországban volt kisebb az optimisták aránya az EU tagállamainak mezőnyében a Eurofound tavalyi felmérése szerint.
Túl olcsó a parkolás, így még több dugó lesz Budapesten
A jövő évi emelés után is kicsi lesz a parkolási díj visszatartó hatása. Bécsben és Bukarestben a jelentős áremelés mellett megszűnt az ingyenes parkolás.
Fontos
Már az elején elvéthetjük az egymilliós átlagbérhez vezető utat
Önmagában nem néz ki rosszul a bérdinamika, de a lassuló trend alapján nagyon meglepő lenne, ha időre elérnénk a kormányzati ígéret kiindulópontját.
Jól hangzik a 8 százalékos banki kamat, de az adó elviszi több mint a negyedét
Elsőre jól hangzanak a banki betétakciók, de 28 százalék az adóteher, és ha befektetési jegyet is kell venni, akkor általában a kockázat is magasabb.
Jól fizet az orosz biznisz, csak lehet, hogy elveszik a profitot
A Raiffeisen kétmilliárd eurós büntetése jól mutatja, hogy milyen könnyen semmivé válhat az Oroszországban maradt nyugati cégek által megtermelt nyereség.
