Április 24-én Karácsony Gergely főpolgármester jelentős döntést hozott: a 408 milliárdos büdzséből 48 milliárd forintot október 15-ig befagyasztott. Magyarán majdnem minden nyolcadik forintot meg kell fogni.

Addig leállították többek között a Lánchíd és a Széna tér felújítást, az útfelújításokat, a 3-as metró akadálymentesítését a jelentősebb projektek közül. Eléggé úgy néz ki, hogy nem lesz már lehetőség ezek idei folytatására.

Az önkormányzatokat Magyarországon nagyon súlyosan érinti a koronavírus-járvány, és mintha a kormányzat nem segíteni igyekezne, hanem inkább nehezítené a helyzetüket. A települési önkormányzatok bevételének közel fele az államtól érkezik a kötelező feladataik ellátására, a másik részét azonban maguknak kell előteremteni. A kötelező feladatokat ugyanis a saját források nélkül nem tudnák ellátni. A bevételeik negyedét az iparűzési adó adja, ami a már biztosnak látszó gazdasági visszaesés miatt csökkenni fog.

Sok lehetőségük nincsen saját forrásokra, az állam ezeket nagyon jelentősen korlátozza. Az iparűzési adó mellett az ingatlanok adói jelentősebbek még. Pont ezért fájó, hogy a kevés saját forrás egyikének számító gépjárműadót is elvette a kormány a járvány elleni védekezésre hivatkozva. Igaz, a fővárosi önkormányzatot ez nem érinti, Budapesten ugyanis a gépjárműadó alapesetben a kerületi önkormányzatokhoz folyik be.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkMár azelőtt padlóra kerültek az önkormányzatok, hogy a kormány tovább ütötte volna őketAz iparűzésiadó-bevételeket a gazdasági visszaesés, a gépjárműadót és a parkolási bevételeket a kormány radírozza le.

A fővárosi önkormányzat helyzete azért különleges, mert működési kiadásainak közel felét a közösségi közlekedés teszi ki. Csak a közösségi közlekedés éves üzemeletetése elviszi az összesen idén 260 milliárdosra tervezett kiadások 42 százalékát, de ha a BKK, a BKV és a Budapest Közút működtetését is belevesszük, akkor már közel minden második forintot ez a feladat visz fel.

A BKK brutális utas- és jegyárbevétel-csökkenése az adóbevételek visszaesésénél és az állami megszorításoknál is sokkal jobban fáj Budapestnek.

A fővárosi önkormányzat tavalyi és idénre tervezett költségvetéséből kiindulva megbecsültük, milyen hatása lesz a koronavírus-járványnak. Az alábbi grafikonon Budapest bevételeit és kiadásait összegeztük a legfontosabb kategóriák szerint. További beavatkozás nélkül a hiány becslésünk szerint 12-ről 58 milliárd forintra ugorhat.

Ami szinte biztos, az a helyi iparűzési adóból (hipa) származó bevétel csökkenése. A kormány 3 százalékos gazdasági visszaeséssel számol idénre, míg az Európai Bizottság 7 százalékos mínuszt jósol Magyarországnak. Ehhez képest még kedvezőnek mondható, hogy mi a számításunkban az iparűzési adóból származó bevétel 5 százalékos visszaeséssel számoltunk.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkPont akkor használhatatlanok a gazdasági előrejelzések, amikor a legfontosabbak lennénekNem kérdés, hogy recesszió lesz, de iszonyatosan nagy a szórás a becslések között.

A hipa csökkenése mellett még egy nagy nehézség van: a kormány áprilisi intézkedései azt is tartalmazták, hogy szeptember 30-ig nem kell bevallani és előleget sem kell fizetni. A fővárosi költségvetésben április-augusztusra 18 milliárd forintot terveztek ebből bevételként, illetve szeptemberre 64 milliárdot. Ez óriási finanszírozási kihívás az önkormányzatoknak, hiszen az egyik legjelentősebb forrásuk fél évre egyszerűen kiesik.

Ami a további adóbevételet illeti, a turizmus leállt, és egyelőre nehezen lehetne megmondani, mikor indul újra. Igaz, az idegenforgalmi adóból eredetileg várt 158 millió forint egyébként is szinte elveszik a budapesti költségvetésben. Ezért az egész számítás szempontjából nem sokat számít, ha esetleg idén még lesz valamennyi bevétel ebből, nem csak a január-februárra kalkulált 8 millió forint.^*Az idegenforgalmi adót a vendégeknek az év végéig nem kell fizetniük, azt a kormány átvállalta, vagyis elvileg a központi költségvetésből kerül majd az önkormányzatokhoz az összeg, ha lesznek turisták.

Évente 2 milliárd forint bevétele van a fővárosnak a parkolási díjakból is. Áprilistól ezt nem szedhetik be az önkormányzatok, és ez a kormányzat kezében, úgy látszik, egy hasznos fegyver: mivel túlnyomó többségében az ellenzéki vezetésű kerületekben és nagyvárosokban szednek ilyet, a Fidesz szempontjából érdemes lehet minél tovább fenntartani az ingyenességet. Ez népszerű az autósok körében, míg a városvezetőket nehéz helyzetbe hozza. Az autózás feltételeinek könnyítése pedig még a fővárosi tömegközlekedésnek is jelentős kihívás, mert ez csökkenti a buszozás és villamosozás iránti igényt.

Maradva még a bevételeknél, a fővárosi cégek évente 3-4 milliárd forintos osztalékot fizettek az elmúlt években. Az aranytojást tojó tyúk a a termálfürdőket és strandokat üzemeltető Budapest Gyógyfürdői Zrt. Az utolsó elérhető, 2018-as üzleti évben 15,3 milliárd forintos árbevétel mellett 4,1 milliárdos adózott eredményt ért el, aminek legnagyobb része a fővárosnál bevételként jelent meg. A termálfürdőket látogató turisták elmaradása és a nyári strandszezon szinte borítékolható elmaradása miatt ők is nehéz helyzetben lehetnek idén.

Becslésünk szerint a bevételek 7 százalékkal a terv alatt, a kiadások 10 százalékkal az eredeti költségvetés felett alakulhatnak 2020-ban.

Az utóbbi oka főképpen a közösségi közlekedés: ha ennek vesztesége nő, azt szinte biztosan a fővárosi önkormányzatnak kell rendeznie. Márpedig a BKK helyzete kritikus: már április 6-án bejelentette a cég, hogy újragondolják a társaság üzleti tervét, miután 80-90 százalékkal esett az utasszám és ezzel az utasoktól származó bevétel is.

A fővárosi közösségi közlekedés bevételei több részből állnak: 105 milliárdot a főváros biztosít, 66 milliárd volt tavaly a jegy- és bérletbevétel. Ehhez jön még a tervek szerint 12 milliárd állami támogatás a 65 év felettiek ingyenes utazása, a tanuló- és nyugdíjas bérletek kiegészítésére. 

Az utasszám brutális visszaesése a bevételek 40 százaléknál is nagyobb részét adó jegy- és bérletbevételekben már most is érezhető – pontos adatokat hiába kértünk a BKK-tól, nem osztották meg őket. Ezért kénytelenek voltunk becslést készíteni. A gazdaság folyamatos újraindulásával ismét nőni fognak az utasszámok és a bevételek, de azt nem lehet várni, hogy idén elérik a korábbi értékeket.

Ennek egyik oka, hogy a fővárosi közlekedési cég számára sem közömbös a turisták száma: becslésünk szerint a bevétel legalább 7 százaléka származhat tőlük, és ez jó ideig nem fog a korábbi szintre visszaállni. Valószínűleg már az iskolák sem fognak ebben a tanévben kinyitni^*A kormány egyelőre május végéig hosszabbította meg a digitális tanrendet, júniusban pedig már elkezdődik a nyári szünet., így az utasszám körülbelül negyedét adó diákok is kiesnek legalább szeptemberig.

Az emberek visszatérése a munkahelyekre jó eséllyel csak fokozatos lesz, miközben az otthonról dolgozás várhatóan jelentősebb marad, mint a járvány előtt, így a mobilitási igény hosszabb távon is csökkenni fog. A közösségi programok, színházak, mozik érdemi újranyitása még a munkahelyeknél is hosszabb folyamatnak ígérkezik. Mindezeket figyelembe véve még szeptemberben is 20 százalékkal kevesebb bevétellel kalkuláltunk.

A 12 milliárdos állami szociálpolitikai támogatás 65 évesekre vonatkozó része 0,7 milliárd forint, ez a lakosságszámtól függ. A nagyobb része viszont az eladott diák- és nyugdíjas bérletek számától függ, így összességében talán 7 milliárd maradhat ebből.

A BKK mindezek hatására a tervezett 79 milliárd helyett becslésünk szerint 46 milliárd bevételhez juthat, ami 32 milliárdos nem tervezett támogatási igény lehet a főváros felé.

A költségeket is lehet csökkenteni, de nem jelentősen: a BKK működése évi 13 milliárd forint, ezen jelentős megtakarítást nem lehet elérni. Mivel a metrók, villamosok, trolik és buszok most a hétköznapinál ritkább, de a szombatinál jóval sűrűbb menetrend szerint közlekednek, itt sincsen érdemi megtakarítási lehetőség. Mivel a járatok nagy részét a BKV üzemelteti, végső soron csak a gázolaj- és áram-, illetve a bérköltségeken lehet maximálisan néhány milliárd forintos megtakarítást elérni.

Emellett a BKK-nak többletköltségeket is okoz a járvány: a gyakoribb takarítás vagy éppen a maszkosztás is mind-mind további költség.

Összességében tehát nem várható érdemi megtakarítás.

A fővárosi színházak további, a becslésünkben figyelembe sem vett kockázatot jelentenek. 2020-ban az előző évi 5 milliárd forint helyett csupán kétmilliárdos támogatást terveztek biztosítani nekik, mert a kormánnyal kötött megállapodás után csupán négy színház marad fővárosi fenntartású, a többit az állam finanszírozza – azt azonban nem hozták nyilvánosságra, hogy ennek összességében milyen a pénzügyi hatása.

A fővárosi önkormányzat által támogatott 13 színház 2018-ban összesen 6,5 milliárd forint árbevételt ért el jegyértékesítésből, emellett 10,3 milliárd állami és önkormányzati támogatást kapott. Ez is jól mutatja, hogy a fővárosnál maradó színházak esetében is több százmilliós lehet a többlet finanszírozási igény.

Mindezek mellett a védekezés költségeit is elő kellene teremteni: a fővárosi fenntartású idősotthonok, szociális intézmények számára biztosítani kell a védőfelszerelést. Csak tesztelésre 700 milliót különítettek el – ám abból a közbeszerzésből végül nem lett szerződés. Ez is mutatja azonban, hogy a védekezés költségei is milliárdos nagyságrendűek.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkA fővárosi vezetés rendelt volna 27 ezer koronavírustesztet, de nem sikerültKözel annyi tesztet rendelt volna a főváros főleg egészségügyi és szociális intézményekben dolgozó és gondozott embereknek, amennyit eddig az állam összesen végzett.

Ilyen helyzetben adná magát, hogy halassza el fejlesztéseit és beruházásait a főváros. 2020-ra a működésen felül 148 milliárd forintnyi beruházást és fejlesztést terveztek. Ezt 57 milliárd állami és egyéb külső támogatásból fizetik, amit nem lehet másra költeni. Ezen kívül 67 milliárd forintnyi beruházást az Európai Befektetési Bank (EIB) hiteléből finanszíroznak.

A 123 milliárdos beruházások gyakorlatilag teljes egészében külső forrásból valósulnak meg, így ezek terén nincsen mozgástér. A saját források is általában olyan kiegészítő munkákat fedeznek, amikre például az uniós vagy állami támogatás nem nyújt fedezetet.

Így 25 milliárd forintnyi felújítást tudnak esetleg elhalasztani úgy, hogy abból valós megtakarítás legyen. Ezek alapvetően olyan karbantartások, amiket a fővárosi intézmények végeznek – például szociális intézmények, bérlakások felújítása.

Ha nem akarnak érezhetően a szolgáltatások minőségén változtatni és szükséges felújításokat leállítani, akkor maradna a hitelfelvétel. Csakhogy ehhez is kell a kormányzat jóváhagyása. A 2010-ben hivatalba lépő Orbán-kormány egyik jelentős lépése volt ugyanis az önkormányzati autonómia csorbítása 2011-ben, amikor az adósság átvállalásáért cserébe az önkormányzatok tulajdonképpen elvesztették független hitelfelvételi lehetőségüket: a hitelfelvételhez állami garancia, azaz a kormányzat engedélye kell^*A Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló 2011. évi CXCIV. törvény II. fejezetének 3. pontja alapján az önkormányzatok kormány-hozzájárulás nélkül csak EU-s fejlesztésekhez szükséges kölcsönt, az adósságrendezési eljárás során a hitelezői egyezség megkötéséhez igénybe vett reorganizációs hitelt és likvid hitelt vehetnek fel. A fővárosi önkormányzat és a megyei jogú városok százmillió forint fejlesztési célú kölcsönt vehetnek fel a 10.§ alapján.
.

Így a megszorításokon kívül csak a még meglévő tartalékok felélése, a vagyon értékesítése, illetve a kormányzati segítség kérése jöhet szóba a fővárosi vezetők számára.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkMeglepő értékei vannak Budapestnek, de összességében mégis csődtömegTöbb mint kétezer milliárd forintért tartja nyilván vagyonát a főváros. A gond csak az, hogy az utóbbi években ez egyre kevesebbet ért, a cégek pedig bajban vannak.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Közélet bkk főváros iparűzési adó koronavírus közösségi közlekedés önkormányzati gazádlkodás Olvasson tovább a kategóriában