Nagyon nem mindegy, hogy kikre bízzák a megyei jogú városok a közösségi közlekedésüket, és azt milyen minőségben működtetik.
Közel lehetetlent vetnek fel környezettudósok egy új tanulmányban: mi lenne, ha kevesebbet autóznánk, kisebb kocsikkal?
Döntéseink alapjaiban befolyásolják egyéni kibocsátásunk mértékét, szokásaink megváltoztatásával pedig a környezetünkben élőket is erre ösztönözhetjük.
Az ITK cégcsoport buszüzemeltetőként és buszgyártóként is készül az elektromos átállásra. Kossa György elnök-vezérigazgató a fenntartható közlekedés kevésbé ismert szempontjaira is rávilágított.
Regionális bővülésre készül a budapesti, debreceni, kecskeméti, Komárom-Esztergom megyei és székesfehérvári helyi közlekedésben már több száz autóbuszt üzemeltető ITK Holding Zrt.
Szinte földbe állt a légi forgalom tavaly, mégis voltak olyan közlekedési szolgáltatók, amelyek még a légitársaságoknál is rosszabbul jártak.
A BKK berendezéseit érdemes életben tartani, de a magyar vállalkozók hiába készültek, a munkát a visszavont tenderek után az eredeti szállító, a T-Systems kapja meg.
Hiába lennének kiemelkedően hasznosak, valahogy pont azokra a fejlesztésekre nincs állami forrás, amelyeket a fővárosi önkormányzat valósítana meg.
Magyarországon minden hatodik ember első számú közlekedési eszköze a bicikli. A fővárosban kerékpároznak a legkevesebbet, ezt a legegyszerűbben a B+R parkolók fejlesztésével lehetne növelni.
Európában a felső középosztály a legnagyobb környezetszennyező csoport, de a jelenlegi szabályok nem ösztönzik őket arra, hogy visszafogják a kibocsátásukat.