A közösségi közlekedés tarifareformja az igazi problémát nem fogja megoldani
Jelentős átalakítás zajlik a magyar közösségi közlekedésben. Kevés szó esik azonban arról, hogy milyen szerepe van a közösségi közlekedésnek Magyarországon.
- Az átalakítások eddig a tarifarendszert érinttették csak. 2023. május 1-jével vezették be a vármegye- és országbérleteket. Ezek 9450, illetve 18900 forintba kerülnek. Kezdetben az InterCity-k kivételével minden vonatra érvényesek volt, ma már helyjegy mellett IC vonatokra is.
- Folytatódik az átalakítás: 2024. március 1.-től a 64 különböző kedvezményt eltörlik, a 65 év felettiek mellett 6 év helyett 14 évig utazhatnak ingyen a fiatalok, 26 éves korig jár a 50 százalékos jegykedvezmény, 90 százalékos bérletkedvezmény.
- A határon túli magyarok is ingyen utaznak minden helyközi járaton. Az összes állami alkalmazott is féláron utazhat. Emellett napi bérleteket is bevezettek, de megszűnnek a távolság alapú bérletek, a rövid távra ingázók költségei így növekednek.
Számokban: az Eurostat adatai szerint Magyarország a rekorder az Európai Unióban a közösségi közlekedés használatban. Minden ötödik kilométert vonaton, buszon, metrón, villamoson vagy trolibuszon tesznek meg a magyarok. Ennél csak Svájc tudott enyhén magasabb értéket felmutatni.
- Nem működik a zöld átállás a közlekedésben Európában: nem hogy nőne, egyre csökken az EU-ban a közösségi közlekedést választók száma. A koronavírus-járvány pedig látványosan rontott a helyzeten, de korábban is negatív volt a tendencia
Miért fontos ez? Az üvegházhatású gázok kibocsájtásért az EU-ban 24 százalékban a közlekedés felel, a teljes kibocsájtás 13 százaléka a személyautókból származik. A vasút az összes kibocsátás csupán 0,1 százalékát adja.
- Nem várható az utasszámok érdemi változása az új jegy- és bérletstruktúrától. Különösen azért nem, mert nem is lehet a jegyek visszaszorulása után megbízható adatokat gyűjteni.
- A már eleve magas magyar közösségi közlekedési arányt nem az európai összevetésben eddig is alacsony árak kezdték ki, hanem az alacsony szolgáltatási színvonal, a jelentős vasúti késések, a matuzsálemi járművek, amire a Lázár János által keresztülvitt tarifareform nem nyújt megoldást.
Tágabb kontextus: a vasúti közlekedésről esik a legtöbb szó, pedig Magyarországon világszerte talán a legjobb a buszos közlekedés helyzete. Ahogy Lázár János utalt rá, gyakorlatilag minden települést elér a közösségi közlekedés, ami világszinten példátlan, talán csak a csehországi és szlovákiai közösségi közlekedés hasonló.
- Csupán négy busszal nem elérhető aprófalvat sikerült találnia a 444-nek, akik ezzel lényegében igazolták Lázár János kijelentését, ami szerint a Volán és a MÁV együttesen minden települést elér.
- A vasúti elérhetőség mégis visszaszorul a mellékvonalak bezárásával, amit a kormányzat a 2023-as tíz darab vonal leállításakor módváltásnak titulált.
- 1500 km-nyi vasúti mellékvonalat zártak be Magyarországon a rendszerváltás óta. Ez a 8500 km-es vasúthálózat hatoda.
Alulnézet: míg a Volánbusz flottájának átlagéletkora az európai átlaghoz közelítve 12,9 évre csökkent, a MÁV-Start személyszállító járművei*férőhely alapon számított súlyozott átlag, hogy az eltérő kapacitású vagonok és motorvonatok száma ne legyen torzító átlagosan 32 évesek, a mozdonyok 42 évesek. Nincsen olyan állami stratégia, és leginkább forrás, ami ezt a helyzetet kezelné.
- Lázár János többszáz vasúti jármű beszerzését állította le 2022 decemberi hivatalba lépése óta. Többek között a már aláírt 115 darab Siemens mozdony és 49 darab 7, illetve 9 kocsis IC-szerelvényt.
- Nem csak vonatokra, pályafelújításra sem jut pénz. 2023-ban csak a 29 kilométeres Biatorbágy-Szárliget 1-es fővonal szakasz átépítésére volt pénz. A 2900 km-es nemzetközi fővonalak ilyen tempóval száz év alatt újulhatnak meg, pedig legalább 30 évente szükség lenne nagyfelújításra.
- A magyar vasúthálózat felén lassújelek vannak, és elképzelés sincsen, honnan biztosító a felújításhoz szükséges legalább 5-6 ezer milliárd forint.
Pénz
Tele van kérdőjelekkel az álomszerű utasszám-növekedés, amit a MÁV kommunikál
Egyelőre nem látszik, hogy az ország- és vármegyebérletek bevezetése óta érdemben nőtt volna a közösségi közlekedést választók száma.
Keveset költünk a kormány terveihez képest, és még a megtakarítást sem állampapírba tesszük
A magyar lakosság nem hajlandó jelentősen növelni költéseit, inkább megtakarít, az viszont átrendeződött, hogy hova teszi a pénzét.
Mire számíthatnak a szárnyalás után a befektetők a második félévben?
Meglepően jó eredményeket hozott az első félév a tőkepiacokon, most érdemes megnézni, hogy mi várható az év második félévében.
Fontos
Csak egy rekordot hagyott érintetlenül Magyarország eddigi legdurvább hőhulláma
Végül 15 napig volt érvényben hőségriasztás, de hétfőre is meg lehetett volna hosszabbítani. Az abszolút melegrekord nem dőlt meg, de sok más csúcs igen.
A számok nem indokolják, hogy vendégmunkásokkal dolgoztató beruházót támogasson a kormány Nógrádban
Ha viszont a cég korábbi nyilatkozataival összhangban helyieket vesznek fel, akkor megtérülhet az állami ösztönzés, hiszen majdnem 10 ezren keresnek munkát a megyében.
A pénz már a Molnál van, de jobb lesz-e a magyar hulladékos rendszer?
Fél év alatt elvitte a Mol az ágazati profit harmadát, miközben nőtt a hazai hulladékgyűjtés és kezelés korábban átlagosnak számító költségszintje.
