A jelek szerint túl nagy lendülettel adták el Lázárék a GYSEV Cargót Tiborcznak, miután kicsavarták az irányítást az osztrák tulajdonostárs kezéből.
Így is 400 milliárdba kerülne a fejlesztés, és az igazi újdonság csak az, hogy koncessziós szerződésben épülne meg, és „Brüsszel is tud róla".
Megugrott a késő vonatok száma, az átlagos késés időtartama viszont csökkent, mintha már a 20 percen felüli kártérítés időszakára készülne a MÁV.
Ezrével bocsátják el dolgozóikat a tehervasúti cégek szerte Európában. Idehaza az állami támogatás körüli bizonytalanság is nehezíti a tervezést.
Spanyolországon belül rendeződhet az egyik legfontosabb európai vonatgyártó sorsa.
Annyiba kerülhet a használt járművek honosítása, mint a vételára, és nem is motorvonatokra lenne leginkább szüksége az állami vasúttársaságnak.
A következő tíz évben nem tervez érdemi minőségfejlesztést a kormány a vasúton, csak a legkirívóbb problémák egy részének kezelésére lesz pénz.
A krónikus alulfinanszírozás után előrelépésnek számítana az évtizedekkel ezelőtti pályaállapotok helyreállítása és használt járművek vásárlása is.
Első ránézésére úgy tűnhet, hogy a MÁV vesszőfutását egy balszerencse-sorozat okozza, az elmúlt napok balesetei valójában épp a strukturális problémákra világítanak rá.
Egyelőre nem látszik, hogy az ország- és vármegyebérletek bevezetése óta érdemben nőtt volna a közösségi közlekedést választók száma.