A vasútbezárásoknál hiánygazdaságra hivatkozott Lázár, most viszont okoskodás, hogy a MÁV nem talál 32 milliárdot
Egy hónappal a 10 vasúti mellékvonal bezárásáról szóló döntés után egy új autópálya építkezésén tartott sajtótájékoztatót Lázár János építési és közlekedési miniszter, ahol keményen bírálta a MÁV vezetését.
Mi történt? A kormány tervei szerint 2026 őszére autópálya fogja összekötni Nyíregyházát és Szatmárnémetit – mondta Lázár János szerdán a már legalább július közepe óta épülő M49-es gyorsforgalmi útról szóló sajtótájékoztatón
Az M3-as autópálya és a magyar–román határ között két szakaszban épülő sztráda első, 28 kilométeres szakaszához már hozzá is kezdett a Duna Aszfalt, 175 milliárd forintos beruházással. Az autópálya második, 17,5 kilométeres szakasza 150-160 milliárd forintból fog megépülni.
Miért fontos ez? Lázár szerint a beruházás célja, hogy a Nyíregyháza-Debrecen-Miskolc háromszögből egy Győrhöz hasonló új gazdasági övezet épüljön ki, az itt dolgozók pedig könnyebben juthassanak el munkahelyeikre.
A kormány a rossz költségvetési helyzet miatt 2022 őszén úgy döntött, hogy ezen kívül minden más tervezett autópálya-beruházást leállít. A spórolás a vasúti közlekedést is elérte, augusztus elején tíz vasúti mellékvonal bezárását jelentették be.
Lázár ugyanezen a sajtótájékoztatón arra kérte a MÁV vezetését, hogy “ne okoskodjanak”, és “csinálják azt, amire utasította őket”. A nyilatkozat előzménye, hogy augusztus 24-étől a Budapest-Hegyeshalom vasútvonal egyik szakaszán 140 helyett 100 kilométer/órával mehetnek a vonatok egy műszaki probléma miatt.
A MÁV a felújításra külön pénzt kért a kormánytól, mire Lázár a Szabad Európa tudósítása szerint azt mondta, “aki egy 800 milliárd forintos tömegközlekedési kasszában nem találja meg a 32 milliárd forintot most, amivel majd később elszámolunk, az tegye le a lantot”.
Igen, de: Lázár augusztus elején még máshogy látta a MÁV pénzügyi lehetőségeit: a tíz mellékvonal bezárása után a Rádió7-nek adott interjújában elnézést kért a késések miatt, és azoktól is, akik utazás közben sérültek meg a MÁV vonatain, egyben megjegyezte, hogy “a MÁV-nál hiánygazdálkodás van, ami balesetveszélyt eredményez”.
Bár a MÁV teljes költségvetéséhez képest valóban nem tűnik jelentős tételnek 32 milliárd forint, viszont csak a felújításokat nézve ez nincs így. A Szabad Európa szerint idén a MÁV 42 milliárdot szánt karbantartására és a szükséges felújításokra, aminek tehát a döntő részét elvinné az érintett 29 kilométeres szakasz felújítása.
A MÁV lehetőségeit az is szűkíti, hogy a Népszavához eljutott belső elemzések szerint júniusban jelentősen visszaestek a MÁV jegybevételei a vármegyebérlet bevezetése után, amit ugyanakkor az Építési és Közlekedési Minisztérium tagadott.
Felülnézet: bár a kormány kommunikációjának fontos eleme, hogy még nehéz gazdasági helyzetben sem szorul költségvetési megszorításokra és adóemelésekre, az elmúlt két évben sorra hozza az ilyen döntéseket. Lázár ugyan arra utalhatott, hogy ezt a 32 milliárdot visszatérítenék a MÁV-nak, az elmúlt időszak megszorításai alapján ez kétséges lehet.
Az autópályás sajtótájékoztatón elhangzott MÁV-os kiszólás mindenesetre a kormányzati prioritásokat is érezteti, mivel a jelek szerint az autópályák fejlesztésére több pénzt marad, mint a vasúti közlekedésre.
A járműbeszerzések és fejlesztések leállításának pedig már érezhetőek is a következményei, az év első hónapjaiban tovább nőttek a késések a MÁV vonatain, ahogy arról részletesebben is írtunk.
Végül 15 napig volt érvényben hőségriasztás, de hétfőre is meg lehetett volna hosszabbítani. Az abszolút melegrekord nem dőlt meg, de sok más csúcs igen.
Ha viszont a cég korábbi nyilatkozataival összhangban helyieket vesznek fel, akkor megtérülhet az állami ösztönzés, hiszen majdnem 10 ezren keresnek munkát a megyében.