Az elmúlt évtizedekben Magyarországon és az Európai Unióban is visszaszorult a vasút más közlekedési módokhoz képest, amihez az is hozzájárult, hogy miközben más infrastruktúrák komoly állami pénzekből fejlődtek, a vasúti közlekedés fejlesztése kevesebb támogatást kapott.
Mi történt? Megjelent a Wuppertal Institut és a T3 Közlekedéskutató Intézet jelentése, amit a Greenpeace megbízásából készítettek. Ebben összesítették, hogy az Európai Unió egyes tagállamai mennyit költöttek 1995 és 2021 különféle közlekedési infrastruktúrák fejlesztésére.
- Az elmúlt három évtizedben Magyarország több mint kétszer annyit (22,9 milliárd eurót) költött a közúti fejlesztésekre, mint a vasúti infrastruktúra korszerűsítésére (9,95 milliárd eurót).
Számokban: 1995 óta Magyarország autópálya-hálózata csaknem öt és félszeresére nőtt, 335-ről 1774 kilométerre bővült, miközben a teljes magyarországi vasúthálózat hosszúsága 1995 és 2020 között 7988 kilométerről 7588 kilométerre csökkent.
- A 30 elemzett ország közül ezzel Magyarország relatíve kis mérete ellenére a 7. helyre került az új autópályák száma alapján.
Tágabb kontextus: a rendelkezésre álló infrastruktúra alapjában határozza meg, hogy az emberek hogyan közlekednek. Erre utal az is, hogy 2008 és 2021 között megmaradt autózás dominanciája, miközben visszaszorult a vasúthasználat.
- Az egyes közlekedési eszközökkel megtett kilométerekre vonatkozó hétfőn publikált Eurostat-adatok alapján az autózás aránya 58 százalék körül alakult a járvány előttig, majd nagyot ugrott, miközben a vasút 2019-ig, és azóta is visszaszorulóban volt.
Felülnézet: az Európai Unió egészében a 2020-as robbanás előtt az autózás dominanciája ugyan kicsit visszaszorult 2019-ig, de a vonatozás részaránya itt is csökkent, 6,5-ről 5,6 százalékra.
- A fent idézett jelentés szerint Európa (beleértve az EU 27 tagországát, Norvégiát, Svájcot, és az Egyesült Királyságot) 1995 óta 66%-kal többet költött a közutakra, mint a vasútra.
- Az európai autópályák hossza 60 százalékkal nőtt, miközben a teljes európai vasúthálózat 6,5 százalékkal csökkent.
Miért fontos ez? Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség adatai szerint a teljes uniós üvegházhatásúgáz-kibocsátás 25 százaléka köthető a közlekedéshez, és a kibocsátás folyamatosan nőtt 2013 és 2019 között.
- A kibocsátás növekedéséhez jelentősen hozzájárult a közúti közlekedés, miközben a visszaszoruló vasút kibocsátása lényegesen alacsonyabb más közlekedési eszközöknél.
Mi várható? Magyarországon a trendekben rövid távon nem várható változás, ahogy arról több cikkben is írtunk, mostanában nemhogy a vasút fejlesztésére, de még a karbantartására sincsenek források.
- Eközben az autós infrastruktúra fejlesztése maradt kormányzati prioritás: az M3-as autópálya és a magyar–román határ között két szakaszban épülő sztráda már épül, de például úgy néz ki, hogy az e-autózás ösztönzésére is talál pénzt a kormány.
Közélet
Ha fegyelem van és rend, nincs több gond az oktatással?
Mintha az lenne az oktatásirányítás meggyőződése, hogy ha valahol gondok vannak, akkor nem érdemes vizsgálni az okokat, elég a szigorítás.
Ha tíz olcsó zsemle helyett nyolc drágábbat veszünk, akkor gazdasági fordulat van, csak még nem látszik
Gyenge kereskedelmi adatokkal indult az év, amely mögött szakértő szerzőink szerint három fontos tényező állhat, és a számokban talán csak az év második felében látszik majd a kilábalás.
Nem látszik, hogy ellenzéki vezetés alatt dübörögne a budapesti kerékpáros fejlesztés
A biciklizés aránya már nem nő a fővárosban, és a budapesti infrastruktúra sok összehasonlításban le van maradva, még régiós szinten is.
Fontos
Olyan lehetőség előtt áll az orosz hadsereg Ukrajnában, mint utoljára két éve
Nem sikerült kihúzniuk az ukránoknak jelentősebb területveszteség nélkül a lőszerutánpótlás és létszámbeli erősítés beérkezéséig, és az is kérdés, nem kerülnek-e még nagyobb bajba.
Külföldi polgármestert is választhatna több magyar település a nagy arányuk alapján
Nem feltétlenül ott él a legtöbb külföldi állampolgár Magyarországon, ahol azt a gazdasági fejlettség alapján várnánk.
Ha így megy tovább, az alapkamat helyett a folyók vízállása határozza meg az inflációt
Eddig a globális felmelegedés árakra gyakorolt hatásait többnyire átmenetinek, esetlegesnek tartották az elemzők, de eljött az ideje a szemléletváltásnak.
