Az elmúlt évtizedekben Magyarországon és az Európai Unióban is visszaszorult a vasút más közlekedési módokhoz képest, amihez az is hozzájárult, hogy miközben más infrastruktúrák komoly állami pénzekből fejlődtek, a vasúti közlekedés fejlesztése kevesebb támogatást kapott.
Mi történt? Megjelent a Wuppertal Institut és a T3 Közlekedéskutató Intézet jelentése, amit a Greenpeace megbízásából készítettek. Ebben összesítették, hogy az Európai Unió egyes tagállamai mennyit költöttek 1995 és 2021 különféle közlekedési infrastruktúrák fejlesztésére.
- Az elmúlt három évtizedben Magyarország több mint kétszer annyit (22,9 milliárd eurót) költött a közúti fejlesztésekre, mint a vasúti infrastruktúra korszerűsítésére (9,95 milliárd eurót).
Számokban: 1995 óta Magyarország autópálya-hálózata csaknem öt és félszeresére nőtt, 335-ről 1774 kilométerre bővült, miközben a teljes magyarországi vasúthálózat hosszúsága 1995 és 2020 között 7988 kilométerről 7588 kilométerre csökkent.
- A 30 elemzett ország közül ezzel Magyarország relatíve kis mérete ellenére a 7. helyre került az új autópályák száma alapján.
Tágabb kontextus: a rendelkezésre álló infrastruktúra alapjában határozza meg, hogy az emberek hogyan közlekednek. Erre utal az is, hogy 2008 és 2021 között megmaradt autózás dominanciája, miközben visszaszorult a vasúthasználat.
- Az egyes közlekedési eszközökkel megtett kilométerekre vonatkozó hétfőn publikált Eurostat-adatok alapján az autózás aránya 58 százalék körül alakult a járvány előttig, majd nagyot ugrott, miközben a vasút 2019-ig, és azóta is visszaszorulóban volt.
Felülnézet: az Európai Unió egészében a 2020-as robbanás előtt az autózás dominanciája ugyan kicsit visszaszorult 2019-ig, de a vonatozás részaránya itt is csökkent, 6,5-ről 5,6 százalékra.
- A fent idézett jelentés szerint Európa (beleértve az EU 27 tagországát, Norvégiát, Svájcot, és az Egyesült Királyságot) 1995 óta 66%-kal többet költött a közutakra, mint a vasútra.
- Az európai autópályák hossza 60 százalékkal nőtt, miközben a teljes európai vasúthálózat 6,5 százalékkal csökkent.
Miért fontos ez? Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség adatai szerint a teljes uniós üvegházhatásúgáz-kibocsátás 25 százaléka köthető a közlekedéshez, és a kibocsátás folyamatosan nőtt 2013 és 2019 között.
- A kibocsátás növekedéséhez jelentősen hozzájárult a közúti közlekedés, miközben a visszaszoruló vasút kibocsátása lényegesen alacsonyabb más közlekedési eszközöknél.
Mi várható? Magyarországon a trendekben rövid távon nem várható változás, ahogy arról több cikkben is írtunk, mostanában nemhogy a vasút fejlesztésére, de még a karbantartására sincsenek források.
- Eközben az autós infrastruktúra fejlesztése maradt kormányzati prioritás: az M3-as autópálya és a magyar–román határ között két szakaszban épülő sztráda már épül, de például úgy néz ki, hogy az e-autózás ösztönzésére is talál pénzt a kormány.
