Az elmúlt évtizedekben Magyarországon és az Európai Unióban is visszaszorult a vasút más közlekedési módokhoz képest, amihez az is hozzájárult, hogy miközben más infrastruktúrák komoly állami pénzekből fejlődtek, a vasúti közlekedés fejlesztése kevesebb támogatást kapott.
Mi történt? Megjelent a Wuppertal Institut és a T3 Közlekedéskutató Intézet jelentése, amit a Greenpeace megbízásából készítettek. Ebben összesítették, hogy az Európai Unió egyes tagállamai mennyit költöttek 1995 és 2021 különféle közlekedési infrastruktúrák fejlesztésére.
- Az elmúlt három évtizedben Magyarország több mint kétszer annyit (22,9 milliárd eurót) költött a közúti fejlesztésekre, mint a vasúti infrastruktúra korszerűsítésére (9,95 milliárd eurót).
Számokban: 1995 óta Magyarország autópálya-hálózata csaknem öt és félszeresére nőtt, 335-ről 1774 kilométerre bővült, miközben a teljes magyarországi vasúthálózat hosszúsága 1995 és 2020 között 7988 kilométerről 7588 kilométerre csökkent.
- A 30 elemzett ország közül ezzel Magyarország relatíve kis mérete ellenére a 7. helyre került az új autópályák száma alapján.
Tágabb kontextus: a rendelkezésre álló infrastruktúra alapjában határozza meg, hogy az emberek hogyan közlekednek. Erre utal az is, hogy 2008 és 2021 között megmaradt autózás dominanciája, miközben visszaszorult a vasúthasználat.
- Az egyes közlekedési eszközökkel megtett kilométerekre vonatkozó hétfőn publikált Eurostat-adatok alapján az autózás aránya 58 százalék körül alakult a járvány előttig, majd nagyot ugrott, miközben a vasút 2019-ig, és azóta is visszaszorulóban volt.
Felülnézet: az Európai Unió egészében a 2020-as robbanás előtt az autózás dominanciája ugyan kicsit visszaszorult 2019-ig, de a vonatozás részaránya itt is csökkent, 6,5-ről 5,6 százalékra.
- A fent idézett jelentés szerint Európa (beleértve az EU 27 tagországát, Norvégiát, Svájcot, és az Egyesült Királyságot) 1995 óta 66%-kal többet költött a közutakra, mint a vasútra.
- Az európai autópályák hossza 60 százalékkal nőtt, miközben a teljes európai vasúthálózat 6,5 százalékkal csökkent.
Miért fontos ez? Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség adatai szerint a teljes uniós üvegházhatásúgáz-kibocsátás 25 százaléka köthető a közlekedéshez, és a kibocsátás folyamatosan nőtt 2013 és 2019 között.
- A kibocsátás növekedéséhez jelentősen hozzájárult a közúti közlekedés, miközben a visszaszoruló vasút kibocsátása lényegesen alacsonyabb más közlekedési eszközöknél.
Mi várható? Magyarországon a trendekben rövid távon nem várható változás, ahogy arról több cikkben is írtunk, mostanában nemhogy a vasút fejlesztésére, de még a karbantartására sincsenek források.
- Eközben az autós infrastruktúra fejlesztése maradt kormányzati prioritás: az M3-as autópálya és a magyar–román határ között két szakaszban épülő sztráda már épül, de például úgy néz ki, hogy az e-autózás ösztönzésére is talál pénzt a kormány.
Közélet
Gyomros a magyar gazdaságnak: fél hónapra teljesen leállhat Budapesten a konténerszállítás
Olyan rosszul ütemezték a pályafelújítást, hogy a nemzetközi áruforgalom tizedét lebonyolító terminálok egyikére sem lehet majd eljutni.
A pénz már a Molnál van, de jobb lesz-e a magyar hulladékos rendszer?
Fél év alatt elvitte a Mol az ágazati profit harmadát, miközben nőtt a hazai hulladékgyűjtés és kezelés korábban átlagosnak számító költségszintje.
A földgáznál már lazán kiválthatná a kormány az orosz szállításokat
Az orosz gáz nagy részét már akkor is nélkülözni lehetne, ha a külügyminiszter tárgyalásain lebeszélt ügyleteknek csak a fele valósul meg.
Fontos
Tele van kérdőjelekkel az álomszerű utasszám-növekedés, amit a MÁV kommunikál
Egyelőre nem látszik, hogy az ország- és vármegyebérletek bevezetése óta érdemben nőtt volna a közösségi közlekedést választók száma.
Csak egy rekordot hagyott érintetlenül Magyarország eddigi legdurvább hőhulláma
Végül 15 napig volt érvényben hőségriasztás, de hétfőre is meg lehetett volna hosszabbítani. Az abszolút melegrekord nem dőlt meg, de sok más csúcs igen.
A számok nem indokolják, hogy vendégmunkásokkal dolgoztató beruházót támogasson a kormány Nógrádban
Ha viszont a cég korábbi nyilatkozataival összhangban helyieket vesznek fel, akkor megtérülhet az állami ösztönzés, hiszen majdnem 10 ezren keresnek munkát a megyében.
