A magyarhoz hasonló stratégiák eddig nem sok haszonnal, cserébe viszont jelentős kockázatokkal jártak.
Izrael és Lengyelország példája azt mutatja, hogy az illiberális politika növeli a gazdasági kockázatokat – de Magyarország e téren egyedi helyzetben van.
A kormány támogatásával hazánkban beruházó cégek egymás piaci részesedésére pályáznak, és nem biztos, hogy mindegyikük talpon marad.
Bár jelentősen fellendültek a Magyarországra irányuló kínai tőkebefektetések, az első tíz célország közé csak Szerbia fért be tavaly Európából.
Rosszabb kondíciók, de lazább (gazdaság)politikai feltételek jellemzik az eddig főként fejlődő országok által felvett mentőcsomagokat.
A gyenge valuta és a leértékelés a demokratikus országokban mérhetően rontja a kormánypártok választási eredményét - a hatás azonban csak erős politikai verseny mellett tud érvényesülni.
A 2004-es bővítés globális összevetésben is példátlan felzárkózást hozott a térségünkben. Egy erről szóló friss tanulmány a magyar gazdaságpolitikát és az ukrán csatlakozásról szóló vitákat is más megvilágításba helyezi.
Nem szeretnék, ha a magyar elnökség hat hónapig trollkodna az év második felében.
A régión belül különösen Magyarország és Szlovákia vált külföldi multik alacsony hozzáadott értékű termelőegységeinek lerakatává az uniós tagság 20 éve alatt.
Viszont ha az irigylésre méltó román gazdasági teljesítmény mögé nézünk, a magyarországinál nagyobb jövedelmi és regionális egyenlőtlenségeket találhatunk.