Noha a román kormányfő május elsejei beszéde szerint a bérek tekintetében Románia megelőzte Magyarországot, az adatok tükrében Marcel Ciolacu kijelentése kissé elhamarkodottnak tűnhet. Az ország kétségtelenül – a magyarországi trendekhez képest – meredek gazdasági fejlődését ugyanis korántsem egyöntetű mértékben tapasztalhatják az egyes társadalmi rétegek, így bár magasabb lett a vásárlóerő-paritáson*A PPP (purchasing power parity), vagyis a vásárlóerő-paritás módszerével összehasonlíthatjuk, hogy mennyi hasonló minőségű terméket és szolgáltatást vásárolhatunk különböző országokban egy valutában a másikhoz mérve, így figyelembe véve a helyi valuta értékét és a helyi árszínvonalat. mért egy főre jutó GDP és a tényleges egyéni fogyasztás Romániában, mint Magyarországon, az átlagos adatok elfedik, hogy
az előrelépést egészen másként élték meg a gazdagabb, a közepes keresetű és a szegényebb csoportok.
Az egyes jövedelmi tizedeket – ezekbe országonként a lakosság tíz-tíz százaléka kerül besorolásra a legszegényebbektől kezdve a leggazdagabbakig – jellemző, szintén vásárlóerő-paritáson számított béradatok tükrében jól látszik, hogy először a legtehetősebb román rétegek zárkóztak fel a leggazdagabb magyarokhoz. 2020-ban*Módszertani okok miatt az itt bemutatott adatok az Eurostat által jelzett időbeli vonatkozáshoz képest az egy-egy évvel korábbi helyzetet jellemzik pontosabban, ám mi az uniós statisztikai hivatal közlése szerinti évekhez kapcsoljuk őket. ugyanis még minden jövedelmi szeletet nézve kedvezőbb anyagi helyzetben volt a magyar társadalom a romániaihoz képest, ám egy évvel később a leggazdagabb románok már jobban kerestek, mint a hasonló státuszú magyarok. (Pontosabban a kilencedik tized romániai tized előzte a magyarországi kilencedik tizedet, a legjobban keresők decilis adatai ugyanis meglehetősen bizonytalanok, ezért nem közli őket az Eurostat.)
2022-ben viszont a
a románok jobban kereső ötven százaléka kerekedett felül
a magyar társadalom tehetősebb felén, majd a következő évben már csak legszegényebb harmadokat nézve maradt fent a magyar rétegek jövedelmi előnye.
Euróban nézve – tehát a helyi árszínvonaltól elvonatkoztatva, vagyis a jövedelmekből fenntartható életszínvonal helyett inkább azok összegére koncentrálva – egyelőre csak a felzárkózás látszik, ugyanis a magyar társadalom összes jövedelmi tizedében magasabbak az uniós valutában kifejezett jövedelmek, mint az azoknak megfeleltethető romániai rétegekben.
A különbségek olvadása azonban kétségtelen, például a vizsgált tizedek közül a legtehetősebb esetében 2020-ban tapasztalt 21 százalékos eltérés 9 százalékra csökkent 2023-ra, míg a legszegényebb románok jövedelme négy évvel ezelőtt még 57 százalékkal maradt el a hasonló helyzetben lévő magyarokétól, de tavaly már csak 39 százalék volt a hátrányuk.
A legszegényebb románok felzárkózása viszont nemcsak országok közti összehasonlításban, hanem az országon belüli jövedelmi egyenlőtlenségek alakulása miatt is érdekes. Egyszerre igaz ugyanis, hogy miközben Romániában jóval nagyobbak a jövedelmi egyenlőtlenségek, mint Magyarországon, a román jövedelmek a helyi egyenlőtlenségek csökkenése mellett közeledtek a magyarokhoz.
A fenti, háztartások létszámával korrigált*Az ekvivalens jövedelem az egy főre jutó jövedelemhez hasonló, de annál pontosabban fejezi ki egy család vagy háztartás jövedelmi helyzetét, mert nem egyenlő súllyal veszi figyelembe a háztartás tagjait. A módszertan logikája, hogy ha többen vannak egy háztartásban, akkor a fogyasztás nem a létszám növekedésével arányosan nő, például ha egy helyett két ember lakik egy háztartásban, akkor nem lesz dupla akkora a fűtésszámla vagy a lakbér. jövedelmi egyenlőtlenségeket mutató ábrán látszik, hogy miközben Románia az uniós mezőnyben még mindig az egyenlőtlenebb, tehát magasabb Gini-együtthatóval rendelkező, Magyarország pedig az alacsonyabb együtthatóval rendelkező, egyenlőbb országok közé tartozik, a román jövedelmi egyenlőtlenségek az uniós mezőnyben is kiemelkedő mértékben csökkentek.
A román Gini-együttható 3,6 pontos csökkenésénél csak a lengyel mutató csökkenése volt nagyobb (2012 és 2022 között), miközben Magyarországon enyhén, 0,7 ponttal még nőttek is a jövedelmi egyenlőtlenségek a 2023-at megelőző évtizedben.
A nagyobb jövedelmi egyenlőtlenségek az életszínvonalban is nagyobb különbségeket eredményeznek egy országon belül. Ezt már csak azért is érdemes részletesebben megvizsgálni, mert ezek a különbségek akkor is rejtve maradnak, amikor például a nemzeti össztermékből levezetett tényleges egyéni fogyasztás nevű mutatóról van szó, amelyben Románia tavaly megelőzte Magyarországot (erről részletesebben is írtunk nemrég ebben a cikkben).
Itt az látszik, hogy a rosszabbul kereső románok felzárkózásának elmaradása miatt még mindig jelentős különbségek vannak a szegénység fogyasztáshoz kapcsolódó mutatóiban Magyarország és Románia között. Az anyagi nélkülözés Eurostat által nyilvántartott dimenziói közül négy olyat néztünk meg részletesebben, amiben európai szinten is jelentősebb javulás volt jellemző az elmúlt évtizedben.
Az ábra alapján látszik, hogy az elmúlt évtizedben a szegénység Romániában csökkent az alapján, hogy a lakosság mekkora aránya nem tud elmenni nyaralni, nincs pénze autóra, vagy hogy mennyien nem lennének képesek egy jelentősebb váratlan kiadás fedezésére. Azonban Magyarországon az autó fenntartása kivételével minden kategóriában sokkal jelentősebb volt a javulás, és általában is kisebb ezek szerint a szegénység itthon, mint a szomszédos országban. Ha a szegénységi tételek szerinti összetett mutatót nézzük*Azok számítanak súlyos anyagi nélkülözőnek, akikre az alábbi kilenc problémából legalább négy jellemző: 1) hiteltörlesztéssel vagy lakással kapcsolatos fizetési hátralékuk van, 2) a lakás megfelelő fűtésének hiánya, 3) váratlan kiadások fedezetének hiánya, 4) kétnaponta hús, hal, vagy azzal egyenértékű tápanyag fogyasztásának hiánya, 5) évi egyhetes, nem otthon töltött üdülés hiánya, 6) anyagi okból nincs autója, 7) anyagi okból nincs mosógépe, 8) anyagi okból nincs színes tévéje, 9) anyagi okból nincs telefonja., Romániában a lakosság ötöde számított tavaly súlyosan nélkülözőnek, míg Magyarországon csak a tizede.
A magyar átlagot utolérő román adatok mögött a magyarnál nagyobb egyenlőtlenségeket találunk akkor is, ha a jövedelmeket regionális lebontásban nézzük meg. Az alábbi ábrán például az látszik, hogy a nettó medián jövedelmek a román nagyvárosokban 2021-ben, kisebb városokban pedig 2022-ben előzték meg a magyar városok jövedelmi szintjeit, ugyanakkor falvak szintjén még mindig jelentős különbségek maradtak a két ország között.
Ráadásul miközben Magyarországon trendszerűen még csökkent is 2013 és 2023 között a nagyvárosok és falvak medián jövedelmi szintjeinek eltérése, Romániában az eleve nagyobb különbségek még nagyobbak lettek. Magyarországon a nagyvárosok 35 százalékos jövedelmi előnye 26 százalékra csökkent, míg Romániában az előny 61-ről 69 százalékra nőtt.
De nemcsak településméret szerinti, hanem a megyék közti különbségek is jóval nagyobbak Romániában, mint Magyarországon. A fővárosokat kihagyva az összehasonlításból a legfrissebb rendelkezésre álló – 2022-es – adatokat elemezve*Ezek forrása a Központi Statisztikai Hivatal és a román Országos Statisztikai Intézet. az látszik, hogy miközben Romániában 62 százalékkal voltak magasabbak a nettó átlagkeresetek az ilyen szempontból éllovas Kolozs megyében, mint a sereghajtó Teleorman megyében, Magyarországon a vezető Győr-Moson-Sopron és a sereghajtó Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyék közti különbség csak 46 százalékos volt.
Ahogy a Transtelex tavalyi cikke hasonló módszertan alapján meg is jegyzi, emiatt becsapós képet kaphat Románia elmúlt években mutatott gazdasági felzárkózásáról az, aki csak az olyan fejlettebb városokat látogatja meg, mint Kolozsvár, Nagyvárad vagy Temesvár.
Mindezek alapján tehát látszik, hogy az elmúlt évek irigylésre méltó gazdasági teljesítményéből nemcsak a különböző társadalmi rétegek részesültek egyenlőtlenül, hanem mindez földrajzi szempontból is nagy eltérések mellett valósult meg. Ennek az is a következménye, hogy a már eredetileg is jelentősebb romániai egyenlőtlenségek még mindig nagyobbak a magyarországiaknál.
Az viszont biztos, hogy a román politikai elit optimista az ország jövőbeli gazdasági kilátásaival kapcsolatban: a cikk elején idézett román kormányfő, Marcel Ciolacu egyúttal a lengyelországi bérszínvonal utolérését is kilátásba helyezte. Ez azonban az eddigi tendenciák tükrében egy darabig még váratni fog magára.
Ahogy ugyanis az a fenti ábrán is látszik, a két ország jövedelmi tizedei közötti különbségek stabilnak mutatkoztak 2020 és 2022 között (az Eurostat nem közölte még a 2023-as lengyelországi adatokat). Az mindenesetre biztos, hogy a lengyel átlag elérése mellett Romániának a rosszabbul kereső rétegeinek felzárkóztatására és a földrajzi egyenlőtlenségek csökkentésére is érdemes lesz odafigyelnie.
Adat
Hiába nőnek meglepően a fizetések, nem merjük elkölteni
A jelenlegi helyzet jó példát mutat arra, hogy aligha csak a jövedelmek alakulásán múlik, mennyire visszafogott a háztartások fogyasztása.
Csak egy rekordot hagyott érintetlenül Magyarország eddigi legdurvább hőhulláma
Végül 15 napig volt érvényben hőségriasztás, de hétfőre is meg lehetett volna hosszabbítani. Az abszolút melegrekord nem dőlt meg, de sok más csúcs igen.
A számok nem indokolják, hogy vendégmunkásokkal dolgoztató beruházót támogasson a kormány Nógrádban
Ha viszont a cég korábbi nyilatkozataival összhangban helyieket vesznek fel, akkor megtérülhet az állami ösztönzés, hiszen majdnem 10 ezren keresnek munkát a megyében.
Fontos
Tele van kérdőjelekkel az álomszerű utasszám-növekedés, amit a MÁV kommunikál
Egyelőre nem látszik, hogy az ország- és vármegyebérletek bevezetése óta érdemben nőtt volna a közösségi közlekedést választók száma.
Keveset költünk a kormány terveihez képest, és még a megtakarítást sem állampapírba tesszük
A magyar lakosság nem hajlandó jelentősen növelni költéseit, inkább megtakarít, az viszont átrendeződött, hogy hova teszi a pénzét.
A pénz már a Molnál van, de jobb lesz-e a magyar hulladékos rendszer?
Fél év alatt elvitte a Mol az ágazati profit harmadát, miközben nőtt a hazai hulladékgyűjtés és kezelés korábban átlagosnak számító költségszintje.
