A települési önkormányzatok 2018-ban 2 ezer milliárd forint bevételhez jutottak, aminek kicsit több mint fele érkezett a központi költségvetésből. A saját források közül a helyi iparűzési adó (hipa) volt a legjelentősebb, ezt az ingatlanok adói követték, és harmadik helyen állt a gépjárműadó, amit most egy tollvonással elvesz tőlük a kormány.
A bejelentés szerint a kormány 35 milliárd forintot vár a gépjárműadó einstandolásából, ami teljesen megalapozott, hiszen 2018-ban 32 milliárd folyt be ebből. Igaz, az intézkedés részben visszamenőleges hatályú, és mivel az első negyedév már eltelt az évből, a kormány valószínűleg olyan bevételeket is elvesz az önkormányzatoktól, amiket azok már el is költöttek.
Elsőre nem is tűnhet ez olyan nagy összegnek, de a szűkös forrásokból gazdálkodó önkormányzatoknál
a gépjárműadó adta az összes bevétel 1,2 százalékát.
Ráadásul elég az önkormányzati bevételek megoszlását alaposabban megnézni, hogy kiderüljön, más miatt is drasztikusan csökkenni fognak a bevételeik. Az összes bevétel negyedét ugyanis a hipa teszi ki. Ez pedig a gazdasági visszaesés miatt jelentős mértékben csökkenni fog.
Mivel a hipa nem nyereség-, hanem forgalomarányos, ezért a cégek árbevételének arányában változik. Minden egyes 1 százalékos visszaesés 7 milliárd forint kiesést okoz.
Bár az idegenforgalmi adó csak 15 milliárd forint bevételt hoz, számos olyan önkormányzat van, ahol már a turizmus leállása a feje tetejére állítja a költségvetést.
A gépjárműadó központosítása is igen eltérő hatású a település mérete szerint, leginkább a budapesti kerületi önkormányzatokat sújtja.
Míg a fővárosi kerületek bevételének 1,6 százalékát teszi ki a most elvont bevétel, a megyei jogú városok önkormányzatainál már csak 1 százalékot. A fővárosi önkormányzatot viszont nem érinti az intézkedés, mert ezt az adónemet teljes egészében a kerületek kapják.
Külön csavar, hogy csak a bevételt központosítja a kormányzat, a beszedését nem. Tehát továbbra is az önkormányzatok munkája és költsége beszedni az adót, amit aztán utalhatnak tovább. Így bevételük nem lesz belőle, míg a költségek megmaradnak.
A 3200 önkormányzatból csupán 19 van, aminél a gépjárműadó 10 százaléknál is többet tesz ki a bevételből. A települések több mint felében 1 százaléknál több, ötödében pedig 2 százaléknál nagyobb részét adja a költségvetésének.
A gépjárműadó elvonását nem indokolja a központi költségvetés helyzete, a 35 milliárd forint gyakorlatilag észrevehetetlen tétel a gazdasági mentőcsomag ezermilliárdos nagyságrendjéhez képest. Talán az játszhatott szerepet a kivetésében, hogy a polgármesteri hatáskörök – végül visszavont – kormányzati csorbítása ellen sok ellenzéki és kormánypárti polgármester is felemelte a szavát. Az adó elvonása pedig nyilván minden polgármesternek fáj, pártállástól függetlenül.
A vasárnapi bejelentés, miszerint a parkolást ingyenessé teszik április 6-tól, már kifejezetten a fővárost és a belvárosi, – az V. kerület kivételével – ellenzéki vezetésű önkormányzatokat bünteti.
Az önkormányzatok gazdálkodásában összességében ez nem egy jelentős tétel, de
parkolódíjat csak 49, túlnyomó többségében ellenzéki önkormányzatnál szednek.
A 2018-as adatok alapján évi 21 milliárd forint bevételük van az önkormányzatoknak parkolásból.
Négy önkormányzatnál a parkolás adja a teljes bevétel több mint 10 százalékát. A legtöbbet egyébként a fideszes vezetésű Belváros-Lipótvárosban, ahol már a parkolási díj néhány hetes kiesése is nagyon jelentős érvágás.
A 49 önkormányzatnál összességében a teljes bevétel 2,6 százalékát adta a parkolás. A fővárosi kerületeknél azonban már 6,5 százalék ez az arány.
Minden egyes munkanap, amikor nem kell parkolási díjat fizetni, 67 millió forint kiesést okoz a fővárosi kerületeknek.
Ráadásul ez a bevétel a fővárosi önkormányzatnál is hiányzik, amelynél a bevételek egy százalékát adták a parkolási bevételek 2018-ban. (Persze azt is figyelembe kell venni, hogy az otthon dolgozók jó részének most amúgy sem kellene parkolási díjat fizetnie, vagyis a tényleges bevételkiesés ennél kisebb.)
Az is igaz, hogy ennél – az önkormányzatok felől nézve – vadabb ötletek is szárnyra kaptak már: a Parragh László vezette, számos alkalommal a kormányzati terveket megszondáztató Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) javaslatai között ugyanis feltűnt a helyi iparűzési adó megszüntetése is, még a koronavírus-válság előtt.
De ha az önkormányzati szektorban kereste a Fidesz a pénzmegtakarítás lehetőségét, akkor a már gyakorlatilag minden funkciót nélkülöző megyei jogú önkormányzatokat is megszüntethette volna. Az évi 4,7 milliárdot költő intézmények összes kiadásának harmada a képviselők fizetése. Az összesen 354 képviselő 70 százaléka fideszes.
Közélet
Gyomros a magyar gazdaságnak: fél hónapra teljesen leállhat Budapesten a konténerszállítás
Olyan rosszul ütemezték a pályafelújítást, hogy a nemzetközi áruforgalom tizedét lebonyolító terminálok egyikére sem lehet majd eljutni.
A pénz már a Molnál van, de jobb lesz-e a magyar hulladékos rendszer?
Fél év alatt elvitte a Mol az ágazati profit harmadát, miközben nőtt a hazai hulladékgyűjtés és kezelés korábban átlagosnak számító költségszintje.
A földgáznál már lazán kiválthatná a kormány az orosz szállításokat
Az orosz gáz nagy részét már akkor is nélkülözni lehetne, ha a külügyminiszter tárgyalásain lebeszélt ügyleteknek csak a fele valósul meg.
Fontos
Tele van kérdőjelekkel az álomszerű utasszám-növekedés, amit a MÁV kommunikál
Egyelőre nem látszik, hogy az ország- és vármegyebérletek bevezetése óta érdemben nőtt volna a közösségi közlekedést választók száma.
Csak egy rekordot hagyott érintetlenül Magyarország eddigi legdurvább hőhulláma
Végül 15 napig volt érvényben hőségriasztás, de hétfőre is meg lehetett volna hosszabbítani. Az abszolút melegrekord nem dőlt meg, de sok más csúcs igen.
A számok nem indokolják, hogy vendégmunkásokkal dolgoztató beruházót támogasson a kormány Nógrádban
Ha viszont a cég korábbi nyilatkozataival összhangban helyieket vesznek fel, akkor megtérülhet az állami ösztönzés, hiszen majdnem 10 ezren keresnek munkát a megyében.
