Hírlevél feliratkozás
Bucsky Péter
2020. február 18. 06:55 Közélet

Találtunk egy titkos fideszes kádertemetőt

Magyarországon nem csak a településeknek vannak önkormányzatai, hanem a megyéknek is. De mit csinálnak ezek, mi a funkciójuk? Amikor átvizsgáltuk a gazdálkodásukat, egészen meglepő dolog derült ki ezzel kapcsolatban.

A megyei önkormányzatok 2018-ban 4,7 milliárd forintot költöttek el, és ez szinte teljesen egészében a képviselők fizetésére és a szervezetek működésére ment el. A 2014-2018 közötti időszakban a megyék az összes kiadásuk harmadát fordították a képviselői bérekre,*Önmagában a képviselői juttatások nem is tartalmaznak mindent, amit a képviselőkre fordítanak, tehát a cafeteria, autó, mobiltelefon, szakértői költségek nem itt jelentkeznek. és az arány folyamatosan nőtt. Sőt, még a fizetések is nőttek, pedig a megyei önkormányzatok feladatai, és ezzel a költségvetésük folyamatosan olvadt lefelé.

 

Az összes személyi és dologi kiadás, ami alapvetően a szervezet működését segíti, az összes kiadásnak közel 90 százalékát tette ki 2018-ban, miközben összesen csupán egymilliárd forintot költöttek fejlesztésekre. De akkor mi szükség van ezekre a szervezetekre?

Az a kép alakult ki a megyei önkormányzatok gazdálkodásának elemzése alapján, hogy ezeknek az egyetlen feladata, 

hogy jól fizetett állásokat biztosítson a vidéki politikusoknak.

Senkinek nem tűnne fel, ha megszüntetnék őket

Ami azt illeti, a 4,7 milliárd forint összes kiadás alapján tényleg teljesen elhanyagolható szerepük van a megyei önkormányzatoknak. Talán nem is csoda, hogy az Eurostat adataiban nem szerepelnek. A megyei önkormányzatok alá egyébként nem csak a fővárosi, hanem a megyei jogú városok polgárai sem tartoznak, tehát a kisebb települések 3,7 millió lakosáról van szó. De még az ő életükben sem olyan fontosak ezek, hiszen a településeik összesen 1014 milliárd forintot költöttek el – ennek a megyei önkormányzatok költségvetése mindössze a 0,5 százaléka, gyakorlatilag egy kerekítési hiba.

Nem csoda, hogy ilyen nagy részét elviszi a megyei önkormányzati kiadásoknak a bér és a működés. A korábbi feladatokat, tehát a megyei oktatási és egészségügyi intézményeket ugyanis átvette az állam, viszont az ezeket korábban működtető bürokrácia a jelek szerint megmaradt.

A költségvetésekből az is kitűnik, hogy a bérek utáni legnagyobb tételt jelentő dologi kiadások is leginkább a háttérország megrendeléseit segíthetik: az 1,4 milliárdos összes kiadásból ugyanis 420 milliót vitt el a “szakmai tevékenységet segítő szolgáltatások” megrendelése, reklám és propaganda célokra további 82 milliót költöttek.

Bár elhanyagolható a megyei önkormányzatok szerepe, így is igen nagy különbségek vannak az országon belül. Baranyában kilencszer több forrás jutott egy megyei lakosra, mint Pest megyében.*A megyei jogú városok lakóit nem számolva. 

 

Azért is érdekesek ezek a különbségek, mert a megyei önkormányzatok saját forrásokkal nem rendelkeznek, a kormány által átutalt pénzeket költik.

A megyei önkormányzatok megszüntetése eléggé úgy néz ki, hogy semmilyen érzékelhető hatással nem lenne a mindennapi életre,*Ha a helyi gazdaság méretéhez viszonyítjuk a megyei önkormányzatok kiadásait, még kisebbnek tűnnek. A megyei GDP-k 0,02 százalékát tették ki a megyei önkormányzatok kiadásai. Pest megyében annyira alacsony az arány (0,008 százalék), hogy szinte teljesen észrevehetetlen, de még a legmagasabb Nógrádban is elhanyagolható (0,057 százalék). viszont közel ötmilliárd forintot lehetne ezzel megtakarítani. Igaz, több száz jól fizetett, a vidéki pártépítés szempontjából fontos politikusi állást kellene ehhez feláldozni.

Sok önkormányzat, kevés pénz

Az önkormányzati rendszer különböző formái azért alakultak ki és maradtak meg világszerte, mert a központi hatalom nem tud mindent jobban. Bizonyos feladatokat jobb helyben hagyni, hogy az ott lakók döntsenek róla. Érdemes ezért végignézni, hogyan alakult Magyarországon az önkormányzatok szerepe az utóbbi évtizedekben.

A települési önkormányzatok a rendszerváltás után sokáig nagyjából változatlan súllyal működtek. Hiába volt számos átalakítás, költségvetésük a GDP-hez viszonyítva stabil volt a Fidesz 2010-es hatalomra kerüléséig.

A Fidesz viszont néhány év alatt lefelezte a helyi önkormányzatok költségvetését.

A regionális önkormányzatoknak pedig nem is voltak túl erős hagyományai Magyarországon, itt egyszerűen a szocializmus örökségét vitte tovább az ország.

 

Ma már alig van ország Európában, ahol kisebb szerepe van a helyi önkormányzatoknak.*Spanyolország is ilyen lenne, ha csak a helyi önkormányzatokat vennénk, de ott az autonóm régióknak is nagy pénzügyi szabadsága van. Ezek közül Málta, Ciprus és Luxemburg is olyan apró országok, ahol az ország mérete miatt is érthető, hogy kevés szerep jut a kisebb önkormányzatoknak. Egyedül Görögország (3,5 százalék) és Portugália (5,8 százalék) áll ebben az összevetésben hátrébb Magyarországnál.

Az alábbi grafikonon az összes európai uniós ország közkiadásait összesítettük aszerint, hogy a helyi és szövetségi vagy tartományi önkormányzatok, illetve a központi költségvetés a GDP mekkora részét költötték el 2018-ban. Ezen is jól látszik, hogy Magyarországon erősen központosított lett a rendszer.

 

Megnéztük azt is, hogy 1989-ben, az utolsó szocialista költségvetés idején mekkora összegből gazdálkodtak a településeket igazgató tanácsok. Az Állami Számvevőszék beszámolója szerint a tanácsok 268 milliárdot költöttek, ami az akkori GDP 15,6 százalék volt.

A Fidesz tehát a központosító államszocializmust is túlszárnyalja centralizálásában: háromszor több pénzből gazdálkodtak a tanácsok 1989-ben, mint manapság a települési önkormányzatok.

Ki mit kormányoz?

A hazai önkormányzatok gazdálkodásáról nagyon keveset tudunk, nem érhetők el könnyen elemezhető kimutatások. A Magyar Államkincstártól (MÁK) elkértük ezért az összes hazai önkormányzat 2014 és 2018 közötti gazdálkodási adatait, és a több millió soros adatbázis elemzésével vizsgáltuk meg, hogy mennyiből gazdálkodnak ezek a szervezetek.

Az összes önkormányzat 2018-ban 1758 milliárd forint kiadást és 2718 milliárd forint bevételt könyvelt el a MÁK beszámolók szerint. A bevételek között azonban a hitelek és az előző évek maradvány értékei is szerepelnek, az önkormányzati gazdálkodás elszámolási sajátosságai miatt. Érdemesebb ezért csak a kiadásokat figyelembe venni.

A magyar GDP 4,1 százalékát tették ki az önkormányzatok kiadásai, és a központi költségvetés 14 963 milliárd forintos kiadási főösszegéhez képest sem kis összegről van szó, ennek 11,8 százalékáról van szó.

Összesen 3197 önkormányzat működött 2018-ban Magyarországon, ám óriási különbségek vannak ezek között: az összes község nem gazdálkodhat annyi pénzből, mint a főváros és a kerületek. 

 

Azt is megvizsgáltuk, hogy egy-egy településtípus önkormányzata mekkora összeg felett rendelkezik. Talán az a legérdekesebb, hogy

egy átlagos nagyközség is több pénzt költhet, mint egy átlagos megyei önkormányzat.

Az önkormányzati választáson az ellenzék a fővárosra és megyei jogú városokra koncentrált leginkább, és ez érthető is a számok alapján: ezek rendelkeznek az önkormányzati források közel felével. A megyei önkormányzatok esetében viszont látványos volt a pártok érdektelensége. Ezek már olyannyira kiüresedtek, hogy valóban nem éri meg politikai energiát fordítani rájuk.

Nagyon nem mindegy, hogy valaki milyen településen lakik: egy átlagos magyarra 2018-ban 176 ezer forint önkormányzati kiadás jutott, de harmadával több egy fővárosi lakosra, és 15 százalékkal kevesebb egy vidéki kisváros lakosára.

 

Közélet Budapest megyei önkormányzatok önkormányzat önkormányzati támogatás Olvasson tovább a kategóriában

Közélet

Torontáli Zoltán
2021. szeptember 15. 06:54 Közélet

Újabb figyelmeztetést adott az unió, hogy Magyarország a fal felé száguld

Az Európai Bizottság elnöke üzent nekünk, a pénzeket minden lehetséges eszközzel megpróbálják a jogállamisághoz kötni.

Papp József
2021. szeptember 14. 16:52 Közélet

Meddig lehet visszaélni a hatalommal egy uniós országban?

A mohóság mindig rossz tanácsadó. Orbán esetében is annak bizonyult, és ez akár a vesztét is okozhatja - írja véleménycikkünk szerzője.

Avatar
2021. szeptember 14. 14:02 Közélet, Pénz

Arra készül a kormány, hogy nem lesz már kiegyezés a választásokig az EU-val

A dollár- és eurókötvény-csomag mérete alapján a kormány azzal számol, hogy a választásokig nem fér hozzá az uniós helyreállítási forrásokhoz.

Fontos

Jandó Zoltán
2021. szeptember 15. 17:04 Adat

Húsz éve nem volt akkora drágulás az építőiparban, mint most

A KSH adatai alapján is nagyon látványos az áremelkedés az építőiparban. Júliusban már 20 éves csúcson volt az ágazati infláció, de ha minden jól megy, sokkal magasabb nem lesz.

Mészáros R. Tamás
2021. szeptember 14. 06:42 Világ

Van, ahol már üres áruházi polcokhoz vezetett a kamionoshiány

Amerikában és Angliában ellátási problémákat okoz, hogy nincs elég teherautó-sofőr. Az utánpótlás hiánya miatt ez idővel Magyarországon is előfordulhat.

Török Zoltán
2021. szeptember 13. 17:21 Pénz

A magyar infláció úgy is gyors maradhat, ha a növekedés leáll

A gazdasági felzárkózás folytatásához új ötletekre lesz szükség, különben Magyarországon eljöhet a stagfláció időszaka, amikor lefullad a növekedés, de az infláció magas marad.