Hírlevél feliratkozás
Hajdu Miklós
2020. április 16. 11:17 Adat

Pont akkor használhatatlanok a gazdasági előrejelzések, amikor a legfontosabbak lennének

Váratlanul kedvező gazdasági kilátásokat vázolt fel az IMF kedden megjelent előrejelzése Magyarország tekintetében: idén a GDP 3,1 százalékos visszaesésére, jövőre pedig 4,2 százalékos növekedésére számíthatunk a Nemzetközi Valutaalap szerint. Ezek a becslések nem csak régiós, hanem európai összevetésben is egészen jók, az eurózónában például az idei évre 7,5 százalékos recessziót jósol a nemzetközi szervezet, és Magyarország fő külkereskedelmi partnerének, Németországnak pedig 7 százalékos visszaesést jósolnak.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkA világgazdaság lassul, a magyar gazdaság gyorsul az IMF szerintDe az utóbbi időben csúnyán mellélőttek a növekedési jóslataikkal.

 

Azonban az ilyen előrejelzéseket komoly bizonytalanság övezi a mostani helyzetben. Ezt mutatja, hogy a járvány kitörése óta megfogalmazott GDP-becslések jókora szórást mutatnak, amint az az alábbi ábrán is látszik:

 

 

Az elemzők ráadásul többnyire alulbecslik a visszaesések mértékét és a kiemelkedően nagy változásokat is, amit egy korábbi cikkünkben már alaposan bemutattunk a magyar adatok alapján is a 2008-as válsággal kapcsolatban. Akkor az is kiderült, hogy sajnos éppen az IMF jeleskedett a legkevésbé 2004 és 2018 között a hazai gazdasági ciklusok előrejelzésében.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkJogosan van kiakadva a kormány a gazdaságkutatókra?A visszaesést nagyon gyengén, a lassulást általában egy fokkal jobban előre tudják jelezni. A 2004 és 2018 közötti prognózisokat kielemezve az is látszik, hogy a magyar jóslatoknak jobban hihetünk.

Tovább árnyalhatják a GDP-becslések festette képet a konjunktúramutatók és a fogyasztói bizalmi indexek, amelyek a vállalatok és háztartások jelenlegi gazdasági helyzetét és rövid távú kilátásait jellemzik. A GKI fogyasztói bizalmi indexe például a közel harminc éves története során még sosem zuhant akkorát egy hónap alatt, mint idén áprilisban, amivel utoljára 2012-ben tapasztalt szintre esett. A Kopint-Tárki konjunktúra barométere utoljára a rendszerváltást követő időszakban és a 2008-as világgazdasági válság idején mért mélységbe süllyedt. (Itt érdemes megjegyezni, hogy 2009-ben 6,7 százalékos, 2012-ben pedig 1,5 százalékos GDP-csökkenés következett be.) A magyar beszerzési menedzserindex sosem látott összeomlást mutatott márciusban.

A német gazdaság állapotával kapcsolatos konjunktúraindexek is fontos információt adnak a magyar kilátásokról. Az Ifo üzleti klíma indexe a német újraegyesülés óta nem esett olyan meredeken, mint márciusban, igaz, egyelőre nem jutott a 2008-as válság idején tapasztalt mélységekbe. A sokkszerű esés leginkább a magyar gazdaság szempontjából kulcsfontosságú feldolgozóipari üzleti várakozások drámai romlásának köszönhető: ezek olyan mértékben váltak pesszimistává egy hónap alatt, mint az elmúlt hetven évben még sosem.

 

Igaz, a német adatok láttán sem kell feltétlenül kétségbeesnünk, ugyanis ha az ottani cégek spórolásba kezdenek, az járhat azzal, hogy még több feladatot szerveznek ki az olcsóbban működő magyarországi leányvállalatokhoz. Sőt, sokan arra számítanak, hogy mivel kiderült, milyen sebezhetőek a beszállítói láncok, ezért sok tevékenységet akár vissza is telepíthetnek a Távol-Keletről Európába, aminek Magyarország is a nyertese lehet.

Ugyanakkor érdemes visszaemlékezni a 2008-as válság lefutására. Ekkor a visszaesés szinte ugyanolyan gyorsan és mélyen érintette a két gazdaságot, Németország azonban hamarabb és meredekebben kapott erőre, mint Magyarország, ahol csak 2013 közepétől sikerült kiaknázni a német fellendülést – jól szemlélteti ezt az alábbi ábra, ami a 2008 első negyedévében mért GDP-adathoz képesti változás arányát mutatja be.

Kétséges tehát, hogy végül is az IMF-nek lesz-e igaza, és Magyarország tényleg viszonylag olcsón megússza a mostani recessziót, vagy sem. Amikor fokozódik a bizonytalanság a világgazdaságban, akkor az előrejelzések is csak egyre nagyobb hibával tehetők meg. A recesszió idei bekövetkeztét aligha vitathatjuk, a mértéke azonban óriási kérdés egyelőre, ahogy az is, hogy mennyiben támaszkodhatunk a kilábalással kapcsolatban a korábbi válságok idején szerzett tapasztalatokra. Ráadásul olyan tényezők is befolyásolják ennek alakulását, mint a kormányzati intézkedések, amelyekről még mindig nem tudunk mindent.

Adat gdp gki konjunktúra válság Olvasson tovább a kategóriában

Adat

Stubnya Bence
2020. október 20. 16:43 Adat, Élet

A természeti erőforrások felélése árán nőtt a magyar gazdaság

Európa-bajnokok voltunk az erőforrások felhasználásában, miközben lebetonoztuk az országot a régiós átlagnál alacsonyabb gazdasági növekedésért cserébe.

Jandó Zoltán
2020. október 20. 12:27 Adat

A román munkaerő termelékenyebb lett, mint a magyar

Először fordult elő, hogy az uniós statisztika szerint Románia megelőzte Magyarországot munkatermelékenységben. A régió fokozatosan húz el mellettünk.

Avatar Avatar
2020. október 19. 16:52 Adat, Vállalat

Együtt váltottunk rendszert a csehekkel, de hol tartanak most a magánvállalataink?

A csehek egy lépéssel előrébb járnak, a magyar cégeknek aktívan kell gondolkodniuk arról, hogyan fogják a működésüket a jövőben is fenntartani.

Fontos

Mészáros R. Tamás
2020. október 20. 06:47 Vállalat, Világ

A tudomány szerint lehetetlen, az Alibaba alapítója mégis kilapítaná a világot

Jack Ma a világ egyik leggazdagabb üzletembere megtörné a multik uralmát a kkv-k kereskedelmének felfuttatásával, de forradalmának kifutása erősen kétséges.

Torontáli Zoltán Váczi István
2020. október 19. 06:49 Közélet, Vállalat

Milliárdokat fizet a kormány, hogy az egyik magyar gyárból egy másikba vigyék a termelést

A kormány odaadja a pénzünket egy új összeszerelő üzemnek, de fogalmunk sem lehet, hogy ez jó-e nekünk. Az eddigi sárvári bérgyártóknak valószínűleg rossz.

Stubnya Bence
2020. október 17. 07:10 Podcast

Van, amiben már felzárkóztunk, de a 2020-as évek nagy kérdése, hogy a fenntarthatóságot is elérjük-e

A mai G7 podcastban a jövő héten megjelenő, idén 30 éves Társadalmi Riport új számáról beszélgetünk Tóth István Györggyel, a kötet egyik szerkesztőjével.