Hírlevél feliratkozás
Bucsky Péter
2019. október 30. 06:59 Közélet

Meglepő értékei vannak Budapestnek, de összességében mégis csődtömeg

Nem sokat nyert a főváros Tarlós István 2010 óta tartó főpolgármesterségével, ha a város vagyonát*A nyolcszáz oldalas vagyonleltárat ide kattintva lehet letölteni pdf-ben. elemezzük. A 2010-es évben a város eszközei a mérleg alapján 2227 milliárd forintot értek, ami 2018-ra 2280 milliárd forintra nőtt. Ez a csupán 2,4 százalékos növekedés, ami azt jelenti, hogy reálárfolyamon még csökkent is a főváros vagyona, méghozzá 13 százalékkal.*2010 óta ugyanis a KSH adatai szerint a pénzromlás mértéke 18 százalékos volt, így mai áron számolva 2010-ben 2627 milliárd forint volt a főváros vagyona.

Budapest vagyonának a legnagyobb része ingatlanban van. Az utolsó elérhető adatok alapján ez adja a teljes vagyon 69 százalékát, 1,5 ezer milliárd forintnál is többet. A fővárosi cégek 300 milliárdot érnek. A vagyon soknak tűnik, ezt azonban nem használhatja arra a főváros, amire csak akarja. Nem lehet például csak úgy pénzzé tenni, hiszen a teljes vagyon 57 százaléka egyáltalán nem forgalomképes, további 33 százaléka pedig csak korlátozottan. Nem adhatja el ha akarja sem a főváros az útjait, villamosvonalait, de még a legtöbb cégét sem. 

 

A vagyonelemek felsorolása igen érdekes dolgokat is tartalmaz, nem csak száraz könyvelési tételekkel találkozhatunk. Talán a legérdekesebb, hogy a főváros még növendék-, hízó és egyéb állatok sort is nyilván tart, ahol 355 millió forint értéket könyvel. Jó eséllyel az állatkert állománya lehet. Az is kiderült, hogy a Fővárosi Levéltár 37 kilométernyi levéltári anyagot kezel*iratfolyóméterben számolva. Valahogy a fővárosnál kötött ki az Est Média 65 millió forintnyi kötvénye is.

Részletesebben nézve a vagyont, annak legnagyobb részét, közel harmadát a közutak teszik ki. A közparkok értéke 262 milliárd forint, ez a vagyon 13 százaléka. A közművek értéke 142 milliárd, a vízközműveké további 71 milliárd. Talán meglepő lehet, de az aluljárók értéke (22 milliárd), magasabb, mint az erdőké (18 milliárd). Az is kiolvasható, hogy a városháza értékét – néhány kapcsolódó irodával együtt – 12,1 milliárdra tartják.

 

A céges részesedések értékének meghatározása nem egyszerű feladat. Már az sem könnyű kérdés, hogy mely cégekben van a fővárosnak részesedése, hiszen a fővárosi intézményeknek is lehetnek ilyen érdekeltségei, sőt, azoknak is további cégei. A mérleg azonban csak a közvetlen fővárosi cégeket tartalmazza. Ez az 51 vállalati részesedés összesen közel 296 milliárdot ér, de további 7 vállalkozás, ami a Budapesti Városüzemeltetési Holding Zrt. része, további 35 milliárdot.

A fővárosi cégek értékének 80 százalékát olyan cégek teszik ki, amelyek teljes mértékében Budapest tulajdonában állnak. Bár 19 cégben csak kisebbségi tulajdonos a főváros, de ezek értéke az összes céghez mérten elhanyagolható, a 331 milliárdos összérték alig 0,8 százalékát teszi ki.

 

A cégeket vizsgálva az látható, hogy valójában csak négy cég adja az összes értékének 91 százalékát. A BKV (116 milliárd Ft), BVH (103 milliárd) a város üzemeltetéséhez szükséges, nem igazán forgalomképes cégek. Ugyanakkor a csatornázási művek, azaz az FCSM Zrt. (53 milliárd) és a FŐTÁV Zrt. (28 milliárd) már olyan társaságok, amiknek a piacon is jelentősebb értéke lehet: ezek akár értékesíthetőek, privatizálhatóak is lehetnének. A cégek jelentős árbevétel és profit mellett működnek.

 

A tíz legértékesebb céget alaposabban is megvizsgáltuk, mivel ezek adják a vagyon 98 százalékát. A cégek árbevétele 2014 és 2018 között 3,3 százalékkal növekedett. Ez elég alacsony, mivel ebben az időszakban az infláció 5,6 százalék volt. A cégeknek azonban nem csak árbevétele van, az egyéb bevétel közel 30 százalék volt. Ennek összege csökkent ebben az időszakban, 2,2 százalékkal.

Az egyéb bevételek alapvetően a fővárostól és egyéb állami szervektől érkező támogatásokat tartalmazzák. Ez különösen a BKK esetében jelentős, hiszen a 146 milliárdnyi teljes egyéb bevételből ez a cég adott 98 milliárdot. Korábbi cikkünkben bemutattuk, hogy az állam egyre kevesebb támogatást biztosított a budapesti közösségi közlekedésre, ez állt leginkább az egyéb bevételek csökkenése mögött.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkA BKK drágább pótdíjakkal ellensúlyozta, hogy kormány megvágta a forrásokatTarlós István nem túl hatékonyan mozgatja kormányzati kapcsolatait. A budapesti közlekedésben kevesebb a bliccelő, több az utas, nő a zsúfoltság, de a minőség javítására már nincs pénz.

A fővárosi cégek összes bevétele 500 milliárd forintot tett ki 2018-ban, ez kétszerese a fővárosi önkormányzat 226 milliárd forintos bevételeinek.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkNem sok mindenről dönthet már a főpolgármester-választás győzteseKevesebb mint felére estek Budapest bevételei 2011-hez képest, a 346 milliárdos költségvetés az egyik legalacsonyabb a közép-európai fővárosok mezőnyében.

Nem csak a bevétek alakulásával van probléma. A cégek egyre kevesebb nyereséget értek el: a 2014-ben még 13 milliárd forintos üzemi eredmény azóta 4 milliárdra csökkent.

A legnagyobb fővárosi cégek adózott eredménye a 2014-es 10,5 milliárdról 2018-ra 8,5 milliárdos veszteséggé változott.

Az új városvezetésnek ezért nehéz feladata lesz, hiszen nem csak a szűkös önkormányzati költségvetéssel kell megküzdenie, hanem az egyre romló céges teljesítményekkel is.

 

A céges mutatók közül jelentősen nőtt az értékcsökkenési leírás. Ennek két oka is lehet. Egyrészt a beruházások hatására egyre nagyobb az amortizáció, amit költségként kell leírni. Másrészt a korosodó eszközök pótlása ezáltal egyre nagyobb valódi költséggel is jár.

De legalább a cégek gazdálkodása stabilnak tűnik, hiszen nőtt a saját tőke, az eszközök összege is, miközben az eladósodottság alig változott.

 

A pénzügyi mutatók közül szinte minden javult: csökkent az eladósodottság, nőtt a befektetett eszközök fedezettsége, nőtt a likviditás. Azonban az árbevétel arányos adózott nyereség szintje nem lesz hosszú távon fenntartható.

 

Az alkalmazottak száma közben gyorsan csökkent fővárosi cégeknél. 2010-ben még 17 623 munkavállaló volt, ami 2018-ra 15 535-ra csökkent. Nem csak a hatékonyság ennek a 13 százalékos csökkenésnek az oka. A BKK közel 2 ezer fős létszáma félezerre apadt, amivel a leginkább Tarlós István BKK-csökkentési elképzeléseinek feleltek meg – csakhogy valójában több új, kisebb cégbe tették át a munkavállalókat. A BKV közel 1137  fős állománycsökkenése pedig még relatív növekedés is, hiszen a MÁV-HÉV Zrt.-hez 2017 óta kerültek át a HÉV-ek dolgozói, ők most 1275-en vannak. Ha ezt is figyelembe vesszük, akkor összességében 700 fővel magasabb a munkavállalók száma, mint korábban.

A cégek gazdálkodásának áttekintését nehezíti, hogy sok esetben egymásnak és a fővárosi önkormányzatnak is nyújtanak szolgáltatásokat. Az ezt kiküszöbölő konszolidált adatok viszont nem nyilvánosak. Az alábbi grafikon a tíz legnagyobb értékű fővárosi cég pénzügyi adatait mutatja be, ám fontos kiemelni, hogy a BKV bevételei szinte teljes egészében a BKK-tól származnak. Ezt figyelmen kívül hagyva is a közlekedés hozza a legtöbb pénzt a fővárosnak: a BKK bevételei között nem csak a 60 milliárdos jegyárbevétel szerepel, hanem például a tehergépjárművek behajtási díjai és más közlekedési bevételek is.

A fővárosi cégek közül a legtöbb bevételhez még a közműcégek jutnak. A Főtáv (44,6 milliárd), az FCSM (39,3 milliárd) és a Vízművek (36,3 milliárd) együtt már akkora bevételt termelnek, mint a közlekedés. Ráadásul ezek a cégek 2018-ban 5,6 milliárdos adózott eredményt értek el, ami 4,7 százalékos profitráta. A BKK és a BKV azonban 8 milliárdos mínuszt ért el, ami a BKK piaci bevételeihez viszonyítva 9,4 százalékos negatív profitrátát jelent.

 

A főváros legjobb cége azonban a gyógy-, strand- és termálfürdőket üzemeltető BGYH Zrt. Ez 15,3 milliárdos árbevétel mellett 4,1 milliárdos adózott eredményt ért el a cég tavaly. A 27 százalékos profitráta pedig kiemelkedően jó, már-már extraprofitról beszélünk. Mivel a főváros alig lát valamit a kirobbanó turisztikai bevételékből, hiszen a kormányzat alig hagy helyben bármilyen adóbevételt, talán ez az egyetlen terület, amiből igazán jelentősen profitál a várost elöntő turistákból.

Ezért is érdekes, hogy a 9. legértékesebbnek nyilvántartott fővárosi vállalkozás egy alvócég, a Rác fürdő botrányos felújítása során létrejött REK Rác Fürdő Eszközkezelő Kft., ami egyelőre egy fillért árbevételt nem látott. A 2001-ben a felújítás miatt bezárt fürdő fejlesztőjének csődje miatt a felszámolótól lehetne az épületet és a hotelt megszerezni. Erre 7 milliárdos keretet biztosított a Tarlós István vezette városvezetés még 2019 tavaszán. Nagy kérdés, hogy ez mennyi idő alatt tudna megtérülni. Ennek a lassan két évtizedes kálváriának a megoldása is az új városvezetés feladata lesz már.

Közélet bgyh bkk bkv Budapest bvh holding fővárosi Olvasson tovább a kategóriában

Közélet

Jandó Zoltán
2019. november 8. 06:56 Közélet

A Liget-projekt 150 milliárdjának kétharmada kormányközeli vállalkozókat gazdagított

Az eddig elköltött pénz 40 százaléka végső soron két céghez vándorolt, és mindkettő köthető Orbán Viktor vejéhez, Tiborcz Istvánhoz.

Jandó Zoltán
2019. november 6. 17:00 Közélet

Tíz hónapot vesz el az életedből a szmog, szóval egyél répát

Répával védekezne a szmog ellen az indiai egészségügyi miniszter. Náluk másfél évet vesz el az emberek életéből a szállópor, nálunk 10 hónapot.

Hajdu Miklós
2019. november 6. 11:48 Közélet

Kevesebb embernek kellene élnie a Földön, hogy megfékezhessük a klímaváltozást

A helyzet romlása miatt csak egyre drasztikusabb társadalmi és gazdasági változásokkal van esély arra, hogy nagyjából fennmaradhasson a mai életformánk.

Fontos

Jandó Zoltán
2019. november 11. 06:54 Vállalat

A TV2 új tulajdonosa a kisrészvényesek szerint kihúzta alóluk a bankjukat

Volt egy jó 30 milliárdot érő bank, amit Mészáros Lőrinc, a TV2 új tulajdonosai és jó pár kisrészvényes birtokoltak. Aztán jött egy furcsa ügylet, és csak Mészáros Lőrinc és a TV2-es kör maradt.

Kasnyik Márton
2019. november 9. 07:47 Podcast

Orbán Krisztián: Húsz évig lehülyéztek mindenkit, aki nem értett egyet velük, most nehéz hinni nekik

Ki hinne el bármit annak a leszerepelt gárdának, amely egy évtized alatt sem tudott semmi újat kitalálni? Nem csoda, hogy újra itt vannak a tekintélyelvű vezetők. Ez volt az első G7 Podcast Live.

Fabók Bálint
2019. november 7. 06:55 Adat

Amit a kormány nagy sikernek állít be, azt könnyedén felülmúlják a szlovákok, lengyelek és csehek

Hiába a rekordok, a külkereskedelmünk növekedése jelentősen elmarad a visegrádi országokétól. Az ázsiai áttörés egyedül nekünk nem jött össze.