Kevesebb mint felére estek Budapest bevételei 2010-hez képest, a 346 milliárdos költségvetés az egyik legalacsonyabb a közép-európai fővárosok mezőnyében. Szinte az egésze el is megy a kötelező feladatokra, így egyre inkább leértékelődik a fővárosi önkormányzat szerepe, lassan már csak szimbolikus pozíció lesz a főpolgármesteri tisztség.
Érdemes régiós összevetésben megvizsgálni, hogy mennyire sok vagy kevés az a pénz, amiből a magyar GDP 36 százalékát adó főváros önkormányzata gazdálkodik. Ehhez összegyűjtöttük 10 térségbeli főváros 2018-as költségvetési adatait. A fővárosi büdzsé abszolút értékben annyira kicsi, hogy csak érdemben kisebb lakosságú városokat sikerült megelőzni. Feltűnő, hogy a harmadával kisebb lakosságú Prága mennyivel több pénzből gazdálkodik, de ami talán igazán elgondolkodtató, hogy a kevesebb mint feleakkora Zágráb csak 15 százalékkal gazdálkodik kevesebből, mint az EU 10. legnagyobb városa, Budapest.
Érdemes a büdzsék összegeit a lakosságszámmal arányosítani, mert ez sokkal tisztább képet mutat. De még ez is csalóka lehet, hiszen a vásárlóerő eltérő az egyes városokban, ezért ezt figyelembe véve is kiszámoltuk, hogy mekkora bevételből gazdálkodik egy-egy közép-európai főváros. Az utóbbi, a források valós értékét mutató összehasonlításban Budapest a legutolsó helyet foglalja el, de abszolút értékben is csak Szófia marad el tőle.
Az egyes városok gazdasági teljesítményét a GDP adja meg, azt is megnéztük, hogy a megtermelt hozzáadott érték mekkora részéről döntenek helyben. Ebben az összehasonlításban is sereghajtó Budapest, csupán Pozsonyban hasonlóan alacsony a helyi büdzsé aránya. A leginkább Berlinben és Bécsben tudják helyben elkölteni és befektetni a megtermelt gazdasági értékeket. A két főváros helyzete azonban speciális, hiszen Németország és Ausztria szövetségi tartományokból áll, és a fővárosok is egy-egy tartománynak számítanak. De azért látszik, hogy GDP-arányosan Prágának és Varsónak is jóval kedvezőbb a helyzete, mint Budapestnek.
A budapesti költségvetést érdemes alaposabban is megvizsgálni. 2018-ra már elérhetők a végleges adatok, amelyeket a zárszámadás tartalmaz. Még a bevételek között is jelentős az állami szerep: a bevétel 13 százaléka az államtól érkező támogatás. Ma már szinte nincsen olyan jelentősebb budapesti beruházás, amit a főváros csak saját forrásból végezne: a 3-as metró felújítása körüli huzakodás jól példázta ezt, de még a Lánchíd örökösen késő felújításához is állami segítség kell – ami kapcsán még abba is beleszól a kormány, hogy milyen legyen a járda.
Kötött a fővárosi önkormányzat helyzete a kiadások kapcsán is: a BKK, a BKV, a többek között a HÉV-eket működtető MÁV-Start és az elővárosi buszokkal a fővároson belül is fuvarozó Volánbusz éves támogatása közel 100 milliárd forint, ami az összes kiadás harmada. Ha ehhez a közlekedési felújításokat, az elaggó járművek csigalassúságú cseréjének évi több tízmilliárdos költségét is hozzávesszük, a főváros bevételeinek felét már el is költötték. Ehhez jönnek hozzá a további kötelező közszolgáltatások – mint az úthálózat fenntartása, a szemétszállítás -, valamint a főpolgármesteri hivatal működtetése, így alig 10-20 milliárd forint marad, amiről érdemi döntést lehet hozni.
Érdemes azt is megnézni, hogyan alakult a fővárosi önkormányzat költségvetése 2010 óta. Ehhez a kiadások és bevételek finanszírozási hatástól megtisztított értékét vettük alapul, mert ezek az önkormányzati számvitel sajátosságai miatt nagyon megnehezítenék az összehasonlítást. A bevételek és a kiadások kevesebb mint a felükre estek vissza 2010 és 2018 között. Ennek fő oka az önkormányzati oktatási és egészségügyi intézmények államosítása volt. De nem csak annyi történt, hogy kevesebb feladata van a fővárosnak: az elmúlt években az elsődleges egyenleg pozitívumot mutatott, azaz kevesebbet költöttek a bevételeknél. Ennek oka egyrészt abban keresendő, hogy jelentős összegeket költöttek hiteltörlesztésre, másrészt szinte minden évben óriási, átlagosan 50 milliárd forint körüli volt az elmaradás a költésekben. Szinte minden nagyberuházás csúszott ugyanis, ezeket maga előtt görgeti a főváros.
Az abszolút számok azonban elfedik az infláció és a gazdasági növekedés hatását, ezért azt is megnéztük, hogy a budapesti GDP arányában hogyan alakultak 2010 óta a főváros bevételei és kiadásai. Ha nem vesszük figyelembe a pénzügyi műveleteket, akkor már csak a helyi GDP 1,5 százalékával gazdálkodik a főváros, ami elképesztően alacsony szám.
A régiós fővárosokhoz képest egyébként nemcsak az anyagiakat tekintve áll rosszul Budapest, hanem a transzparenciában is. A prágai költségvetést az önkormányzat honlapján egyetlen kattintással elérhetjük, kiemelt helyen van a honlapon, de Pozsonyban is külön weboldalt szentelnek az átlátható költségvetésnek, Bécsnél néhány kattintással szintén könnyen megtalálható. Budapesten ehhez képest a közgyűlési határozatok közül kell kibogarászni a költségvetési dokumentumokat*Több módszer is lehetséges: kikereshetjük a fővárosi közgyűlés előterjesztéseiből az adott évek költségvetési tervezeteit és zárszámadását. Ezt nehezíti, hogy rengeteg anyag van feltöltve, ezek néha elektronikus fájlok, néha szkennelt pdf-ek. A gigantikus dokumentummennyiséggel nehéz értelmesen dolgozni.
Emellett a fővárosi önkormányzat honlapján elérhető egy költségvetési aloldal, ahol a statisztikai adatszolgáltatáshoz megadott pdf dokumentumokból lehet kimazsolázni a főváros gazdálkodási adatait, de bonyolult szerkezetben – ráadásul 2014 előtt hiányoznak a szkennelt pdf dokumentumok is. Egy harmadik lehetőség, hogy a fővárosi közgyűlési rendeletek közül kikeressük az adott évek költségvetési terveit és a zárszámadásról szóló rendeletet..
