Hírlevél feliratkozás
Bucsky Péter
2019. augusztus 27. 06:51 Közélet

Nem sok mindenről dönthet már a főpolgármester-választás győztese

Kevesebb mint felére estek Budapest bevételei 2010-hez képest, a 346 milliárdos költségvetés az egyik legalacsonyabb a közép-európai fővárosok mezőnyében. Szinte az egésze el is megy a kötelező feladatokra, így egyre inkább leértékelődik a fővárosi önkormányzat szerepe, lassan már csak szimbolikus pozíció lesz a főpolgármesteri tisztség.

Érdemes régiós összevetésben megvizsgálni, hogy mennyire sok vagy kevés az a pénz, amiből a magyar GDP 36 százalékát adó főváros önkormányzata gazdálkodik. Ehhez összegyűjtöttük 10 térségbeli főváros 2018-as költségvetési adatait. A fővárosi büdzsé abszolút értékben annyira kicsi, hogy csak érdemben kisebb lakosságú városokat sikerült megelőzni. Feltűnő, hogy a harmadával kisebb lakosságú Prága mennyivel több pénzből gazdálkodik, de ami talán igazán elgondolkodtató, hogy a kevesebb mint feleakkora Zágráb csak 15 százalékkal gazdálkodik kevesebből, mint az EU 10. legnagyobb városa, Budapest.

 

Érdemes a büdzsék összegeit a lakosságszámmal arányosítani, mert ez sokkal tisztább képet mutat. De még ez is csalóka lehet, hiszen a vásárlóerő eltérő az egyes városokban, ezért ezt figyelembe véve is kiszámoltuk, hogy mekkora bevételből gazdálkodik egy-egy közép-európai főváros. Az utóbbi, a források valós értékét mutató összehasonlításban Budapest a legutolsó helyet foglalja el, de abszolút értékben is csak Szófia marad el tőle.

 

Az egyes városok gazdasági teljesítményét a GDP adja meg, azt is megnéztük, hogy a megtermelt hozzáadott érték mekkora részéről döntenek helyben. Ebben az összehasonlításban is sereghajtó Budapest, csupán Pozsonyban hasonlóan alacsony a helyi büdzsé aránya. A leginkább Berlinben és Bécsben tudják helyben elkölteni és befektetni a megtermelt gazdasági értékeket. A két főváros helyzete azonban speciális, hiszen Németország és Ausztria szövetségi tartományokból áll, és a fővárosok is egy-egy tartománynak számítanak. De azért látszik, hogy GDP-arányosan Prágának és Varsónak is jóval kedvezőbb a helyzete, mint Budapestnek.

 

A budapesti költségvetést érdemes alaposabban is megvizsgálni. 2018-ra már elérhetők a végleges adatok, amelyeket a zárszámadás tartalmaz. Még a bevételek között is jelentős az állami szerep: a bevétel 13 százaléka az államtól érkező támogatás. Ma már szinte nincsen olyan jelentősebb budapesti beruházás, amit a főváros csak saját forrásból végezne: a 3-as metró felújítása körüli huzakodás jól példázta ezt, de még a Lánchíd örökösen késő felújításához is állami segítség kell – ami kapcsán még abba is beleszól a kormány, hogy milyen legyen a járda.

Kötött a fővárosi önkormányzat helyzete a kiadások kapcsán is: a BKK, a BKV, a többek között a HÉV-eket működtető MÁV-Start és az elővárosi buszokkal a fővároson belül is fuvarozó Volánbusz éves támogatása közel 100 milliárd forint, ami az összes kiadás harmada. Ha ehhez a közlekedési felújításokat, az elaggó járművek csigalassúságú cseréjének évi több tízmilliárdos költségét is hozzávesszük, a főváros bevételeinek felét már el is költötték. Ehhez jönnek hozzá a további kötelező közszolgáltatások – mint az úthálózat fenntartása, a szemétszállítás -, valamint a főpolgármesteri hivatal működtetése, így alig 10-20 milliárd forint marad, amiről érdemi döntést lehet hozni.

 

Érdemes azt is megnézni, hogyan alakult a fővárosi önkormányzat költségvetése 2010 óta. Ehhez a kiadások és bevételek finanszírozási hatástól megtisztított értékét vettük alapul, mert ezek az önkormányzati számvitel sajátosságai miatt nagyon megnehezítenék az összehasonlítást. A bevételek és a kiadások kevesebb mint a felükre estek vissza 2010 és 2018 között. Ennek fő oka az önkormányzati oktatási és egészségügyi intézmények államosítása volt. De nem csak annyi történt, hogy kevesebb feladata van a fővárosnak: az elmúlt években az elsődleges egyenleg pozitívumot mutatott, azaz kevesebbet költöttek a bevételeknél. Ennek oka egyrészt abban keresendő, hogy jelentős összegeket költöttek hiteltörlesztésre, másrészt szinte minden évben óriási, átlagosan 50 milliárd forint körüli volt az elmaradás a költésekben. Szinte minden nagyberuházás csúszott ugyanis, ezeket maga előtt görgeti a főváros.

 

Az abszolút számok azonban elfedik az infláció és a gazdasági növekedés hatását, ezért azt is megnéztük, hogy a budapesti GDP arányában hogyan alakultak 2010 óta a főváros bevételei és kiadásai. Ha nem vesszük figyelembe a pénzügyi műveleteket, akkor már csak a helyi GDP 1,5 százalékával gazdálkodik a főváros, ami elképesztően alacsony szám. 

 

A régiós fővárosokhoz képest egyébként nemcsak az anyagiakat tekintve áll rosszul Budapest, hanem a transzparenciában is. A prágai költségvetést az önkormányzat honlapján egyetlen kattintással elérhetjük, kiemelt helyen van a honlapon, de Pozsonyban is külön weboldalt szentelnek az átlátható költségvetésnek, Bécsnél néhány kattintással szintén könnyen megtalálható. Budapesten ehhez képest a közgyűlési határozatok közül kell kibogarászni a költségvetési dokumentumokat*Több módszer is lehetséges: kikereshetjük a fővárosi közgyűlés előterjesztéseiből az adott évek költségvetési tervezeteit és zárszámadását. Ezt nehezíti, hogy rengeteg anyag van feltöltve, ezek néha elektronikus fájlok, néha szkennelt pdf-ek. A gigantikus dokumentummennyiséggel nehéz értelmesen dolgozni.
Emellett a fővárosi önkormányzat honlapján elérhető egy költségvetési aloldal, ahol a statisztikai adatszolgáltatáshoz megadott pdf dokumentumokból lehet kimazsolázni a főváros gazdálkodási adatait, de bonyolult szerkezetben – ráadásul 2014 előtt hiányoznak a szkennelt pdf dokumentumok is. Egy harmadik lehetőség, hogy a fővárosi közgyűlési rendeletek közül kikeressük az adott évek költségvetési terveit és a zárszámadásról szóló rendeletet.
.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkValaki már jövőre elkezdheti kitermelni a kőolajat Budapest alólKétmillió hordó kőolaj lehet Budapest déli része és Érd alatt. A hivatal szerint „egy város sem akadály”, hogy kitermeljék.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Közélet Budapest főváros közép-európa Tarlós István Olvasson tovább a kategóriában

Közélet

Avatar
2024. április 16. 04:36 Közélet

Ha fegyelem van és rend, nincs több gond az oktatással?

Mintha az lenne az oktatásirányítás meggyőződése, hogy ha valahol gondok vannak, akkor nem érdemes vizsgálni az okokat, elég a szigorítás.

Ha tíz olcsó zsemle helyett nyolc drágábbat veszünk, akkor gazdasági fordulat van, csak még nem látszik

Gyenge kereskedelmi adatokkal indult az év, amely mögött szakértő szerzőink szerint három fontos tényező állhat, és a számokban talán csak az év második felében látszik majd a kilábalás.

Bucsky Péter
2024. április 12. 04:34 Adat, Közélet

Nem látszik, hogy ellenzéki vezetés alatt dübörögne a budapesti kerékpáros fejlesztés

A biciklizés aránya már nem nő a fővárosban, és a budapesti infrastruktúra sok összehasonlításban le van maradva, még régiós szinten is.

Fontos

Lukács András
2024. április 17. 04:34 Élet

A kereslet visszafogásával érdemes csökkenteni az üzemanyagárakat

A kormány olcsóbb üzemanyagot szeretne, ám az élhető jövőt az szolgálná, ha ez azért valósulna meg, mert kevesebb benzinre és gázolajra van szükség.

Torontáli Zoltán
2024. április 13. 04:34 Élet, Világ

Melyik paradicsom környezetbarátabb, a kiskertből szedett vagy a boltban vett?

Egy amerikai kutatás arra hívja fel a figyelmet, hogy a kérdésre nem is olyan egyértelmű a válasz.

Kiss Péter
2024. április 11. 04:34 Pénz

A kínai ingatlanpiaci válság Amerikával ellentétben nem fog rendszerszintű krízissé fajulni

Az ország új növekedési modellje már nem az ingatlanpiacra fog támaszkodni, így annak gazdasági súlya tovább csökken, és ez a részvénypiacra is hatással lesz.