Hírlevél feliratkozás
Bucsky Péter
2021. július 13. 06:08 Adat, Közélet

Az ellenzéki vezetésű városok lakóitól fejenként 39 ezer forintot vett el a kormány, hogy aztán valamennyit visszaadjon

A koronavírus-járvány leple alatt a kormány jelentős megszorításokat hajtott végre az önkormányzatoknál. A települések saját forrásait megnyirbálták, eközben pedig sok helyen a kormányzati támogatások sem nőttek.

A szektor pénzügyi adatait nehéz átlátni, ezért maguk az érintettek sem igazán tudták, hogy jobban vagy rosszabbul jártak másokhoz képest. Számításaink alapján a megszorításokkal rosszabbul jártak az ellenzéki vezetésű települések, de a kormánypártiak jelentős részében is kemény megszorításokat hozott 2021, amíg meg nem érkezett az állami kompenzáció.

Mivel a városvezetők pártállását nem egyszerű meghatározni*A 2019-es választásokon rengeteg polgármester indult függetlenként vagy civilként, sokukat azonban vagy az ellenzéki pártok, vagy a Fidesz támogatta kívülről. – a kistelepüléseken pedig sosem volt hagyománya a polgármester-jelöltek pártszínekben indulásának -, ezért elemzésünkben a 170 legnagyobb, 10 ezer főnél népesebb hazai települést vizsgáltuk. Ezeknél összegyűjtöttük a városvezető pártállását, illetve – ennek hiányában – hogy ki segítette a megválasztását 2019-ben. A 9,9 milliós*Ez 200 ezer fővel magasabb az ország KSH által kimutatott 9,7 milliós lakosságánál, az itt élő külföldi állampolgárok miatt. települési lakosság 59 százaléka élt ezen a 170 településen. A 2014-es választás nyomán még a 10 ezer fő feletti települések lakosságának 75 százaléka élt fideszes polgármester vezetése alatt, ez 2019 után 52 százalékra csökkent. (A fővárosi kerületeket egyesével vettük figyelembe.)

Az önkormányzatok utolsó, elérhető lezárt költségvetési éve a 2019-es, a 2020-as adatokat egyelőre még nem lehetett egységes formában elérni. De a koronavírus-járvány és a kormány önkormányzatokat sújtó számos tavalyi intézkedései miatt – elég itt a parkolási bevételek kiesésére, a gépjárműadó elvételére gondolni – a 2019-es egyébként is sokkal jobb viszonyítási alap.

Összességében az önkormányzatok és így a települések lakói is sokat vesztettek, 2019 és 2021 között a települési önkormányzatok bevételei 13 százalékkal csökkennek. A 2019-ben még 2814 milliárd forintos önkormányzati bevételek a tervek szerint 2454 milliárd forintra csökkennek. Ez azt jelenti, hogy egy átlagos településen lakó magyar állampolgárra évi 36 ezer forinttal kevesebbet költhet az önkormányzat, így 2021-ben csak 247 ezer forint jut lakosonként a kiadásokra. Ez igen jelentős érvágás, már csak a megugró infláció miatt is.

Ezek a számok azonban még az önkormányzatok elvonás miatti kompenzálásáról szóló kormánydöntés előtti állapotot mutatják. A május 6-án nyilvánosságra hozott adatok szerint a 25 ezer főnél kisebb települések teljesen megkapják az államtól a korábbi döntés miatt kieső helyi iparűzési adót, ez 50 milliárd forint. A nagyobb települések közel 24 milliárdot kaptak, az összegekről látszólag hasraütés-szerűen döntött a kormány. A fideszes vezetésű Debrecennek például 2,925 milliárd forint jutott, az ellenzéki Pécsnek 2,05 milliárd, míg a szintén ellenzéki Budapestnek semmi.

Mivel egyedi – elsősorban egy-egy projekt megvalósítását szolgáló – támogatásokról ezt követően is sorra születtek határozatok, az önkormányzati megszorítások és kompenzációk átfogó mérlegét szinte lehetetlen megvonni. A cikk további részében ezért az önkormányzatok év elején jóváhagyott költségvetései alapján mutatjuk be a megszorítások hatásait, és jelezzük, ahol valamelyest előre látható az állami kompenzáció hatása.

Természetesen az sem mindegy, hogy a kompenzáció milyen szintről indul, márpedig a megszorítások messze nem egyenlően oszlottak meg a települések között.

A fideszes vezetésű településekre csak az átlagos megszorítás fele jutott, ezeknél 6 százalékkal csökkentek a bevételek, míg az ellenzéki településeknél 11 százalék a visszaesés.

Egy átlagos ellenzéki vezetésű, 10 ezer fő feletti településen 39 ezer, a fideszeseken 15 ezer forinttal, míg a 10 ezer fő alatti településeken – ahol általában független a polgármester – 50 ezer forinttal csökkent az önkormányzatok egy lakosra jutó bevétele a 2021-es költségvetési tervezet szerint a 2019-es tervekhez viszonyítva.

Az önkormányzatok gazdálkodását olyan sok helyen szabta át a kormányzat, hogy nagyon vegyes a kép: 2019-hez viszonyítva van, ahol a duplájára nő a bevétel, de 70-80 százalékos visszaesések is előfordulnak a költségvetési tervek szerint. Az egy lakosra jutó bevételekben és ennek változásában a polgármester pártállásától függetlenül is nagyon nagy különbségek vannak a települések között, ezt mutatja az alábbi grafikon:

Az állami források a fideszes vezetésű településeken változatlanok maradtak volna 2019 és 2021 között a tervek szerint, az ellenzéki településeknél 3 százalékos volt a várható visszaesés. A kistelepülések esetében ez 18 százalék lett volna az állami kompenzáció nélkül.

A nagyobb települések helyzete részben azért eltérő, mert ezeknél a saját források szerepe sokkal jelentősebb: ezek adták 2019-ben a bevételek 36 százalékát. Ez az arány – főként a gépjárműadó elvétele és a helyi iparűzési adó (hipa) kis és közepes vállalkozások (kkv-k) számára bevezetett csökkentése miatt – 22 százalékkal esik vissza.

Az idei tervekkel kapcsolatban azt is érdemes megjegyezni, hogy talán sosem voltak ilyen nehéz helyzetben az önkormányzatok a tervezésben: a legfőbb bevételi forrást jelentő hipát azért nehéz tervezni, mert az önkormányzatok többségének nem volt elég komplex adatbázisa ahhoz, hogy pontosan felmérje, kiknek és mennyi adókedvezményt kell adni.

A 2020. december 22-én megjelent kormányhatározat szerint ugyanis az idei adóévben a 4 milliárd forint árbevétel vagy mérlegfőösszeg alatti kkv-k számára egy százalékra csökken a hipa-kötelezettség. Ez várhatóan a 3 ezer legnagyobb magyarországi cégen kívül minden társaságnak elérhető kedvezmény. De az önkormányzatok számára az is fontos nehezítés, hogy a 2021-es évre vonatkozó adóelőlegnek csak a felét kell befizetni.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkTeljesen kiszolgáltatottá teszi az ellenzéki városokat Orbán Viktor bejelentéseAz iparűzési adó csökkentése miatt a városok a bevételeik nyolcadát bukják el, Budapest pedig az ötödét. Csak akkor nem dőlnek be, ha a kormány is úgy akarja.

Mindezek alapján könnyen elképzelhető, hogy a vártnál is nagyobb lesz a hipa-bevételekben a visszaesés, hiszen a 2021-es költségvetés összeállításakor még nem tudták az év utolsó napjaiban megjelent szabályok alapján pontosan tervezni ezt az önkormányzatok.

A településkategóriák szerint az is világossá válik, hogy a kistelepüléseket érinthette sokkal érzékenyebben a hipa-csökkentés: a legtöbb faluban kkv-k működnek, míg a nagyvárosokban – különösen Budapesten – jelentősebb a nagyvállalatok aránya. Ez alapján nem csoda, hogy az előbbi körben az önkormányzatok automatikus kompenzációjáról döntött a kormány. (Ráadásul a kisebb települések a Fidesz fontos szavazóbázisát adják.)

A fentiek után furcsa, de a 2019-es végleges adatokhoz képest a tervek szerint nemhogy csökkennek, hanem nőnek az önkormányzatok kiadásai, mégpedig a tervek szerint 39 százalékkal. A fideszes települések bátrabban mertek tervezni, náluk 70 százalék a növekedés. Talán ők már az év elején tudták, hogy érkezik majd az állami kompenzáció, és esetleg fejlesztési forrásokra is számíthatnak.

Emellett az ellentmondást legalább részben feloldja, hogy az önkormányzatok mindig nagyon optimistán terveznek, sok olyan beruházás kerül be a büdzsébe, amely végül kicsúszik az adott évből. Érdemes ezért a 2019-es tervekkel is összehasonlítani a kiadási oldalt: így már jobban látszik a megszorítások hatása, 5 százalékkal kevesebb kiadással terveztek az önkormányzatok, mint két évvel ezelőtt.

A települési vezetés pártállásának az utóbbi összevetésben is kitüntetett szerepe van: míg a fideszes településeken 0,6 százalékkal nagyobbra tervezték a kiadási oldalt, mint két éve, az ellenzéki településeken 12 százalékos a visszaesés. A falvakban a jelek szerint erősen bíztak a kormányzati kompenzációban, hiszen csupán egy százalékkal fogták vissza a tervezett kiadásokat, a bevételek ötödének eltűnése ellenére.

A kiadások közül a bérek két százalékkal csökkennek a tervek szerint, ami a jelentős béremelések mellett – a járulékok csökkenése ellenére is – csakis a létszám megvágásával lehetséges. Pedig már ma is általános az önkormányzati szektorban, hogy nincsen elég óvónő, bölcsődei gondozó vagy éppen szociális szektorbeli munkavállaló, főként az eddig is alacsony bérek miatt.

Kérdés, itt milyen mozgásteret teremt az állami kompenzáció, de mivel ez nem általános, a települések egy részére mindenképpen igaz, hogy a kormány által keresztülvert megszorítások hatására tovább romlik az önkormányzati szektor versenyképessége, egyszerűen nem lesz elég forrás megfelelő munkaerő felvételére és megtartására.

Pedig az önkormányzatok pártállástól függetlenül igyekeztek a bérekre és a kötelező feladatok (mint a dologi kiadások, pénzbeli ellátások) minimális fenntartására koncentrálni, ezek alig változtak a tervekben. Az egyéb működési kiadásoknak pedig az áremelkedést kellett lekövetniük.

Az új beruházások összességében 18 százalékkal csökkennek az eredeti tervek szerint idén – az ellenzéki városokban 34, a fideszesekben 11 százalékkal. Gazdálkodásuk egyik legnagyobb problémája is jól látszik: a felújításokra 23 százalékkal jut kevesebb forrás.

A célzott támogatások miatt óriási különbségek vannak, mindenesetre települések széles körére elmondható, hogy nincsen pénzük az önkormányzatoknak a már meglévő szolgáltatások, ingatlanok megfelelő felújítására, így jelentős belső – avagy rejtett – adósság keletkezik. Pár évig nem olyan feltűnő, ha elmarad az óvodák, bölcsődék, rendelők, parkok, utak, járdák felújítása, de később ezt mind meg kell fizetni.

A beruházások és a felújítások elmaradása 2019-hez képest a költségvetési tervezetek alapján 326 milliárd forint, a felpörgő infláció hatásaival nem is számolva. Így már néhány év alatt ezermilliárdos nagyságrendű belső adósság jöhet létre még akkor is, ha az állami kompenzáció az említett összeget idén valamennyivel csökkenteni tudja.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkMár azelőtt padlóra kerültek az önkormányzatok, hogy a kormány tovább ütötte volna őketAz iparűzésiadó-bevételeket a gazdasági visszaesés, a gépjárműadót és a parkolási bevételeket a kormány radírozza le.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkA budapestiekre már eddig is aránytalanul kevés önkormányzati forrás jutott, de még ebből is elvesz a kormányEgyre inkább a kormányzati önkény dönti el, hogy mely településekre mosolyog rá a szerencse.

Adat Közélet költségvetés megszorítások önkormányzatok települési önkormányzatok Olvasson tovább a kategóriában

Adat

Jandó Zoltán
2021. július 27. 06:45 Adat, Vállalat

A negyedik hullám árnyékában épp csak lábadozik a magyar szállodaipar

Katasztrofális volt a legnagyobb hotelcégeknek 2020, és most is csak egy hajszállal jobbak a kilátások. Nagy a bizonytalanság, a korábbi nyereségre még éveket kell várni.

Váczi István
2021. július 23. 17:00 Adat, Közélet

Török csellel üti helyre a Sinopharm-fiaskót a kormány

Augusztus elején akár 700 ezer ember is megrohamozhatná az orvosokat harmadik oltásért, de attól nem kell tartani, hogy gyorsan elfogy a Pfizer.

Stubnya Bence
2021. július 23. 10:23 Adat

A harmadik leginkább túlsúlyos uniós tagállam vagyunk, a csehekkel holtversenyben

A felnőtt lakosság csaknem 60 százaléka számít túlsúlyosnak. Máltán a legrosszabb a helyzet, Olaszországban a legjobb.

Fontos

Torontáli Zoltán
2021. július 29. 16:15 Élet

Száz év és egy nap kellett ahhoz, hogy a világ egyik legfontosabb gyógyszerének piacán árverseny induljon

Melyik inzulint kéri, a drágábbat vagy az olcsóbbat? - ezt a kérdést eddig nem tehette fel a patikus, de most már nem kizárt, hogy egyszer ilyen is lesz.

Hajdu Miklós Kasnyik Márton
2021. július 29. 05:19 Közélet

A melegellenes retorikával akár új szavazókat is próbálhat szerezni magának a Fidesz

A magyar szavazók 15 százaléka nem fideszes, de ellenzi a melegek jogegyenlőségét. Ők és a hezitáló fideszesek lehetnek az LMBTQ-ellenes fordulat precíziós célpontjai.

Avatar
2021. július 28. 16:11 Világ

Most már az EU is azt mondja, hogy a klímaválságra nincs csodaszer, alkalmazkodnunk kell

Az unió nemrég elfogadott adaptációs stratégiája ambiciózus, de kérdés, hogy elég ambiciózus-e? A Green Policy Center elemzése erre keresi a választ.