Először haladta meg idén az infláció a béremelések tempóját szeptemberben
Szeptemberben idén először csökkentek a reálbérek éves alapon, a 20,1 százalékos inflációnál alacsonyabb, 17,8 százalékos volt a bruttó bérnövekedés átlagos mértéke.
A Központi Statisztikai Hivatal csütörtökön közölt friss béradatainak másik legérdekesebb vonatkozása, hogy augusztus után szeptemberben is meghaladta a bérnövekedés mértéke az előző hónapban mért szintet.
A tempósabb drágulást gyorsuló bérnövekedés is kíséri tehát, ami ugyanakkor lemaradóban van az infláció mértékétől.
Ahogy az alábbi ábrán is látszik, a reálbérek február óta tartó lassulása szeptemberben vált idén először csökkenéssé. (Az egyszerű bruttó béradattal számolva 2,3 százalékos, a rendszeres – prémium, jutalom, egyhavi különjuttatás nélküli – bruttó adattal számolva 1,9 százalékos szinten.)
A versenyszférában idén jellemző volt, hogy a cégek évközi pótlólagos béremelésekkel vagy egyszeri juttatásokkal igyekezték ellensúlyozni a bérek vásárlóerejének csökkenését.
Ez lehet az egyik magyarázata a bérnövekedés gyorsulásának, ami a versenyszférában 16,8 százalékot ért el szeptemberben az augusztusi 16,2 százalék után. Sokkal jelentősebb hatása volt viszont a közszféra béremeléseinek: itt szeptemberben 20 százalékos (19,5) emelkedés volt jellemző az augusztusi 16,5 százalékos növekedés után.
Ebben a kategóriában a jelentősebb bérnövekedés oka, hogy a rendőrök és a katonák a januári 10 százalékos fizetésemelés és a februári fegyverpénz után szeptemberben újabb béremelést kaptak a kormánytól.
Az év hátralevő részében várhatóan a reálbérek további csökkenésére lehet számítani, októberben ugyanis már 21,1 százalékos inflációs adatot közölt a statisztikai hivatal, amivel aligha tudják tartani a lépést a béremelések. Ez a hatás az alacsony jövedelműek körében sokkal jelentősebben érvényesül: a magyarok legrosszabbul kereső 20 százalékának szeptemberben 27,1, októberben pedig már 29,6 százalék volt az infláció.
Adat
Közép-Európát sújtják leginkább hosszabb és súlyosabb aszályok a fejlett világon belül
Magyarországon és a közép-európai régióban nőtt a legnagyobb mértékben az aszályok kiterjedtsége és intenzitása az OECD-országok mezőnyében.
Nem volt elég 63 milliárd forint egy évre a labdarúgó NB I-nek
A csapatok bevételei között elkezdtek markánsabban megjelenni piacinak tűnő elemek is, de ha jobban a számok mögé nézünk, kiderül, hogy nincs érdemi előrelépés.
Nagy kérdés, meddig tartják meg dolgozóikat a szenvedő magyar iparvállalatok
A mélypont közelébe süllyedt vissza az ipari termelés májusban, ami az eddigi munkaerő-tartalékolás miatt foglalkoztatottsági kockázatokat is okoz.
Fontos
Feldoppingolt arany lehet a bitcoin, de más kriptoeszközök is egyre fontosabbá válnak
Ahogy a digitális pénzeszközök integrálódnak a pénzügyi rendszerekbe, megértésük nélkül egyre kevésbé lehet megalapozott befektetési döntéseket hozni.
Nagy lehetőségek előtt áll az akkumulátoripar, csak el kéne szakadni a járműgyártástól
Amerikai vásárlóra talált a csődbe ment Northvolt lengyelországi üzeme, az ipari energiatárolók piacában ugyanis bőven van potenciál.
Rábízták a mesterséges intelligenciára egy vállalkozás vezetését, bizarr eredménye lett
Néhány dolgot egész jól megoldott, de üzleti érzéke nem volt, csődbe ment, és amikor elkezdett hallucinálni, az egészen furcsa eseményekbe torkollott.
