Szeptemberben idén először csökkentek a reálbérek éves alapon, a 20,1 százalékos inflációnál alacsonyabb, 17,8 százalékos volt a bruttó bérnövekedés átlagos mértéke.
A Központi Statisztikai Hivatal csütörtökön közölt friss béradatainak másik legérdekesebb vonatkozása, hogy augusztus után szeptemberben is meghaladta a bérnövekedés mértéke az előző hónapban mért szintet.
A tempósabb drágulást gyorsuló bérnövekedés is kíséri tehát, ami ugyanakkor lemaradóban van az infláció mértékétől.
Ahogy az alábbi ábrán is látszik, a reálbérek február óta tartó lassulása szeptemberben vált idén először csökkenéssé. (Az egyszerű bruttó béradattal számolva 2,3 százalékos, a rendszeres – prémium, jutalom, egyhavi különjuttatás nélküli – bruttó adattal számolva 1,9 százalékos szinten.)
A versenyszférában idén jellemző volt, hogy a cégek évközi pótlólagos béremelésekkel vagy egyszeri juttatásokkal igyekezték ellensúlyozni a bérek vásárlóerejének csökkenését.
Ez lehet az egyik magyarázata a bérnövekedés gyorsulásának, ami a versenyszférában 16,8 százalékot ért el szeptemberben az augusztusi 16,2 százalék után. Sokkal jelentősebb hatása volt viszont a közszféra béremeléseinek: itt szeptemberben 20 százalékos (19,5) emelkedés volt jellemző az augusztusi 16,5 százalékos növekedés után.
Ebben a kategóriában a jelentősebb bérnövekedés oka, hogy a rendőrök és a katonák a januári 10 százalékos fizetésemelés és a februári fegyverpénz után szeptemberben újabb béremelést kaptak a kormánytól.
Az év hátralevő részében várhatóan a reálbérek további csökkenésére lehet számítani, októberben ugyanis már 21,1 százalékos inflációs adatot közölt a statisztikai hivatal, amivel aligha tudják tartani a lépést a béremelések. Ez a hatás az alacsony jövedelműek körében sokkal jelentősebben érvényesül: a magyarok legrosszabbul kereső 20 százalékának szeptemberben 27,1, októberben pedig már 29,6 százalék volt az infláció.
