A régióban Magyarországon az egyik legalacsonyabb a bérek adóterhelése, és a régióban Magyarországon az egyik legmagasabb a bérek adóterhelése. A két állítás közül mindkettő igaz, csak attól függ, hogy a régiós országok jól vagy rosszul kereső, illetve sokgyerekes vagy gyermektelen állampolgárainak adóterhelését vetjük össze – ez a Mazars tanácsadócég nemrég megjelent 2022-es Közép- és Kelet-európai Adóbrosúrájának egyik legérdekesebb következtetése.
Adózási szempontból Magyarország a régión belül a szélsőségek országának tekinthető: a 9 százalékos társasásági adónk például a legalacsonyabb a környékbeli országok mezőnyében, miközben a 27 százalékos áfánk a legmagasabb. A 15 százalékos személyi jövedelemadó nem rekorder, viszont a legalacsonyabbak közé tartozik, és abban is különleges, hogy egykulcsos. Ilyen fajta szja ugyanis a régióban Magyarországon kívül már csak Boszniában, Bulgáriában, Észtországban, Észak-Macedóniában, Romániában, Szerbiában és Ukrajnában van.
Az adóék, ami azt mutatja meg, hogy a teljes jövedelem hány százalékát vonja el az állam adó- és járulékteher formájában, Magyarországon a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) tagországainak mezőnyében a legnagyobbat csökkent 2010 óta. Ezt több lépcsőben valósították meg az Orbán-kormányok.
Legutóbb idén csökkent az adóék, mivel január elseje óta nem kell megfizetni a 1,5 százalékos szakképzési hozzájárulást, a szociális hozzájárulási adó pedig 13 százalékra csökkent.
Abban viszont a munkát terhelő adónemek is szélsőségesnek mondhatóak, hogy a mértékük családi és jövedelemi helyzettől függően lehet kifejezetten nagy, és kifejezetten alacsony is. H. Nagy Dániel, a Mazars adóigazgatója a kiadványt bemutató sajtótájákoztatón erre egy 500 eurót (tehát nagyjából a jelenlegi magyar minimálbérnek megfelelő bruttót) kereső gyermektelen és egy 3 gyerekes állampolgár adózását hozta az egyik példaként.
Ahogy az az alábbi ábrán látszik, egy gyermektelen magyar minimálbéres adóékje 41 százalékkal holtversenyben van egy bosnyák és román állampolgáréval, és ez az arány a legmagasabb abban a 22 országban, aminek az adózását a Mazars kiadványa vizsgálta. Az ábrán kékkel jelölték a nettó béreket, pirossal a foglalkoztató által fizetendő adóterheket, a köztes rész pedig a munkavállaló adóterheit mutatja meg. Az összes adó és a bruttó bérköltség arányát, tehát az adóék nagyságát a vonal mutatja meg.
Havi bruttó 500 eurós fizetésre rakódó közterhek, gyermektelen munkavállalóknál. Forrás: Mazars Tax Guide 2022
A gyerektelen minimálbéresek adóterhelése egyébként az elmúlt években is magasnak számított regionálisan, de érdekesség, hogy az adóbrosúra tavalyi kiadása szerint a montenegrói minimálbéresek fizetéséből még arányaiban több adót vont el az állam. De mi a helyzet a háromgyerekes minimálbéres magyar adóterheivel? Ezek a gyerekek után járó adókedvezmények miatt az adóék 12 százalékra csökken, aminél csak Csehországban és Koszovóban kisebbek az adóterhek.
Havi bruttó 500 eurós fizetésre rakódó közterhek, háromgyermekes munkavállalóknál. Forrás: Mazars Tax Guide 2022
A kiadványban egy 2000 eurós, tehát nagyjából 800 ezer forintos bruttó fizetésnél is megnézték az adóterhelést (53. oldal). Itt már kisebb a különbség, de itt is nagyon sokat számítanak a családi adókedvezmények. Az ennyit kereső gyermektelen magyarok adóterhelése a vizsgált országok középmezőnyében van, a háromgyerekes társaik bérei után viszont csak Albániában és Koszovóban von el kevesebb adót az állam.
A brosúra a teljes adórendszer újraelosztási hatásait nem vizsgálja, de részben az ismeretett hatásokat is elemzve ezzel foglalkozik a Budapest Intézet idén megjelent tanulmánya. Abból többek között az is kiderül, hogy az szja, az áfa, és az adókedvezmények hatásait is figyelembe véve a legjobban kereső jövedelmi tized családjai Magyarországon körülbelül 6-8 százalékkal fizetnek kevesebb adót a jövedelmük után, mint a legalsó jövedelmi tizednek a tagjai. A tanulmányról részletesebben a G7 Podcastban beszélgettünk a kutatás vezetőjével, Krekó Judittal.
