Kicsúszott a NAV a tájékoztatási határidőből, de az ellehetetlenítési törvény ennél is kellemetlenebb helyzetbe hozhatja ősszel az adóhatóságot.
A felajánlásokból legtöbb pénzhez jutó húsz egyház közül csak négy teszi lehetővé, hogy a közvélemény is betekinthessen a gazdálkodásába.
A szűkebb régiónkban is nagy különbségek vannak abban, hogy az egyes adórendszerek mennyire építenek az áfára. Magyarország mellett Románia is nagyon kitett a gazdasági ciklusoknak.
A többgyermekes nők szja-mentességével számításaink szerint a felső 25 százalék és az alsó 75 százalék egyaránt durván 600 milliárd forinthoz juthat.
Kis lépés az államnak, nagy lépés a választási kampánynak. A szegényeknek inkább a családi pótlék emelése jönne jól, de arról nincs szó.
Tavaly a MET kapta a negyedik legtöbb felajánlást, és nem ők az egyetlenek, ahol sokkal nagyobb a rendelkezők száma, mint a híveké.
A 25 év alattiak kedvezményéhez lenne hasonló a költségvetési tétel nagysága, de ilyen költségvetési helyzetben kevés esély van a bevezetésére.
Nemcsak az egyedülállók, hanem a családok is magas elvonásokkal szembesülnek, ha nem keresnek kifejezetten sokat, és maximum két gyereket nevelnek.
Viszont a háromgyerekesek béreire rakódó adóterhek a legalacsonyabbak között vannak a környékbeli országok mezőnyében.
Ha együtt nézzük az szja, az áfa és a családi adókedvezmények hatását, a magyar adórendszer a rosszabbul keresőktől a tehetősebbek felé oszt újra. Krekó Judittal beszélgettünk az e heti G7 Podcastban.