Hírlevél feliratkozás
Bucsky Péter
2019. augusztus 11. 10:58 Közélet

A tavalyi rekord 150 milliárdról felére esik idén az egyházak támogatása

A magyar állam bőkezűen támogatja az egyházakat, a 2009-es 40 milliárdról tavaly 150 milliárdra nőttek a közvetlenül az egyházaknak juttatott költségvetési források. Ez azt jelenti, hogy minden egyes hívő után több tízezer forintot fizetett az állam az egyházaknak. Az átláthatóság hiányát sok kormányzati programnál kérték már számon, de az egyházi támogatások elköltéséről különösen keveset lehet tudni.

Az alábbi grafikont a korábbi költségvetések zárszámadásait, illetve az idei költségvetés sorait áttanulmányozva állítottuk össze. Az ábra azt mutatja, hogy évente összességében mekkora összeggel támogatta a magyar kormányzat az egyházakat.

 

Hogy ebből mekkora egy főre jutó támogatás lesz, azt nehéz pontosan megmondani, hiszen egy-egy ember egyházhoz tartozása vagy vallásossága nem mindig pontosan definiált. Az utolsó, 2011-es népszámlálás alapján a megkérdezettek 42,1 százaléka vallotta magát valamilyen egyházhoz tartozónak, 28 százalék nem válaszolt, míg 19,9 százalék egyházhoz nem tartozónak vallotta magát. Ebből az jön ki, hogy 2018-ban  27 ezer forint jutott minden hívőre.

Az aktív vallásgyakorlók kifejezetten kevesen vannak Magyarországon, a Pew Research 2018-as európai felmérése szerint a kontinens utolsó harmadában van az ország, a lakosság csupán 17 százaléka erősen vallásos. Vallási szertartáson is a lakosság 17 százaléka vesz részt rendszeresen nálunk, amivel a 33 ország közül a 25. helyen állunk. A rendszeres vallásgyakorlókra tehát évi 90 ezer forint állami támogatás jut.

Érdekes módon hiába emelkedtek a bérek az utóbbi években jelentősen, a személyi jövedelemadó 1 százalékából az egyházaknak jelentősen csökkent a bevétele. Ennek fő oka az szja csökkentése volt, így a 2011-es 5,2 milliárd forintot még tavaly sem sikerült utolérni (akkor 4,8 milliárd volt). Ám ezek a felajánlások csak töredékét teszik ki az egyházak állami forrásainak, 2018-ban csupán 3 százalékért feleltek.

A kormányzat azonban bőségesen kárpótolta az egyházakat, tavaly összesen 145 milliárd forintot kaptak*Az állami támogatás összegében az szja támogatás benne van. Érdekes módon a Fidesz első kormányon töltött évében, 2010-ben még visszaesés volt, de aztán gyors növekedés kezdődött. A nagy megugrásokat 2016-ban és 2018-ban alapvetően a nagy egyházi építkezések támogatása okozza. Tavaly a 145 milliárdból 99 milliárd beruházásokra ment. Ez azt is jelenti, hogy

az egyházakon keresztül a kormányzat elsősorban az építőipart támogatja.

Az egyházaknak különleges jogállása van Magyarországon, gazdálkodásuk a nyilvánosság elől teljes mértékben rejtve van. Az egyházak éves pénzügyi beszámolóját a törvény szerint nem kell nyilvánosan elérhetővé tenni (igaz, több egyház ezt önkéntesen vállalja). Alaphelyzetben nincsen szükség közbeszerzésre, az így elköltött állami milliárdokat gyakorlatilag nem lehet nyomon követni. Igaz, ez csak a hívőpénzekre vonatkozik, az állami finanszírozási projekteknél van közbeszerzés – ez a helyzet a 10 milliárd forint állami pénzből támogatott Betegápoló Irgalmasrend budai kórházfejlesztési projektjével is.

Az alábbi grafikonon az elmúlt 10 év és az idei tervek alapján összesítettük, hogy évente és célonként mire ment el 782 milliárd forint közpénz. Fontos kiemelni, hogy az egyházak ezen kívül is kapnak állami forrásokat iskolák, kórházak és szociális intézmények üzemeltetésére, tehát itt csak azokat a kifejezetten egyházaknak szánt támogatásokat vettük, ami nem kapcsolódik más tevékenységükhöz, vagy kiemelt nagy fejlesztési források.

 

A legnagyobb összegű támogatást (a 11 év átlagában 39 százalék) az egyházi célú programok és beruházások támogatása adja, ám erről nem sokat tudhatunk, hogy pontosan mit is takar. A templom és intézmény építéseknek megadott támogatások is itt kaphatnak helyet.

Az átadásra nem került ingatlanok utáni járadék további 23 százalékot tesz ki, ez a rendszerváltást követő kárpótlás utáni megállapodások során alakult ki: számos egykori egyházi intézményt nem adott vissza az állam, vagy nem kérték az egyházak, ezek használatért örökjáradékot fizet az állam. Tehát nem megvásárolta, hanem örökké fizetnie kell ezt. Ez nagyon jelentős tétel és biztos bevételi forrás.

A következő tétel az szja 1 százalékot is magába foglaló alapellátási támogatás 14 százalékkal a 2009 és 2019 közötti években. Ez nagyjából megegyezik a felajánlott adó egy százalékok duplájával, tehát az állam lényegében minden egyes felajánlott forintot megkétszerez.

Kisebb, de igen érdekes tételek is vannak:

a magyar adófizetők finanszírozzák az 5 ezer fő alatti településeken dolgozó papokat és lelkészeket.

Az nem derül ki, hogy a fizetés mekkora részét adják, de idén már 3,6 milliárdot szán erre a kormányzat. Sőt, nem csak Magyarországon, hanem a határon túli magyar területeken is hasonló finanszírozást vállal fel a kormányzat, erre 420 millió forint áll rendelkezésre. A magyar állam a növekvő minimálbér miatt a növekvő közterheket is finanszírozza az egyházaknak. Az ÁFSZ  statisztikák szerint a papok és  lelkészek átlagosan 222,6 ezer forintot kerestek 2016-ban. Ebből kiindulva – a járulékokkal is számolva – ezer pap és lelkész fizetését állja a magyar állam évente. A katolikus papok száma 2016-ban 2 ezer volt, a többi bevett egyház papjainak és lelkészeinek száma becslésünk szerint további körülbelül ezer lehet, így a magyar állami támogatás a fizetésük harmada-negyede lehet.

Érdekes támogatás még az egyházi személyek eszközellátásának támogatása évi 200 millió forintért: ebbe a telefon, laptop, de még az autóvásárlás jellemzően 50 százalékos támogatása is beletartozik. A programokról azonban csak a felhívások érhetők el a minisztériumi honlapon, az eredmények nem.

Az épített örökség védelme, az egyházi gyűjtemények, múzeumok fenntartásának támogatása sokkal könnyebben érthető és ismert példák, amire az állam támogatást biztosít, de ezek összege jóval szerényebb a már említett tételeknél.

Nem csak azt nem lehetett tudni eddig, hogy pontosan mire, de azt sem, hogy kinek adta a kormány ezeket a támogatásokat. Ám nemrég felkerült a kormányzati honlapra egy nyomtatva szemcsésen szkennelt pdf, ami azt is megmutatja, hogy mely egyház mennyi támogatást kapott. Ennek adatait digitalizáltuk, és összevettük a népszámlálási adatokkal. Az összeállításban csak júniusig szerepelnek a támogatások, összegük 35,5 milliárd forint – ez időarányosan meg is felel az idei évre várt 72,6 milliárdos kiadásnak.

A legtöbb egy főre jutó támogatást nem a leginkább elterjedt hazai egyházak kapják, hanem a kisebb ázsiai egyházak. Esetükben azonban a népszámlálási adatokban is igen alacsony számukat fenntartással érdemes kezelni, ez igen bizonytalan szám. Őket követik az izraelita egyházak. Érdekes viszont, hogy a kisebb létszámú ortodox egyházak is magasabb egy főre jutó támogatáshoz jutnak, mint az elterjedt keresztény egyházak.

 

A tízezernél is több hívet számláló egyházak közül a Hit Gyülekezetének támogatása kiemelkedő, a római katolikus és református a legalacsonyabbak között vannak. Ám köztük is hatalmas a különbség: a reformátusok majdnem kétszer akkora egy főre jutó támogatáshoz jutnak, mint a katolikusok. (Persze abszolút összegben nem ilyen nagy a különbség: másfélszeres, a katolikusok javára.)

A két magyarországi iszlám egyház hívei kapják arányosan a legalacsonyabb támogatást.

Az egyes vallások és egyházak között nagyon jelentősek a különbségek, amit egyrészt a hívek vagyoni helyzetét tükrözi az szja bevallások alapján, de mivel ez csak a teljes támogatás alig 3 százaléka, a fő torzító erő a kormányzat nem átlátható támogatási rendszere. A kormányzat több tíz milliárdokat egyedi döntésekre, egy-egy projektre biztosít, ami tovább nehezíti annak az összehasonlítását, hogy mely egyház mekkora forráshoz jut.

Közélet egyház egyházfinansírozás hit gyülekezete katolikus református szja szja 1 százalék Olvasson tovább a kategóriában

Közélet

Jandó Zoltán
2019. szeptember 18. 08:46 Közélet

Egy pillanatra sem állhat le az állami propagandagépezet: új plakátok jönnek

Másfél év alatt eléget 90 milliárd forintot a spórolásra létrehozott kommunikációs hivatal, úgy, hogy ennek minden fillére ugyanahhoz a kormányközeli vállalkozóhoz megy.

Jandó Zoltán
2019. szeptember 16. 17:19 Adat, Közélet

Havi 22 millió forintot keresnek egy kevéssé ismert alapítvány támogatói

A Schmidt Mária alapítványának egy százalékot adók sem panaszkodhatnak, Orbán felcsúti akadémiája kevés embert mozgatott meg.

Avatar
2019. szeptember 10. 13:13 Közélet

„A klímaváltozás első áldozata az igazság”

(A cikk az Alapblogon jelent meg eredetileg, a szerző a HOLD Alapkezelő elemzője. Reakció Tóth István György múlt héten megjelent cikkére, a benne foglaltak ebben az esetben is a szerző véleményét tükrözik.)

Fontos

Avatar
2019. szeptember 17. 15:09 Élet

Lehet demokratikus és piaci választ adni a klímaváltozásra?

Lehet, hogy hiába várunk erre, ha nem hozunk létre olyan intézményeket, amelyek hatékonyan vezetnék ezt a folyamatot. Hozzászólás az extrapoláció-vitához.

Stubnya Bence
2019. szeptember 17. 07:02 Adat, Vállalat

Nem támogatja tovább a vendégmunkások állásait a kormány, de rejtély, hogy miért nem évekkel ezelőtt döntött így

Nem célja többé az egyedi kormánydöntéssel adott nagyvállalati támogatásoknak, hogy munkahelyeket hozzanak létre. A kérdés már csak az, hogy miért pont most döntöttek így.

Kasnyik Márton
2019. szeptember 16. 10:39 Világ

Néhány drónnal szétbombázták a kőolaj világpiacát

Kiesett a világ kőolaj-termelésének az öt százaléka, amire húsz százalékot ugrott az olajár. Újra megjelent a veszély a Közel-Keleten.