Hírlevél feliratkozás
Stubnya Bence
2022. február 26. 04:34 Podcast

Hat-nyolc százalékkal többet adóznak az alacsonyabb jövedelmű magyarok a jobban keresőknél

Nagyságrendi becslésünk alapján a legjobban kereső jövedelmi tized családjai Magyarországon körülbelül 6-8 százalékkal fizetnek kevesebb adót a jövedelmük után, mint a legalsó jövedelmi tizednek a tagjai. Tehát egyértelműen jobban sújtja az adórendszer az alacsony jövedelműeket – mondta Krekó Judit az e heti G7 Podcastban.

Nemrég jelent meg az a Felcsuti Péter és a Polgár Alapítvány megbízásából készült kutatás, ami a magyar adórendszer hatásait a szegényebb és gazdagabb, illetve a gyermektelen és gyermeket nevelő adózók közötti újraelosztás mértéke szempontjából elemezte. A Budapest Intézet munkatársainak tanulmányáról a kutatási projekt vezetőjével, Krekó Judittal, a Budapest Intézet vezető kutatójával és a KRTK kutatójával beszélgettünk.

A tanulmány alapján a magyar adórendszer különlegessége, hogy amíg más adórendszerekben az alacsony keresetűeket arányaiban jobban adóztató általános forgalmi adót a személyi jövedelemadó progresszivitása ellensúlyozza, Magyarországon a magas áfakulcs mellé olyan szja-rendszer társul, amiben nincs sem adójóváírás, sem alacsonyabb adókulcs a keveset keresők számára. Ebből származik a magyar adórendszer regresszivitása.

A régióban a kilencvenes-kétezres évektől kezdve számos országban vezették be az egykulcsos szja-t, de mára már szinte alig maradt olyan ország, ahol megmaradt volna ez a rendszer. Bulgáriában, Romániában és Észtországban maradt egykulcsos az szja, de még Észtországban is van egy adómentes sáv. A tisztán egykulcsos magyar rendszerhez Bulgária és Románia szja-rendszere hasonlít, azonban még ebben a két országban is alacsonyabb a keveset keresők adóterhelése. Emiatt a magyar minimálbéresek szja-terhelése a legnagyobb az egész EU-ban.

A magyar adórendszerben az alacsony jövedelműek mellett azok járnak rosszabbul, akiknek nincs sok gyerekük. Az is magyar sajátosság, hogy a családi adókedvezmény nagysága egy gyerekre esően a gyerekek számával növekszik: emiatt nemzetközi összehasonlításban az egy gyereket nevelők az átlagosnál kevesebb támogatást kapnak, míg a három vagy több gyereket nevelők jóval többet, mint a nemzetközi átlag.

A tanulmány egyik általános megállapítása az volt, hogy a családi adókedvezmény továbbra is alapvetően többet oszt a magasabb, mint az alacsony jövedelműeknek.

Konkrétan azt találtuk, hogy a legtöbbet kereső tíz százalék viszi el a teljes családi adókedvezménynek a több mint az egyötödét

– mondta Krekó.

Krekó arról számolt be, hogy őket is meglepte, hogy a többgyerekes sokat keresők mennyivel jobban járnak. „Például egy érdekes eredmény volt, hogy a legfelső jövedelmi tizednek a legalább három gyerekes adófizetői kapják a teljes családi adókedvezménynek több mint a tíz százalékát. Tehát ez a csoport nagyon nagyot szakít a teljes kedvezményből ahhoz képest, hogy az összes gyerekes adófizetőn belül is csak kis súlyt képviselnek, két százalékot” – mondta.

Pár éve a járulékból is leírható a kedvezmény, ami azt jelenti, hogy ha valakinek nincs elég nagy jövedelme ahhoz, hogy a teljes kedvezményt igénybe vegye, akkor a maradékot leírhatja a munkavállalói hozzájárulásból, és így akár nullára csökkentheti az adóterhelését. Tehát például egy 200 ezer forintot kereső három gyerek után – a családi kedvezményt igénybe véve – 200 ezer forintot vihet haza.

„Mindez azt sugallná, hogy az adókedvezmény helyzetbe hozza az alacsony jövedelműeket. Mégis azt találtuk, hogy ha az összes adófizetőt figyelembe vesszük, akkor a teljes családi adókedvezmény nagyon keveset változtat azon, hogy a személyi jövedelemadó egykulcsos. Tehát a magas és az alacsony jövedelműek is gyakorlatilag ugyanannyit fizetnek, az adókedvezmény hatása erre elhanyagolhatóan kicsi” – mondta.

Krekó szerint a kedvezményes áfakulcsok elég drága és kevésbé hatékony módját jelentik annak, hogy megpróbáljunk szolidaritási elemeket belevinni az adórendszerbe. Az alacsonyabb jövedelem mellett az emberek a jövedelmük nagyobb részét költik élelmiszerekre, de még így is a gazdagabbak költenek összegszerűen többet ilyen célra, és az ő vásárlásaikra is az alacsonyabb áfakulcs vonatkozik egy csökkentés esetén.

A személyi jövedelemadó progresszivitása vagy a célzott támogatások hatékonyabban elérhetik az alacsony jövedelmű csoportokat

– mondta erről.

Kövesd a G7 podcastot bármelyik podcast-appon, és iratkozz fel a hírlevelünkre!

Korábbi adásaink:

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkAnyagilag és lelkileg is kizsigereli a munkavállalókat a szexkamera-iparágA tehetősebb fogyasztók igényeit a kevés pénzért sokat dolgozó szegény tömegek elégítik ki az iparágban - mondják szakértő beszélgetőtársaink.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkSok pénz keres gazdát, de furcsa, szögletes szabályoknak kell megfelelniA G7 eheti podcastjában egy angyalbefektetővel, egy startup vezetőjével és egy egyetemi docenssel beszélgettünk. A befektetők sokféle szabályai megnehezítik a rugalmasságot.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkBővítette az ország mozgásterét, de a demokráciát gyengítette a magyar pénzügyi nacionalista fordulatMi volt Magyarország pénzügyi nacionalista fordulatának logikája? Piroska Dórával, a CEU adjunktusával beszélgettünk a kutatásai alapján a G7 Podcast e heti adásában.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkInnovatív termékeket külföldön lehet eladni, ahol a nagy cégek valódi döntéshozói ülnekA G7 podcastban ezen a héten big datás cégek vezetőivel beszélgettünk. Jó termékeket lehet fejleszteni itthon, de az értékesítéshez komoly nemzetközi tapasztalat kell.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkFedő van a vidéki Magyarország lángoló konfliktusain, de a problémák nem oldódtak megA mélyszegények fegyelmezését szolgáló közmunkaprogram alapvetően alakult át a 2010-es évek második felére. Az e heti G7 Podcastban erről az átalakulásról beszélgettünk Szombati Kristóffal.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkNemcsak kevésbé szennyező, de a hazai cégeknek is kitörési lehetőség a körforgásos gazdaságMár magyar vállalkozások is tudnak sikereket felmutatni a holland piacon a körforgásos gazdaságban - erről is mesélt Horváth Bálint, a téma szakértője az e heti G7 Podcastban.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkKevés magyar cég látta meg a lehetőséget a járványbanA magyar cégek a járványban éltek a távmunka lehetőségével, de majdnem felük még akkor sem volt hajlandó a digitális megoldások alkalmazására. Csákné Dr. Filep Judit volt a G7 Podcast vendége.

Podcast adórendszer áfa családi adókedvezmény szja Olvasson tovább a kategóriában

Podcast

Hobot Péter
2022. május 21. 04:34 Közélet, Podcast

Az üzleti életre is jó hatással van, ha szabad a média

Milyen módszerekkel tartja sakkban a kormány a médiát? A G7 eheti podcastja emellett arról szól, hogy a független újságok oknyomozó tevékenysége nyomán fény derülhet vállalati károkozásokra is.

Stubnya Bence
2022. május 14. 04:34 Podcast

Észak-Korea szintjére taszíthatja az orosz gazdaságot Putyin háborúja

G7 Podcast! Milyen következménye lenne az EU tagállamaira és Oroszországra az olajembargónak, és mennyire számít keménynek az EU hatodik szankciós csomagja?

Hobot Péter
2022. május 7. 04:34 Pénz, Podcast

Kockázatos, de nagy nyereséggel kecsegtető év jöhet a magyar agráriumban

A termelés drágulása és az orosz-ukrán piacok zsugorodása a bátor és szofisztikált gazdasági megoldásokkal dolgozó gazdáknak kedvez. Ezekről is szó volt a G7 e heti podcastjában.

Fontos

Török Zoltán
2022. május 26. 15:39 Adat

Önámítás-e az energia tekintetében önellátó Magyarország képe?

Az önellátás gondolata ugyanis tökéletesen szembe megy a klasszikus közgazdaságtan alaptételeivel, melyek a kereskedelem előnyeiről szólnak.

Torontáli Zoltán
2022. május 26. 11:57 Pénz, Világ

Holnaptól már önrész nélkül is lakáshitelhez juthatnak a lengyelek

Elindult a fél éve összerakott nagy állami program, de a kritikusai szerint ez az idő pont elég volt ahhoz, hogy el is avuljon.

Avatar
2022. május 25. 15:25 Pénz

Valójában nincs plafon az idei államháztartási hiánynál

Mire számíthat Magyarország, ha mégis maradnak a maastrichti kritériumok?