Nagyságrendi becslésünk alapján a legjobban kereső jövedelmi tized családjai Magyarországon körülbelül 6-8 százalékkal fizetnek kevesebb adót a jövedelmük után, mint a legalsó jövedelmi tizednek a tagjai. Tehát egyértelműen jobban sújtja az adórendszer az alacsony jövedelműeket – mondta Krekó Judit az e heti G7 Podcastban.
Nemrég jelent meg az a Felcsuti Péter és a Polgár Alapítvány megbízásából készült kutatás, ami a magyar adórendszer hatásait a szegényebb és gazdagabb, illetve a gyermektelen és gyermeket nevelő adózók közötti újraelosztás mértéke szempontjából elemezte. A Budapest Intézet munkatársainak tanulmányáról a kutatási projekt vezetőjével, Krekó Judittal, a Budapest Intézet vezető kutatójával és a KRTK kutatójával beszélgettünk.
A tanulmány alapján a magyar adórendszer különlegessége, hogy amíg más adórendszerekben az alacsony keresetűeket arányaiban jobban adóztató általános forgalmi adót a személyi jövedelemadó progresszivitása ellensúlyozza, Magyarországon a magas áfakulcs mellé olyan szja-rendszer társul, amiben nincs sem adójóváírás, sem alacsonyabb adókulcs a keveset keresők számára. Ebből származik a magyar adórendszer regresszivitása.
A régióban a kilencvenes-kétezres évektől kezdve számos országban vezették be az egykulcsos szja-t, de mára már szinte alig maradt olyan ország, ahol megmaradt volna ez a rendszer. Bulgáriában, Romániában és Észtországban maradt egykulcsos az szja, de még Észtországban is van egy adómentes sáv. A tisztán egykulcsos magyar rendszerhez Bulgária és Románia szja-rendszere hasonlít, azonban még ebben a két országban is alacsonyabb a keveset keresők adóterhelése. Emiatt a magyar minimálbéresek szja-terhelése a legnagyobb az egész EU-ban.
A magyar adórendszerben az alacsony jövedelműek mellett azok járnak rosszabbul, akiknek nincs sok gyerekük. Az is magyar sajátosság, hogy a családi adókedvezmény nagysága egy gyerekre esően a gyerekek számával növekszik: emiatt nemzetközi összehasonlításban az egy gyereket nevelők az átlagosnál kevesebb támogatást kapnak, míg a három vagy több gyereket nevelők jóval többet, mint a nemzetközi átlag.
A tanulmány egyik általános megállapítása az volt, hogy a családi adókedvezmény továbbra is alapvetően többet oszt a magasabb, mint az alacsony jövedelműeknek.
Konkrétan azt találtuk, hogy a legtöbbet kereső tíz százalék viszi el a teljes családi adókedvezménynek a több mint az egyötödét
– mondta Krekó.
Krekó arról számolt be, hogy őket is meglepte, hogy a többgyerekes sokat keresők mennyivel jobban járnak. „Például egy érdekes eredmény volt, hogy a legfelső jövedelmi tizednek a legalább három gyerekes adófizetői kapják a teljes családi adókedvezménynek több mint a tíz százalékát. Tehát ez a csoport nagyon nagyot szakít a teljes kedvezményből ahhoz képest, hogy az összes gyerekes adófizetőn belül is csak kis súlyt képviselnek, két százalékot” – mondta.
Pár éve a járulékból is leírható a kedvezmény, ami azt jelenti, hogy ha valakinek nincs elég nagy jövedelme ahhoz, hogy a teljes kedvezményt igénybe vegye, akkor a maradékot leírhatja a munkavállalói hozzájárulásból, és így akár nullára csökkentheti az adóterhelését. Tehát például egy 200 ezer forintot kereső három gyerek után – a családi kedvezményt igénybe véve – 200 ezer forintot vihet haza.
„Mindez azt sugallná, hogy az adókedvezmény helyzetbe hozza az alacsony jövedelműeket. Mégis azt találtuk, hogy ha az összes adófizetőt figyelembe vesszük, akkor a teljes családi adókedvezmény nagyon keveset változtat azon, hogy a személyi jövedelemadó egykulcsos. Tehát a magas és az alacsony jövedelműek is gyakorlatilag ugyanannyit fizetnek, az adókedvezmény hatása erre elhanyagolhatóan kicsi” – mondta.
Krekó szerint a kedvezményes áfakulcsok elég drága és kevésbé hatékony módját jelentik annak, hogy megpróbáljunk szolidaritási elemeket belevinni az adórendszerbe. Az alacsonyabb jövedelem mellett az emberek a jövedelmük nagyobb részét költik élelmiszerekre, de még így is a gazdagabbak költenek összegszerűen többet ilyen célra, és az ő vásárlásaikra is az alacsonyabb áfakulcs vonatkozik egy csökkentés esetén.
A személyi jövedelemadó progresszivitása vagy a célzott támogatások hatékonyabban elérhetik az alacsony jövedelmű csoportokat
– mondta erről.
Kövesd a G7 podcastot bármelyik podcast-appon, és iratkozz fel a hírlevelünkre!
Korábbi adásaink:
Podcast
Több kevésbé neves iskola kéne, ahonnan jönnek a diákok – így látják az egyetemen a saját utánpótlásukat
Hafiek Andrea, a Semmelweis Egyetem Oktatásigazgatási Hivatalának vezetője és Benyó Zoltán, az egyetem Doktori Tanácsának elnöke volt a G7 oktatási témájú podcastsorozata, a 28. óra vendége.
„Mindenkinek ebből kéne tanulnia” – így segíthet itthon is a világ egyik legnagyobb tanulási platformja
Egyetemi vizsgára készülve, elitgimnáziumban, de tanodákban is tanulnak már itthon az amerikai nonprofit platform oktatási anyagaiból. A 28. óra adásának vendége Lovas Eszter, a Khan Academy hazai képviselője volt.
A generatív MI olyan, mint az úthenger – dönteni kell, hogy elé állunk vagy felülünk rá
Minden cégnek jobb, ha inkább felül, és megpróbálja irányítani ezt a dolgot.
Fontos
Tele van kérdőjelekkel az álomszerű utasszám-növekedés, amit a MÁV kommunikál
Egyelőre nem látszik, hogy az ország- és vármegyebérletek bevezetése óta érdemben nőtt volna a közösségi közlekedést választók száma.
Csak egy rekordot hagyott érintetlenül Magyarország eddigi legdurvább hőhulláma
Végül 15 napig volt érvényben hőségriasztás, de hétfőre is meg lehetett volna hosszabbítani. Az abszolút melegrekord nem dőlt meg, de sok más csúcs igen.
A számok nem indokolják, hogy vendégmunkásokkal dolgoztató beruházót támogasson a kormány Nógrádban
Ha viszont a cég korábbi nyilatkozataival összhangban helyieket vesznek fel, akkor megtérülhet az állami ösztönzés, hiszen majdnem 10 ezren keresnek munkát a megyében.
