Hírlevél feliratkozás
Stubnya Bence
2022. február 26. 04:34 Podcast

Hat-nyolc százalékkal többet adóznak az alacsonyabb jövedelmű magyarok a jobban keresőknél

Nagyságrendi becslésünk alapján a legjobban kereső jövedelmi tized családjai Magyarországon körülbelül 6-8 százalékkal fizetnek kevesebb adót a jövedelmük után, mint a legalsó jövedelmi tizednek a tagjai. Tehát egyértelműen jobban sújtja az adórendszer az alacsony jövedelműeket – mondta Krekó Judit az e heti G7 Podcastban.

Nemrég jelent meg az a Felcsuti Péter és a Polgár Alapítvány megbízásából készült kutatás, ami a magyar adórendszer hatásait a szegényebb és gazdagabb, illetve a gyermektelen és gyermeket nevelő adózók közötti újraelosztás mértéke szempontjából elemezte. A Budapest Intézet munkatársainak tanulmányáról a kutatási projekt vezetőjével, Krekó Judittal, a Budapest Intézet vezető kutatójával és a KRTK kutatójával beszélgettünk.

A tanulmány alapján a magyar adórendszer különlegessége, hogy amíg más adórendszerekben az alacsony keresetűeket arányaiban jobban adóztató általános forgalmi adót a személyi jövedelemadó progresszivitása ellensúlyozza, Magyarországon a magas áfakulcs mellé olyan szja-rendszer társul, amiben nincs sem adójóváírás, sem alacsonyabb adókulcs a keveset keresők számára. Ebből származik a magyar adórendszer regresszivitása.

A régióban a kilencvenes-kétezres évektől kezdve számos országban vezették be az egykulcsos szja-t, de mára már szinte alig maradt olyan ország, ahol megmaradt volna ez a rendszer. Bulgáriában, Romániában és Észtországban maradt egykulcsos az szja, de még Észtországban is van egy adómentes sáv. A tisztán egykulcsos magyar rendszerhez Bulgária és Románia szja-rendszere hasonlít, azonban még ebben a két országban is alacsonyabb a keveset keresők adóterhelése. Emiatt a magyar minimálbéresek szja-terhelése a legnagyobb az egész EU-ban.

A magyar adórendszerben az alacsony jövedelműek mellett azok járnak rosszabbul, akiknek nincs sok gyerekük. Az is magyar sajátosság, hogy a családi adókedvezmény nagysága egy gyerekre esően a gyerekek számával növekszik: emiatt nemzetközi összehasonlításban az egy gyereket nevelők az átlagosnál kevesebb támogatást kapnak, míg a három vagy több gyereket nevelők jóval többet, mint a nemzetközi átlag.

A tanulmány egyik általános megállapítása az volt, hogy a családi adókedvezmény továbbra is alapvetően többet oszt a magasabb, mint az alacsony jövedelműeknek.

Konkrétan azt találtuk, hogy a legtöbbet kereső tíz százalék viszi el a teljes családi adókedvezménynek a több mint az egyötödét

– mondta Krekó.

Krekó arról számolt be, hogy őket is meglepte, hogy a többgyerekes sokat keresők mennyivel jobban járnak. „Például egy érdekes eredmény volt, hogy a legfelső jövedelmi tizednek a legalább három gyerekes adófizetői kapják a teljes családi adókedvezménynek több mint a tíz százalékát. Tehát ez a csoport nagyon nagyot szakít a teljes kedvezményből ahhoz képest, hogy az összes gyerekes adófizetőn belül is csak kis súlyt képviselnek, két százalékot” – mondta.

Pár éve a járulékból is leírható a kedvezmény, ami azt jelenti, hogy ha valakinek nincs elég nagy jövedelme ahhoz, hogy a teljes kedvezményt igénybe vegye, akkor a maradékot leírhatja a munkavállalói hozzájárulásból, és így akár nullára csökkentheti az adóterhelését. Tehát például egy 200 ezer forintot kereső három gyerek után – a családi kedvezményt igénybe véve – 200 ezer forintot vihet haza.

„Mindez azt sugallná, hogy az adókedvezmény helyzetbe hozza az alacsony jövedelműeket. Mégis azt találtuk, hogy ha az összes adófizetőt figyelembe vesszük, akkor a teljes családi adókedvezmény nagyon keveset változtat azon, hogy a személyi jövedelemadó egykulcsos. Tehát a magas és az alacsony jövedelműek is gyakorlatilag ugyanannyit fizetnek, az adókedvezmény hatása erre elhanyagolhatóan kicsi” – mondta.

Krekó szerint a kedvezményes áfakulcsok elég drága és kevésbé hatékony módját jelentik annak, hogy megpróbáljunk szolidaritási elemeket belevinni az adórendszerbe. Az alacsonyabb jövedelem mellett az emberek a jövedelmük nagyobb részét költik élelmiszerekre, de még így is a gazdagabbak költenek összegszerűen többet ilyen célra, és az ő vásárlásaikra is az alacsonyabb áfakulcs vonatkozik egy csökkentés esetén.

A személyi jövedelemadó progresszivitása vagy a célzott támogatások hatékonyabban elérhetik az alacsony jövedelmű csoportokat

– mondta erről.

Kövesd a G7 podcastot bármelyik podcast-appon, és iratkozz fel a hírlevelünkre!

Korábbi adásaink:

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkAnyagilag és lelkileg is kizsigereli a munkavállalókat a szexkamera-iparágA tehetősebb fogyasztók igényeit a kevés pénzért sokat dolgozó szegény tömegek elégítik ki az iparágban - mondják szakértő beszélgetőtársaink.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkSok pénz keres gazdát, de furcsa, szögletes szabályoknak kell megfelelniA G7 eheti podcastjában egy angyalbefektetővel, egy startup vezetőjével és egy egyetemi docenssel beszélgettünk. A befektetők sokféle szabályai megnehezítik a rugalmasságot.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkBővítette az ország mozgásterét, de a demokráciát gyengítette a magyar pénzügyi nacionalista fordulatMi volt Magyarország pénzügyi nacionalista fordulatának logikája? Piroska Dórával, a CEU adjunktusával beszélgettünk a kutatásai alapján a G7 Podcast e heti adásában.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkInnovatív termékeket külföldön lehet eladni, ahol a nagy cégek valódi döntéshozói ülnekA G7 podcastban ezen a héten big datás cégek vezetőivel beszélgettünk. Jó termékeket lehet fejleszteni itthon, de az értékesítéshez komoly nemzetközi tapasztalat kell.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkFedő van a vidéki Magyarország lángoló konfliktusain, de a problémák nem oldódtak megA mélyszegények fegyelmezését szolgáló közmunkaprogram alapvetően alakult át a 2010-es évek második felére. Az e heti G7 Podcastban erről az átalakulásról beszélgettünk Szombati Kristóffal.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkNemcsak kevésbé szennyező, de a hazai cégeknek is kitörési lehetőség a körforgásos gazdaságMár magyar vállalkozások is tudnak sikereket felmutatni a holland piacon a körforgásos gazdaságban - erről is mesélt Horváth Bálint, a téma szakértője az e heti G7 Podcastban.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkKevés magyar cég látta meg a lehetőséget a járványbanA magyar cégek a járványban éltek a távmunka lehetőségével, de majdnem felük még akkor sem volt hajlandó a digitális megoldások alkalmazására. Csákné Dr. Filep Judit volt a G7 Podcast vendége.

Podcast adórendszer áfa családi adókedvezmény szja Olvasson tovább a kategóriában

Podcast

Stubnya Bence
2023. január 28. 04:34 Podcast

A magyarok túlnyomó többsége konkrétan meg tudja mondani, hogy mit tenne a fenntarthatóbb életmódért

Van remény arra vonatkozóan, hogy ki tudjunk alakítani egy kisebb környezetterheléssel járó társadalmi működésmódot - mondta Varga Attila a G7 Podcast e heti adásában.

Bucsky Péter
2023. január 21. 04:33 Podcast

Nem sok jóra számíthatnak az oroszok az iráni szankciós tapasztalatok alapján

Drónokkal és csempészettel igen, mással nem igazán tudja Irán segíteni a szintén erősen szankcionált Oroszországot. A G7 Podcast vendége Dudlák Tamás.

Kolozsi Ádám
2023. január 14. 04:34 Podcast

Motoros munkásőrök és síita mártírok: a forrongó Irán belülről

Milyen forgatókönyvet követnek az iráni tüntetések, és mi a lehetséges kifutásuk? Sajó Tamás, az utazó művészettörténész-blogger a G7 Podcast vendége.

Fontos

Kolozsi Ádám
2023. február 1. 17:17 Élet, Közélet

Februári tavaszi szünettel és júliusi vizsgákkal spórol a rezsin több nagy egyetem

Rendkívüli intézkedésekkel próbálják elérni a kormány által elvárt 25 százalékos megtakarítást. Kérdés, hogy nem kell-e majd emiatt kötbért fizetniük a gázszolgáltatónak.

Szentkirályi Balázs
2023. január 31. 20:28 Élet, Közélet

„Nehéz lesz visszaülni a tárgyalóasztalhoz” a debreceni akkumulátorgyár ügyében

Debreceni nagyvállalkozó forrásunk szerint fontos lenne a párbeszéd, hogy kiderüljön, mi a valós, mérhető és bizonyítható kockázata a CATL gyárépítésének, és mik az esetleg indokolatlan félelmek.

Hajdu Miklós
2023. január 31. 18:06 Vállalat

Nyugodtan söröztek a városban a CATL vezetői a németországi beruházás bejelentése után

A vállalat most átadott türingiai beruházásával kapcsolatban környezetvédelmi aggályok helyett inkább a német-kínai viszony problémái merültek fel.