Nagyságrendi becslésünk alapján a legjobban kereső jövedelmi tized családjai Magyarországon körülbelül 6-8 százalékkal fizetnek kevesebb adót a jövedelmük után, mint a legalsó jövedelmi tizednek a tagjai. Tehát egyértelműen jobban sújtja az adórendszer az alacsony jövedelműeket – mondta Krekó Judit az e heti G7 Podcastban.
Nemrég jelent meg az a Felcsuti Péter és a Polgár Alapítvány megbízásából készült kutatás, ami a magyar adórendszer hatásait a szegényebb és gazdagabb, illetve a gyermektelen és gyermeket nevelő adózók közötti újraelosztás mértéke szempontjából elemezte. A Budapest Intézet munkatársainak tanulmányáról a kutatási projekt vezetőjével, Krekó Judittal, a Budapest Intézet vezető kutatójával és a KRTK kutatójával beszélgettünk.
A tanulmány alapján a magyar adórendszer különlegessége, hogy amíg más adórendszerekben az alacsony keresetűeket arányaiban jobban adóztató általános forgalmi adót a személyi jövedelemadó progresszivitása ellensúlyozza, Magyarországon a magas áfakulcs mellé olyan szja-rendszer társul, amiben nincs sem adójóváírás, sem alacsonyabb adókulcs a keveset keresők számára. Ebből származik a magyar adórendszer regresszivitása.
A régióban a kilencvenes-kétezres évektől kezdve számos országban vezették be az egykulcsos szja-t, de mára már szinte alig maradt olyan ország, ahol megmaradt volna ez a rendszer. Bulgáriában, Romániában és Észtországban maradt egykulcsos az szja, de még Észtországban is van egy adómentes sáv. A tisztán egykulcsos magyar rendszerhez Bulgária és Románia szja-rendszere hasonlít, azonban még ebben a két országban is alacsonyabb a keveset keresők adóterhelése. Emiatt a magyar minimálbéresek szja-terhelése a legnagyobb az egész EU-ban.
A magyar adórendszerben az alacsony jövedelműek mellett azok járnak rosszabbul, akiknek nincs sok gyerekük. Az is magyar sajátosság, hogy a családi adókedvezmény nagysága egy gyerekre esően a gyerekek számával növekszik: emiatt nemzetközi összehasonlításban az egy gyereket nevelők az átlagosnál kevesebb támogatást kapnak, míg a három vagy több gyereket nevelők jóval többet, mint a nemzetközi átlag.
A tanulmány egyik általános megállapítása az volt, hogy a családi adókedvezmény továbbra is alapvetően többet oszt a magasabb, mint az alacsony jövedelműeknek.
Konkrétan azt találtuk, hogy a legtöbbet kereső tíz százalék viszi el a teljes családi adókedvezménynek a több mint az egyötödét
– mondta Krekó.
Krekó arról számolt be, hogy őket is meglepte, hogy a többgyerekes sokat keresők mennyivel jobban járnak. „Például egy érdekes eredmény volt, hogy a legfelső jövedelmi tizednek a legalább három gyerekes adófizetői kapják a teljes családi adókedvezménynek több mint a tíz százalékát. Tehát ez a csoport nagyon nagyot szakít a teljes kedvezményből ahhoz képest, hogy az összes gyerekes adófizetőn belül is csak kis súlyt képviselnek, két százalékot” – mondta.
Pár éve a járulékból is leírható a kedvezmény, ami azt jelenti, hogy ha valakinek nincs elég nagy jövedelme ahhoz, hogy a teljes kedvezményt igénybe vegye, akkor a maradékot leírhatja a munkavállalói hozzájárulásból, és így akár nullára csökkentheti az adóterhelését. Tehát például egy 200 ezer forintot kereső három gyerek után – a családi kedvezményt igénybe véve – 200 ezer forintot vihet haza.
„Mindez azt sugallná, hogy az adókedvezmény helyzetbe hozza az alacsony jövedelműeket. Mégis azt találtuk, hogy ha az összes adófizetőt figyelembe vesszük, akkor a teljes családi adókedvezmény nagyon keveset változtat azon, hogy a személyi jövedelemadó egykulcsos. Tehát a magas és az alacsony jövedelműek is gyakorlatilag ugyanannyit fizetnek, az adókedvezmény hatása erre elhanyagolhatóan kicsi” – mondta.
Krekó szerint a kedvezményes áfakulcsok elég drága és kevésbé hatékony módját jelentik annak, hogy megpróbáljunk szolidaritási elemeket belevinni az adórendszerbe. Az alacsonyabb jövedelem mellett az emberek a jövedelmük nagyobb részét költik élelmiszerekre, de még így is a gazdagabbak költenek összegszerűen többet ilyen célra, és az ő vásárlásaikra is az alacsonyabb áfakulcs vonatkozik egy csökkentés esetén.
A személyi jövedelemadó progresszivitása vagy a célzott támogatások hatékonyabban elérhetik az alacsony jövedelmű csoportokat
– mondta erről.
Kövesd a G7 podcastot bármelyik podcast-appon, és iratkozz fel a hírlevelünkre!
Korábbi adásaink:
