Hírlevél feliratkozás
Stubnya Bence
2022. február 5. 07:38 Podcast

Bővítette az ország mozgásterét, de a demokráciát gyengítette a magyar pénzügyi nacionalista fordulat

Amit én a magyar eset kapcsán megmutatok, hogy elég látványosan rombolja a demokratikus intézményrendszert a pénzügyi nacionalista stratégia, nem következik a pénzügyi nacionalista stratégia belső jellegzetességeiből. Tehát mindaz a pozitívum, ami a gazdaságpolitika mozgásterének bővítésében benne van, meglehetne akkor is, ha nem rombolnák vele a demokratikus intézményrendszert – mondta Piroska Dóra, a Közép-Európai Egyetem (CEU) adjunktusa és a Budapesti Corvinus Egyetem docense az e heti G7 Podcastban.

A műsort a fenti lejátszás gombra kattintva is meg lehet hallgatni, de jobb feliratkozni ránk valamelyik okostelefonos podcast appban, és a Spotify-on is be lehet követni minket.

A 2008-as válság óta eltelt időszakban reneszánszát éli a világban a pénzügyi nacionalizmus: az Egyesült Államoktól Németországon át Oroszországig lehetne sorolni a példákat az ilyen ihletettségű intézkedésekre, és a mi régiónkban is ez jellemzi Magyarország és Lengyelország gazdaságpolitikáját.

Az 1980-as évektől kezdődő liberalizáció olyan hatalmat adott a pénzügyi piacoknak a nemzeti politikák megfogalmazóival szemben, amikről azt gondoltuk, hogy lehetetlenné teszi az ilyenfajta nemzeti érdekekre vonatkozó pénzügypolitika stabil fenntartását. Ez az egyik, ami miatt borzasztóan érdekes, hogy a válság óta ezt egyre több helyen alkalmazzák

– mondta Piroska Dóra arról, hogy miért lepte meg a kutatókat a 2008 után kialakuló trend.

A mi régiónkban nem minden országban jellemző ugyanakkor ez a hozzáállás, és Piroska Dóra szerint ennek több oka is van. Egyrészt azokban az országokban jellemzőbb ez a fordulat, ahol jobban megszenvedték a válságot, és emiatt nemzetközi szervezetek szabták meg a gazdaságpolitika mozgásterét.

Másrészt az is fontos kérdés, hogy a pénzügyi nacionalista irányzatot képviselő párt meg tudta-e szerezni a hatalmat az adott országban.

Nálunk ilyen a kormány, Lengyelországban viszont jóval később, 2015-ben jutott hatalomra. Csehországban és Szlovákiában kevésbé jellemző ez – bár ezekben az országokban is voltak hazai bankokat előnyben részesítő intézkedések – , Romániában pedig szintén hol volt pénzügyi nacionalista kormány, hol nem

– mondta. Szintén máshogy reagálnak az országok annak függvényében, hogy mennyire kitettek a nemzetközi pénzpiacoknak, és hogy a hitelezőik mit gondolnak a szakpolitikai lépéseikről.

2010 után a magyar kormány pénzügyi nacionalista gazdaságpolitikai fordulatának az volt a feltétele, hogy az ország eltávolítsa magát a nemzetközi pénzpiacok struktúrájáról. Ehhez olyan célok kapcsolódtak, mint az örökölt magas államadósság leépítése, az IMF elküldése, az IMF-hitelek mielőbbi visszafizetése, az államháztartás egyensúlyban tartása (hogy az Európai Bizottság ne tudjon eljárást indítani a kormánnyal szemben), illetve az államháztartási finanszírozási struktrúra átalakítása olyan módon, hogy a forinthitel legyen benne domináns.

Van egy nagyon komplex lépésegyüttes, amit a 2010-es évek elején megtesz Orbán, amivel felszabadítja magát a kötvénypiacok nyomásától. Ezután kezd bele a bankpiac, a jegybank, és a hitelezés átalakításába

– mondta Piroska Dóra, aki szerint ezeken a területeken a gazdaságpolitikai mozgástér bővítése minden esetben együtt járt a demokratikus intézményrendszer gyengítésével, a transzparencia hiányával vagy akár korrupcióval is.

A beszélgetésben ennek a három szférának az átalakulásáról volt szó részletesebben is, Piroska Dóra erről a témáról írt tavalyi tanulmánya alapján.

Kövesd a G7 podcastot bármelyik podcast-appon, és iratkozz fel a hírlevelünkre!

Korábbi adásaink:

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkInnovatív termékeket külföldön lehet eladni, ahol a nagy cégek valódi döntéshozói ülnekA G7 podcastban ezen a héten big datás cégek vezetőivel beszélgettünk. Jó termékeket lehet fejleszteni itthon, de az értékesítéshez komoly nemzetközi tapasztalat kell.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkFedő van a vidéki Magyarország lángoló konfliktusain, de a problémák nem oldódtak megA mélyszegények fegyelmezését szolgáló közmunkaprogram alapvetően alakult át a 2010-es évek második felére. Az e heti G7 Podcastban erről az átalakulásról beszélgettünk Szombati Kristóffal.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkNemcsak kevésbé szennyező, de a hazai cégeknek is kitörési lehetőség a körforgásos gazdaságMár magyar vállalkozások is tudnak sikereket felmutatni a holland piacon a körforgásos gazdaságban - erről is mesélt Horváth Bálint, a téma szakértője az e heti G7 Podcastban.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkKevés magyar cég látta meg a lehetőséget a járványbanA magyar cégek a járványban éltek a távmunka lehetőségével, de majdnem felük még akkor sem volt hajlandó a digitális megoldások alkalmazására. Csákné Dr. Filep Judit volt a G7 Podcast vendége.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkA tóba dobott kő fodrainak éve - 2021 idén is meghatározó trendjei a G7 szerintHa csak egy adatot választhatnál, ami jól megragadja 2021-et, mi lenne az? Ezt a kérdést válaszolják meg munkatársaink 2022 első G7 Podcastjában, amelyben az óévet értékeltük.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkAz új világ még nem, a régi már nem fogadja be az első generációs magyar diplomásokatHogyan élik meg az első generációs magyar diplomások az értelmiségivé válást? Durst Judit és Nyirő Zsanna szociológusok az e heti G7 Podcastban az erről szóló kutatásaikról beszéltek.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkA folyamatos internetezés átalakítja az idegrendszerünket, de egyáltalán nem biztos, hogy jó iránybaFantasztikus az idegrendszer alkalmazkodási képessége, de pont emiatt adaptációs csapda is lehet a túlzott internetfogyasztás. Darnai Gergely, a pécsi egyetem tudományos munkatársa az e heti G7 Podcast vendége.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkA díjnyertes cikksorozat, amiért kipakoltatták kollégánk táskáját a strasbourgi LidlbenAz e heti G7 Podcastban Torontáli Zoltán kollégánk mesélt az árösszehasonlító cikksorozatáról, ami a fantasztikus olvasóink nélkül nem jöhetett volna létre.

Podcast bank Fidesz gazdaságpolitika hitelezés jegybank monetáris politika nacionalizmus Orbán Viktor pénzügy pénzügyi nacionalizmus Olvasson tovább a kategóriában

Podcast

László Pál
2022. november 29. 16:12 Podcast, Támogatói tartalom

A QR-kódos fizetés már jövőre a kártyás vásárlások alternatívája lehet itthon

Sok kisvállalkozás örülhet majd az azonnali fizetési rendszer kiterjesztésének, hiszen nem kell adott esetben napokat várnia, mint a kártyaalapú fizetéseknél, hanem pár másodpercen belül megkapja a termék vagy szolgáltatás ellenértékét.

Stubnya Bence
2022. november 26. 04:34 Podcast

Heroikus küzdelmeket vív egy-egy polgármester, de mi kell a hosszú távú sikerhez a leszakadó településeken?

Mi kell ahhoz, hogy egy kistelepülés gazdaságfejlesztési programja sikeres legyen? A G7 Podcast e heti adásában két konkrét eset alapján beszélgettünk erről.

László Pál
2022. november 21. 09:03 Podcast, Támogatói tartalom

Egyre bátrabbak a befektetők, az infláció elhozhatja a részvények reneszánszát Magyarországon

Diverzifikáció, diverzifikáció, diverzifikáció – ez a kulcsa egy jól felépített befektetési portfóliónak. A részvényeknek az utóbbi időben egyre nagyobb súlyuk van az ügyfelek befektetései között.

Fontos

Forint Ferenc
2022. december 3. 07:25 Élet, Támogatói tartalom

Lakáshitel: vége felé közeledhet a kamatemelkedés?

Végre megcsillan a fény az alagút végén, ugyanis a hitelkamatokat befolyásoló egyes pénzpiaci mutatók már csökkenésnek indultak.

Stubnya Bence
2022. december 2. 17:25 Adat, Pénz

Orbán bejelentése elgáncsolta a tárgyalásokat a legalacsonyabb keresetűek fizetésének emeléséről

Közel voltak a felek egy inflációkövető emelés elfogadásához, de a munkaadók ebbe csak járulékcsökkentéssel együtt mentek volna bele.

Hajdu Miklós
2022. december 2. 12:11 Világ

Fagyhalálra ítélné Putyin az ukrán városlakókat, folyamatos tűz alatt tartják az oroszok a civilek energiaellátását

Fél évbe is beletelhet, mire sikerül helyreállítani az ukrán energetikai infrastruktúrát, ami folyamatos orosz támadás alatt áll.