A feltörekvő országok üzleti elitje a gazdasági világrend leváltása helyett annak fenntartásán munkálkodik, és igazából így tesz a magyar kormány is.
Kis lépés az államnak, nagy lépés a választási kampánynak. A szegényeknek inkább a családi pótlék emelése jönne jól, de arról nincs szó.
A Kötcsén bemondott 3-5 helyett már a 3 és 6 százalék közötti tartományba várja a 2025-ös és 2026-os gazdasági növekedést a miniszterelnök.
A populista külpolitika kutatói szerint rengeteg a hasonlóság a latin-amerikai, az európai és az ázsiai világmegváltó vezetők taktikája között.
Világverő hatékonyságot ért el az állami vasúttársaság a kozmetikázott utasforgalmi adatokkal.
A magyar külpolitika által megcélzott nyugat-balkáni országok évtizedek óta alig közelednek Európához, ami kérdéseket vet fel a megtérüléssel kapcsolatban.
A kormányfő keveset mond a jövő világrendjének alkotóelemeiről, míg külföldön abban sincs egyetértés, hogy mi a rend lényege és hogyan lehet megteremteni.
A jobbszél nagy sajtót kapott helyezkedésénél fontosabbak lesznek néhány tagállam belpolitikai folyamatai az EU jövőjét illetően.
Magyarország abszolút értékben és lehetőségeihez mérten sem költ sokat Ukrajna segítésére, még úgy sem, ha a menekültekkel kapcsolatos költségeket is beleszámítjuk.
Eddig nem volt olyan „vörös vonal”, amelynek nyugati átlépése érdemi következményekkel járt volna, de ez nem gátolja az új orosz fenyegetéseket és az erre való magyar hivatkozást.