Hírlevél feliratkozás
Váczi István
2024. június 7. 05:08 Világ

Új fenyegetésekkel és csapásokkal tolja meg Putyin a Fidesz békekampányát

Minden héten közelebb vagyunk a háborúhoz – mondta szokásos pénteki rádióinterjújában múlt héten Orbán Viktor, és ebben igaza is van, csak nem úgy, ahogyan ezt ő és a kormánypárti propaganda sulykolja hatalmas erőkkel. Szerintük arról van szó, hogy Ukrajna egyre kiterjedtebb és sokrétűbb nyugati támogatása miatt „centiméterekre vagyunk a tényleges pusztítástól”, egy Oroszország és a Nyugat/NATO közötti háborútól.

Ez azonban továbbra is nagyon valószínűtlen, hiszen jól látható, hogy a vezető nyugati hatalmak közvetve sem akarnak támadólag fellépni. Például az amerikai kormányzat heteken át tartó ukrán könyörgés-nyomasztás után is csak ahhoz járult hozzá, hogy a Harkiv megye északi részét Oroszországból támadó csapatok ellen használhassanak amerikai fegyvereket, de még itt is fenntartott korlátozásokat.

Orosz részről egy NATO elleni háború öngyilkosság lenne. Az orosz hadsereg az ukránon sem tud felülkerekedni több mint két éve, és bár általános mozgósítással sok millió embert szólíthatna fegyverbe, nagy részüket nem tudná mivel felszerelni. Egy elhúzódó háborúban óhatatlanul érvényesülne a nyugati szövetségi rendszer nyomasztó gazdasági fölénye, nem is beszélve arról, hogy közvetlen háború esetén aligha engednék a tengeri orosz olajexport zavartalan folytatódását.

Az egyetlen forgatókönyv, ahol Oroszországnak egyenlő esélye lenne a NATO-val szemben, az az atomháború. Ebben viszont – a hidegháborús évtizedekhez hasonlóan – még mindig garantált a kölcsönös megsemmisítés, ilyet indítani ezért lenne öngyilkosság. Nagyon hinni kell az orosz propagandának, hogy valaki úgy gondolja, Ukrajna olyan fontos Putyinnak, hogy inkább mindent elpusztít, ha nem kaphatja meg kedve szerint, vagy legalábbis elveszítheti a megszerzett területek fontos részeit, például a Krímet.

Igaz, az amerikai kormányzatban korábbi cikkek szerint néhányan elhiszik ezt, így aztán Ukrajna katonai segélyezését úgy csepegtetik és olyan korlátozásokhoz kötik, amelyekről úgy gondolják, hogy még biztosan nem vezet atomháborúhoz. Pedig Ukrajna 2021 közepén kezdődő, új keletű orosz nyomasztásának kezdete óta a Nyugat már számos orosz fenyegetésre fittyet hányt, és ezek kivétel nélkül blöffnek bizonyultak.

Néhány olyan átlépett „vörös vonal”, amivel kapcsolatban az oroszok „rendkívül súlyos” vagy ennél is fenyegetőbb válaszlépést helyeztek kilátásba, nem ritkán az atomfegyvereiket emlegetve.

  • Fegyverszállítás Ukrajnának: kis léptékben ez már a 2022. február 24-i orosz támadás előtt elkezdődött, például amerikai Javelin és brit NLAW páncéltörő rakétákkal.
  • Nehézfegyverek átadása: bár tüzérségi eszközöket már 2022 nyarától kezdve kaptak az ukránok, a nagyhatalmak sokáig hezitáltak a (nyugati gyártású) harckocsikkal kapcsolatban, de aztán ezek is elindultak 2023 első felében.
  • Nagy hatótávolságú (cirkáló) rakéták: az orosz fenyegetések dacára előbb a britek (Storm Shadow), majd a franciák (SCALP-EG), végül az amerikaiak (ATACMS) is átadtak ilyeneket, már csak a németek (Taurus) haboznak.
  • A NATO további bővítése: korábban ezzel kapcsolatban is voltak vaskos fenyegetések, de aztán Finn- és Svédország csatlakozása annyi következménnyel járt, hogy orosz tervek szerint a jövőben több katonát állomásoztatnak majd a finn határon.
  • Nyugati vadászgépek: sokáig ezek átadását is kizárták a nagyhatalmak, és az orosz külügyminiszter most is atomveszélyt lát az F-16-osokban (mert elméletileg képesek ilyen fegyvereket hordozni), de a legutóbbi nyilatkozatok alapján maximum hónapok kérdése az Ukrajnába szállításuk. Macron francia elnök csütörtök este pedig azt jelentette be, hogy országa Mirage-2000-5 típusú harci repülőket ad át Ukrajnának, előreláthatóan az év végéig.

A magyar kormányfő legújabb keletű aggodalmát saját bevallása szerint két fejlemény váltotta ki. Az egyik, hogy francia katonai kiképzők mehetnek Ukrajnába, a másik, hogy egy sor ország engedélyezte az általa átadott fegyverek bevetését Oroszország nemzetközileg elismert területe ellen (enélkül ugyanis nehezen tudnák megfékezni az ukránok a Harkiv megye északi részre elleni, orosz területről kiinduló offenzívát). Ez utóbbival kapcsolatban Putyin is eleresztett néhány újabb fenyegetést, de ennek a fentiek mellett már csak azért is nehéz hitelt adni, mert orosz jogértelmezés szerint annektálása után a Krím, Herszon, Zaporizzsja, Doneck és Luhanszk megye ugyanolyan orosz terület, mint Belgorod vagy Kurszk. Az előbbi, a nemzetközi jog szerint Ukrajnához tartozó területeket mégis napi rendszerességgel lövik az ukránok nyugati fegyverzettel.

Az orosz elnök szerdán a szentpétervári gazdasági fórumon ismét szóba hozta az orosz atomfegyverek potenciális bevetését, újdonságként pedig azt lebegtette meg, hogy Oroszország kész nagy hatótávolságú fegyvereket biztosítani más országoknak, hogy nyugati célpontokat támadhassanak. Ennek az a szépséghibája, hogy a nyugati országokkal épp senki nem áll hadban, ha pedig nem állami szereplők – például a térségbeli hajóforgalmat rendszeresen támadó jemeni húszik – is kaphatnak orosz fegyvereket, az kellemetlen lesz a Vörös-tengeren járőröző nyugati hadihajók számára, de világháborúhoz ez sem fog vezetni. A hidegháború idején az ilyesféle közvetett hadviselésnek alaposan bejáratott koreográfiája alakult ki.*Például a koreai háború alatt észak-koreai felségjelzésű gépeket repülve szovjet vadászpilóták sokszor összecsaptak az amerikai légierővel, a vietnámi háború idején pedig a szovjet katonai kiképzők több amerikai harci gépet is lelőttek az Észak-Vietnámnak átadott szovjet légvédelmi eszközökkel. Az Egyesült Államok egyik esetben sem akart közvetlen konfrontációba kerülni emiatt a Szovjetunióval, amely visszakapta a kölcsönt afganisztáni inváziója idején, a mudzsahedeknek átadott amerikai fegyverzet, például légvédelmi rakéták képében.

Ami pedig a francia kiképzőket illeti, az oroszok egyelőre részben szimbolikus akcióra vállalkoztak – francia zászlóval letakart koporsók az Eiffel torony tövében -, Lavrov külügyminiszter pedig arról értekezett, hogy ezek a katonák Ukrajnában legitim orosz célponttá válnak.

Mindez persze nem jelenti azt, hogy az oroszok ne válaszolnának érdemben Ukrajna segítésére, például a kibertámadások és szabotázsakciók veszélyét nagyon is komolyan veszik nyugaton. Egy nyílt háborúval azonban az oroszok saját maguk alatt vágnák a fát.

Hogyan tovább?

A magyar miniszterelnöknek abban nagyjából mégis igaza van, hogy minden héten közelebb vagyunk a háborúhoz – ha földrajzilag nézzük, és nem vagyunk nagyon szigorúak. Ha azok vagyunk, nem került közelebb hazánkhoz a háború azóta, hogy 2022 júniusában az oroszok megszállták a Kinburn-félsziget északnyugati csücskét (akkorra Kijev térségéből már kivonultak), ahonnan a legközelebbi magyar határ 668 kilométerre van.

Forrás: Google térkép

Kicsit általánosabban nézve viszont az a helyzet, hogy bár a Harkiv megye északi részén májusban indított új támadásuk éppen holtpontra jutott, az orosz hadsereg mégiscsak hétről hétre előrébb jut, főleg Doneck megyében, amivel természetesen hazánkhoz is közelebb kerül abban a térségben. Ez pedig olyan problémákra világít rá, amelyekre Ukrajna elkötelezett támogatóinak sincs egyelőre megnyugtató válaszuk, megoldásuk.

A legtöbb, amiben idén reménykednek, hogy Ukrajna nagyjából képes tartani a frontot, nem veszít sok területet. Az optimista elemezők is csak 2025-ben tartanak reálisnak ukrán offenzívát, de ennek is több előfeltétele van. Ezek közül néhány:

  • Őrizze meg Ukrajna a működőképességét. Az orosz rakétatámadások miatt az ország energetikai rendszere rendkívül súlyos károkat szenvedett, a Financial Times szerdai cikke szerint a 2022 elején még 55 gigawattos áramtermelő kapacitásból jelenleg kevesebb mint 20 gigawatt üzemképes. Bár a javítások zajlanak, újabb orosz támadások várhatók az erőművek és elosztóhálózat ellen, így valószínűleg a következő lesz a legnehezebb háborús tele Ukrajnának, hiszen most, nyári viszonyok mellett súlyosabbak az áramszolgáltatási korlátozások, mint bármikor a háború kitörése óta. Ez rombolja a gazdaságot, legrosszabb esetben pedig, ha télen nem tudnák a városok távfűtési rendszereit működtetni, az ország talpon maradása is veszélybe kerül.
  • A hadsereg létszámának feltöltése. Erről korábban már írtunk, azóta életbe lépett az új hadkiegészítési törvény, de nyitott kérdés, hogy ezt követően mennyire sikerül feltölteni a fronton lévő egységeket, továbbá újakat létrehozni az előbbiek pihentetése és a későbbi támadások céljára. Újabb százezrek kiképzése nélkül nehéz elképzelni sikeres ukrán offenzívát, és a front megtartása is veszélybe kerülhet a manapság már egyértelműen létszámfölényben lévő orosz hadsereggel szemben.
  • A nyugati támogatás fennmaradása. Ez idénre biztosítottnak látszik, 2025 azonban erősen kérdőjeles, hiszen Donald Trump esetleges elnöki visszatérése véget vethet az eddigihez hasonlóan nagyszabású amerikai katonai segélyprogramoknak. Ez még megnövelt európai segítség mellett is nehéz helyzetbe hozná Ukrajnát, ráadásul ennek kiterjesztését, fenntartását szinte biztosan akadályozza majd a magyar kormány, amennyire csak képes rá.

Nem véletlenül jelentek meg az utóbbi hetekben olyan cikkek a nyugati sajtóban, külpolitikai folyóiratokban, amelyek reális győzelmi forgatókönyv kidolgozását szorgalmazzák Ukrajna számára. Az ugyanis egyre kevésbé tűnik elégnek a nyugati és különösen az ukrán társadalom számára, hogy folytatni kell a háborút, amíg el nem fogynak az oroszok vaskos, de azért nem végtelen fegyverzeti tartalékai, vagy fellázad hadseregük az egyre nagyobb veszteségek miatt, esetleg meghal Putyin. Közben fennáll ugyanis a veszélye, hogy akár a fent felsorolt tényezők kedvezőtlen alakulása, akár más, most még nem látható ok miatt Ukrajna csak nagyon kedvezőtlen, a most talán elérhetőnél is rosszabb feltételekkel köthet fegyverszünetet, békét.

Ebben az esetben ugyanis végső soron igaza lenne abban a magyar kormánynak, hogy korábban kellett volna lezárni a háborút.

Az más kérdés, hogy ez az aggodalmaskodás a részéről hiteltelen, hiszen a magyar külpolitika kitartóan akadályozza Ukrajna nyugati segítését, pedig Orbán Viktor azt is mondta márciusban, Magyarország érdekeivel ellentétes, hogy az orosz határ közelebb kerüljön hozzá. A kormányfő persze ezt úgy keretezte, hogy már egy évvel korábban el kellett volna érnie a Nyugatnak egy „béketárgyalásos helyzetet”, ami most már sokkal nehezebb lesz, mint 2023-ban lett volna. Nem kizárt, hogy ez így van, de merész a javaslat mögött álló feltételezés, hogy Ukrajna támogatásának elvágása lecsillapítaná, nem pedig feltüzelné az orosz agressziót, utat nyitva újabb követelések előtt.  

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkIsmét Ukrajna zsarolásával próbálhat uniós támogatást kicsikarni MagyarországA kormány az Ukrajna támogatására szánt uniós keret növelésébe belement, annak kifizetéseit azonban nem akarja jóváhagyni.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkKimeríthetetlen orosz hadsereg? Egyre fogy az egyik legfontosabb fegyverükNépszerű elképzelés, hogy az orosz hadsereg szinte bármekkora veszteséget képes pótolni, ám a Szovjetunióról örökölt fegyverkészletek sem végtelenek.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkCsak egyféleképpen tud győzni az orosz hadsereg UkrajnábanHárom súlyos hiányossággal is küzdenek most az ukránok, és ha nem tudják megoldani őket, célt érhet az orosz felmorzsolás.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Világ atomháború háború Orbán Viktor orosz-ukrán háború propaganda Ukrajna Olvasson tovább a kategóriában

Világ

Mit hoz az Európai Parlament jobbra tolódása a gazdaság számára?

Ha ellenállás bontakozik ki az EU-s költségvetési szabályokkal szemben, akkor a költségvetési lazítás irányába mozdulhatnak el a tagországok.

Hidi János Kovács Márton
2024. június 16. 05:42 Tech, Világ

Felgyorsítható a zöld átmenet, vagy bukni fogjuk a klímacélokat?

A jó trend már kialakult, de nincs elég beruházás ahhoz, hogy elérjük a párizsi klímakonferencián kitűzött klímacélt. Miben lehet mégis bízni?

Mészáros R. Tamás
2024. június 13. 05:19 Világ

Elkezdődött a harc a kínai elektromos autók ellen, kétélű fegyverekkel

Az Európai Bizottság védővámokat vetett ki, noha korábban ezek más szektorokban nem jártak sikerrel. Alternatív eszközök viszont nem nagyon vannak az EU kezében.

Fontos

Gergely Péter
2024. június 15. 17:33 Pénz

Berobbant a csok plusz, megint nagyon fogynak a támogatott lakáshitelek

Háromszor annyi támogatott lakáshitelt vett fel a lakosság 2024 első négy hónapjában, mint egy éve, ami egyértelműen a csok plusz megjelenésének tulajdonítható.

Jandó Zoltán
2024. június 15. 13:33 Adat

Egy százalék a magyar Európa-bajnoki cím esélye, és ez nagy előrelépés

Anglia a legesélyesebb az Európa-bajnokság megnyerésére, a magyar válogatottnak 1 százalék esélyt adnak a fogadóirodák.

Bucsky Péter
2024. június 15. 05:42 Adat, Közélet

A Mi Hazánk is jobban szerepelt magához képest a cigányság körében, mint a Tisza

Az nem meglepő, hogy a települési szintű adatok szerint a cigányság továbbra is a Fidesz erős bázisa, érdekes viszont Magyar Péter pártjának leszereplése.