Sok első generációs diplomás interjúalanyunk beszélt arról, hogy a pályája során egy ponton úgy érezte, nem tartozik sehova, hogy a régi közeg már nem fogadja be, de az új közeg sem akarja őt elfogadni – mondta Nyírő Zsanna az e heti G7 Podcastban.
A műsort a fenti lejátszás gombra kattintva is meg lehet hallgatni, de jobb feliratkozni ránk valamelyik okostelefonos podcast appban, és a Spotify-on is be lehet követni minket.
A Szociológiai Szemle tematikus számában megjelent tanulmányok arra a kérdésre keresik a választ, hogy különböző etnikumú és nemű első generációs magyar diplomások hogyan élik meg az értelmiségivé válást, ez milyen kihívásokat és problémákat okoz nekik, és ehhez hogyan alkalmazkodnak. A G7 Podcastban a kötet szerkesztőivel, Durst Judittal, a Társadalomtudományi Kutatóközpont Kisebbségkutató Intézet és a University College London kutatójával és Nyírő Zsannával, a Társadalomtudományi Kutatóközpont Kisebbségkutató Intézet kutatójával beszélgettünk.
A felfelé mobil személyek gyakran azt élik meg, hogy nem tartoznak a régi közegükhöz, de még az újhoz sem. Ez komoly feszültséget, stresszt okoz nekik. Ennek az az oka, hogy két egymással ellentétes kényszerrel szembesülnek: az egyik, hogy szeretnék elkerülni azt az érzést, hogy elárulták a származási közösségüket, másrészt pedig muszáj igazodniuk az új közegükhöz. Ez viszont nehéz, mert különböző beszédmódokat, viselkedést, gondolkodást igényel a közegekhez való alkalmazkodás.
A roma interjúalanyok között nagyon nagy arányban voltak azok, akik megélték ezt a fajta otthontalanságot.
Az ő esetükben mind a lojalitás, mind az új csoporthoz való alkalmazkodás komplexebb kérdés, mint a többségi társadalom számára. Egyrészt váltás történik az osztályban, másrészt az etnikai hovatartozás kérdése is felmerül az ő esetükben. Szinte minden interjúalanyunknak voltak előítéletekkel kapcsolatos tapasztalatai, ami nagyon megnehezíti az új közegbe való beilleszkedést. De a roma interjúalanyok közül szintén nagyon sokan beszéltek arról a fájdalmas tapasztalatról, hogy a továbbtanulásuk miatt a származási közösségük már megkérdőjelezte a cigányságukat.
– mondta Nyírő Zsanna.
A mobilitással nemi törésvonalak mentén is együtt járnak bizonyos feszültségek. A párkapcsolataikról beszámoló interjúalanyoknál gyakran felmerült, hogy nem az egyénnel van a baj, hanem a rendszerrel, ami “kitermelte” ezt az egyént.
Nemcsak arról van szó, hogy különböző világok találkoznak, amiket nehéz összeegyeztetni egy családi rendszeren belül. Hanem arról is, hogy ezek a világok hierarchiába is rendeződnek. Tehát az, aki felső középosztálybeli, az valahogy az ő kultúráját értékeli magasabb rendűnek, és ezt egyfajta szimbolikus erőszaknak érzékeli az, aki alacsonyabb társadalmi osztályból származik, hiszen tudja, hogy az ő szüleinek is hatalmas, csak nem domináns kulturális tőkéje van. Például beás romák beszéltek arról, hogy sokáig nem is tudták, milyen érték az, hogy ők beás nyelven perfektül beszélnek. Mígnem találkoztak olyan szociológus barátaikkal, akik azt mondták, hogy ez egy nagy érték, és amit ti befutottatok, az nagy intergenerációs mobilitás
– mondta Durst Judit.
Kövesd a G7 podcastot bármelyik podcast-appon, és iratkozz fel a hírlevelünkre!
Korábbi adásaink:
Podcast
Több kevésbé neves iskola kéne, ahonnan jönnek a diákok – így látják az egyetemen a saját utánpótlásukat
Hafiek Andrea, a Semmelweis Egyetem Oktatásigazgatási Hivatalának vezetője és Benyó Zoltán, az egyetem Doktori Tanácsának elnöke volt a G7 oktatási témájú podcastsorozata, a 28. óra vendége.
„Mindenkinek ebből kéne tanulnia” – így segíthet itthon is a világ egyik legnagyobb tanulási platformja
Egyetemi vizsgára készülve, elitgimnáziumban, de tanodákban is tanulnak már itthon az amerikai nonprofit platform oktatási anyagaiból. A 28. óra adásának vendége Lovas Eszter, a Khan Academy hazai képviselője volt.
A generatív MI olyan, mint az úthenger – dönteni kell, hogy elé állunk vagy felülünk rá
Minden cégnek jobb, ha inkább felül, és megpróbálja irányítani ezt a dolgot.
Fontos
Tele van kérdőjelekkel az álomszerű utasszám-növekedés, amit a MÁV kommunikál
Egyelőre nem látszik, hogy az ország- és vármegyebérletek bevezetése óta érdemben nőtt volna a közösségi közlekedést választók száma.
Csak egy rekordot hagyott érintetlenül Magyarország eddigi legdurvább hőhulláma
Végül 15 napig volt érvényben hőségriasztás, de hétfőre is meg lehetett volna hosszabbítani. Az abszolút melegrekord nem dőlt meg, de sok más csúcs igen.
A számok nem indokolják, hogy vendégmunkásokkal dolgoztató beruházót támogasson a kormány Nógrádban
Ha viszont a cég korábbi nyilatkozataival összhangban helyieket vesznek fel, akkor megtérülhet az állami ösztönzés, hiszen majdnem 10 ezren keresnek munkát a megyében.
