Hírlevél feliratkozás
Stubnya Bence
2021. november 20. 06:57 Podcast

A távoktatás miatt került előtérbe a hallgatók lelki egészsége a felsőoktatásban

A távolléti oktatás láthatóvá tette azokat a dolgokat, amik korábban is ott voltak a rendszerben, csak nem biztos, hogy ilyen tudatosan előtérbe kerültek – mondta Horváth László, az ELTE PPK Neveléstudományi Intézetének kutatója az e heti G7 Podcastban.

Egy nagy előadóteremben, ahol van száz hallgató és az oktató klasszikus előadást tart, mondjuk ppt-vel kísérve, lehetséges, hogy ott a hallgatónál bekapcsolnak a szálló ablakok, és nem figyel, kikapcsol, mással foglalkozik, de ezt az oktató nem biztos, hogy észreveszi. Ez az online oktatásban sokkal szembetűnőbb, hiszen azzal szembesülünk, hogy mondjuk a Zoom-, vagy Teams-felületen fekete kis kockáknak beszélünk folyamatosan. Lehet, hogy ugyanez történt egyébként élőben is, csak nem tudatosult bennünk

– mondta.

A műsort a fenti lejátszás gombra kattintva is meg lehet hallgatni, de jobb feliratkozni ránk valamelyik okostelefonos podcast appban, és a Spotify-on is be lehet követni minket.

A Neveléstudomány című folyóirat nemrég megjelent tematikus száma a távolléti felsőoktatás tapasztalairól foglalkozott. Az e heti adásban Kálmán Orsolyával, a lapszám szerkesztőjével és Horváth Lászlóval, az ELTE PPK Neveléstudományi Intézetének kutatóival beszéltük át, hogy milyen hatásai voltak annak, hogy a magyar felsőoktatás a járvány miatt huzamosabb ideig távolléti oktatásban működött.

Szerintem ez az oktatókat segíthette abban, hogy tudatosabban nézzenek rá ezekre a tényezőkre, és ebből fakadhatnak pozitív példák, például az oktató jobban strukturálta az óráját. Átláthatóbb lett a követelményrendszer, világosabb lett a folyamat, ezek mind segítenek, hiszen ezt a hallgatók is visszajelezték. (…) De adott esetben az is lehet, hogy a ló túloldalára esünk át, és ezáltal, hogy nagyon kontrollálni akarjuk a teret (…) túl sok feladatot, vagy túl sok kicsi feladatot adunk, a hallgatók elvesznek ebben és nem tudják követni, vagy úgy élik meg, hogy nőtt a leterheltségük ebben az időszakban

– mondta Horváth.

Ez a kettősség általános tapasztalat volt a kutatások során.

A megváltozott helyzet miatt egyre több olyan kutatás (…) jelent meg, ami nagyon erőteljesen a jó gyakorlatokra fókuszált. Mi abban gondolkodtunk, hogy azért nagyon sok alapkérdés ugyanaz maradt. Csak mivel nagyon megváltozott a helyzet, ezek tényleg felerősödtek

 – mondta Kálmán Orsolya, és hozzátette, hogy ez alapján indultak el a dilemmakutatás módszertana felé.

Az egyik fő dilemma, amit az oktatók és a hallgatók is felhoztak, az arctalanság volt.

Az arctalanság kapcsán izgalmas az, hogy min kezdenek el gondolkozni az oktatók és hallgatók. Tehát hogy csak azon, hogy mondjuk nem tudok kivel beszélni, vagy (…) olyan mélyebb kérdéseken is, hogy eddig mennyire gondolkoztam azon, hogy a hallgató több, mint egy tanuló, aki ott ül az órámon, (… ) kilenctől tízig, és hogy gondolkoztam-e azon, hogy neki van saját élete, személyisége

 – mondta.

Kálmán Orsolya szerint az arctalansággal kapcsolatos egyik negatív tapasztalat a távolléti oktatás kései időszakban hallgatóknál és oktatóknál is jelentkező motivációvesztés volt. 

Az elején még az embert hajtotta a lendület, oktatóként és hallgatóként is, de azért már amikor a harmadik félévet tapostuk ebben a rendszerben, akkor azért erőteljesen megjelent ez a motivációvesztés. Elsősorban a hallgatóknál, de az oktatóknál is. És ezzel párhuzamosan, ami részben azért lehet szerintem pozitív tapasztalat is, hogy megjelent az is, hogy gondolkozzunk többet mélyebben, közösen a hallgatók és az oktatók jóllétén. Ami nem volt szerintem annyira erős a felsőoktatásban

– mondta.

A beszélgetésben szó volt még arról is, hogy:

  • hogyan próbáltak alkalmazkodni a helyzethez a hallgatók és az oktatók, hogyan alakultak át a hallgatói és oktatói szerepek,
  • milyen innovációk épülhetnek be, és melyek bizonyultak zsákutcának,
  • nemzetközi kutatási eredmények és a kutatás eredményei alapján milyen hatása lehet hosszabb távon a felsőoktatásra a távolléti oktatás tapasztalatainak?

Kövesd a G7 podcastot bármelyik podcast-appon, és iratkozz fel a hírlevelünkre!

Korábbi adásaink:

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkA legnagyobb elmék azon dolgoznak, hogy többet kattintsunk reklámokra, de ennek nem kell így lennieA techóriásoknál felhalmozódott adatvagyont a társadalom szolgálatába is állíthatjuk. Az e heti G7 Podcastban azt járjuk körül, hogyan teremthetünk közösségileg hasznosabb digitális környezetet.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkPszichiáterhez vagy fát ölelni kell küldeni az ökoszorongásos kismamát?A pszichológia tudományát alapjaiban változtatja meg, ha tudatosítjuk, hogy a klímaváltozás hatással van a mentális állapotunkra. Többek erről beszélgettünk az e heti G7 Podcastban.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkChikán Attila: Kornai külső szemlélőként írta le a rendszereket, amiket vizsgáltA G7 Podcast e heti adásában a nemrég elhunyt Kornai János, az egyik legnagyobb hatású magyar közgazdász életművéről beszélgettünk.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkA kistelepülési adatok elárulják, hogyan lehet közmunkával szavazatokat szerezniA 2014-es parlamenti választásokon legalább 5-6 mandátumot hozott a Fidesznek a közmunka, de hogyan? A tanulmány szerzői ezt magyarázták el az e heti G7 Podcastban.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkAz energiakáosz miatt elkerülhetetlen, hogy egyes élelmiszerek is dráguljanakAz inflációs rekord újra megdőlhet az év végén, mielőtt az árak csökkenni kezdenek. Hosszabb távon viszont egyre több a kiszámíthatatlan tényező. Suppan Gergely a G7 Podcast e heti vendége.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkSenki nem számított ilyesmire, de az elmúlt hetekben az energiakrízis szélére sodródtunkHogyan jutottunk ide és mire lehet számítani? A G7 Podcast e heti adásában Szabó Lászlóval, a REKK vezetőjével és Jandó Zoltán kollégánkkal jártuk körbe a kérdést.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkDemokrácia-e Magyarország? A kormánypártiak szerint egyre inkább, az ellenzékiek szerint egyre kevésbéHa a demokrácia megítéléséről van szó, mintha teljesen más világban élne egy ellenzéki és egy kormánypárti szavazó a G7 Podcast e heti vendégeinek kutatása alapján.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkA cégeknek sem jó, ha a dolgozóik munkafüggőkA magyar munkavállalók 7-8 százaléka lehet munkafüggő, ami sok kárt okoz az érintetteknek és a környezetüknek is. Kun Bernadette a G7 Podcast e heti vendége.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Podcast felsőoktatás oktatás pedagógia távoktatás távolléti oktatás Olvasson tovább a kategóriában

Podcast

Bucsky Péter
2024. március 26. 13:11 Pénz, Podcast

A folyószámlán parkoltatott pénz aktív kezelésével több kolléga bérét kereshetik meg a kkv-k

A magyar vállalatok tízezer milliárd forintot tartanak érdemi kamat nélkül folyószámláikon, pedig tisztes hozamot kínáló, mégis likvid befektetések is elérhetők.

Bucsky Péter
2024. február 10. 04:38 Podcast

Egy évszázaddal később is kimutathatók az oktatáspolitikai döntések hatásai

A Klebelsberg-korszak általános iskolái jobban ellenálltak a falusi iskolák bezárásának. A népességfogyás miatt ma a kisvárosi gimnáziumok kerültek veszélybe.

László Pál
2024. február 6. 15:35 Podcast, Támogatói tartalom

Űrhajós nem, influencer annál inkább lenne a legtöbb általános iskolás

Az alfa generációs magyar gyerekek 55 százaléka már pénzt is keresett, kétharmaduk a technológia segítségével, felük közösségi média platformokon, míg negyedük online streamelésen keresztül jutott bevételhez.

Fontos

Török Zoltán
2024. május 25. 05:07 Adat

Nagyot ugrott a pannon puma, de mire mentünk vele?

A régión belül különösen Magyarország és Szlovákia vált külföldi multik alacsony hozzáadott értékű termelőegységeinek lerakatává az uniós tagság 20 éve alatt.

Hajdu Miklós
2024. május 24. 13:41 Adat, Világ

Kolozsváron metrót építenek annyi pénzből, amennyiért a Déli Körvasutat fejlesztik Budapesten

Sőt, ha figyelembe vesszük, hogy a budapesti vasútfelújítás nem is érinti a vonal teljes hosszát, akkor olcsóbbra jön ki a kolozsvári metróépítés kilométerenkénti költsége.

Stubnya Bence
2024. május 24. 10:23 Adat, Élet

A fiatalok több mint fele legszívesebben elköltözne Magyarországról

Csak a ciprusi fiatalok között vannak vannak többen a magyaroknál a külföldre költözést tervezők az Európai Unió tagországainak mezőnyében.