Hírlevél feliratkozás
Stubnya Bence
2021. november 20. 06:57 Podcast

A távoktatás miatt került előtérbe a hallgatók lelki egészsége a felsőoktatásban

A távolléti oktatás láthatóvá tette azokat a dolgokat, amik korábban is ott voltak a rendszerben, csak nem biztos, hogy ilyen tudatosan előtérbe kerültek – mondta Horváth László, az ELTE PPK Neveléstudományi Intézetének kutatója az e heti G7 Podcastban.

Egy nagy előadóteremben, ahol van száz hallgató és az oktató klasszikus előadást tart, mondjuk ppt-vel kísérve, lehetséges, hogy ott a hallgatónál bekapcsolnak a szálló ablakok, és nem figyel, kikapcsol, mással foglalkozik, de ezt az oktató nem biztos, hogy észreveszi. Ez az online oktatásban sokkal szembetűnőbb, hiszen azzal szembesülünk, hogy mondjuk a Zoom-, vagy Teams-felületen fekete kis kockáknak beszélünk folyamatosan. Lehet, hogy ugyanez történt egyébként élőben is, csak nem tudatosult bennünk

– mondta.

A műsort a fenti lejátszás gombra kattintva is meg lehet hallgatni, de jobb feliratkozni ránk valamelyik okostelefonos podcast appban, és a Spotify-on is be lehet követni minket.

A Neveléstudomány című folyóirat nemrég megjelent tematikus száma a távolléti felsőoktatás tapasztalairól foglalkozott. Az e heti adásban Kálmán Orsolyával, a lapszám szerkesztőjével és Horváth Lászlóval, az ELTE PPK Neveléstudományi Intézetének kutatóival beszéltük át, hogy milyen hatásai voltak annak, hogy a magyar felsőoktatás a járvány miatt huzamosabb ideig távolléti oktatásban működött.

Szerintem ez az oktatókat segíthette abban, hogy tudatosabban nézzenek rá ezekre a tényezőkre, és ebből fakadhatnak pozitív példák, például az oktató jobban strukturálta az óráját. Átláthatóbb lett a követelményrendszer, világosabb lett a folyamat, ezek mind segítenek, hiszen ezt a hallgatók is visszajelezték. (…) De adott esetben az is lehet, hogy a ló túloldalára esünk át, és ezáltal, hogy nagyon kontrollálni akarjuk a teret (…) túl sok feladatot, vagy túl sok kicsi feladatot adunk, a hallgatók elvesznek ebben és nem tudják követni, vagy úgy élik meg, hogy nőtt a leterheltségük ebben az időszakban

– mondta Horváth.

Ez a kettősség általános tapasztalat volt a kutatások során.

A megváltozott helyzet miatt egyre több olyan kutatás (…) jelent meg, ami nagyon erőteljesen a jó gyakorlatokra fókuszált. Mi abban gondolkodtunk, hogy azért nagyon sok alapkérdés ugyanaz maradt. Csak mivel nagyon megváltozott a helyzet, ezek tényleg felerősödtek

 – mondta Kálmán Orsolya, és hozzátette, hogy ez alapján indultak el a dilemmakutatás módszertana felé.

Az egyik fő dilemma, amit az oktatók és a hallgatók is felhoztak, az arctalanság volt.

Az arctalanság kapcsán izgalmas az, hogy min kezdenek el gondolkozni az oktatók és hallgatók. Tehát hogy csak azon, hogy mondjuk nem tudok kivel beszélni, vagy (…) olyan mélyebb kérdéseken is, hogy eddig mennyire gondolkoztam azon, hogy a hallgató több, mint egy tanuló, aki ott ül az órámon, (… ) kilenctől tízig, és hogy gondolkoztam-e azon, hogy neki van saját élete, személyisége

 – mondta.

Kálmán Orsolya szerint az arctalansággal kapcsolatos egyik negatív tapasztalat a távolléti oktatás kései időszakban hallgatóknál és oktatóknál is jelentkező motivációvesztés volt. 

Az elején még az embert hajtotta a lendület, oktatóként és hallgatóként is, de azért már amikor a harmadik félévet tapostuk ebben a rendszerben, akkor azért erőteljesen megjelent ez a motivációvesztés. Elsősorban a hallgatóknál, de az oktatóknál is. És ezzel párhuzamosan, ami részben azért lehet szerintem pozitív tapasztalat is, hogy megjelent az is, hogy gondolkozzunk többet mélyebben, közösen a hallgatók és az oktatók jóllétén. Ami nem volt szerintem annyira erős a felsőoktatásban

– mondta.

A beszélgetésben szó volt még arról is, hogy:

  • hogyan próbáltak alkalmazkodni a helyzethez a hallgatók és az oktatók, hogyan alakultak át a hallgatói és oktatói szerepek,
  • milyen innovációk épülhetnek be, és melyek bizonyultak zsákutcának,
  • nemzetközi kutatási eredmények és a kutatás eredményei alapján milyen hatása lehet hosszabb távon a felsőoktatásra a távolléti oktatás tapasztalatainak?

Kövesd a G7 podcastot bármelyik podcast-appon, és iratkozz fel a hírlevelünkre!

Korábbi adásaink:

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkA legnagyobb elmék azon dolgoznak, hogy többet kattintsunk reklámokra, de ennek nem kell így lennieA techóriásoknál felhalmozódott adatvagyont a társadalom szolgálatába is állíthatjuk. Az e heti G7 Podcastban azt járjuk körül, hogyan teremthetünk közösségileg hasznosabb digitális környezetet.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkPszichiáterhez vagy fát ölelni kell küldeni az ökoszorongásos kismamát?A pszichológia tudományát alapjaiban változtatja meg, ha tudatosítjuk, hogy a klímaváltozás hatással van a mentális állapotunkra. Többek erről beszélgettünk az e heti G7 Podcastban.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkChikán Attila: Kornai külső szemlélőként írta le a rendszereket, amiket vizsgáltA G7 Podcast e heti adásában a nemrég elhunyt Kornai János, az egyik legnagyobb hatású magyar közgazdász életművéről beszélgettünk.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkA kistelepülési adatok elárulják, hogyan lehet közmunkával szavazatokat szerezniA 2014-es parlamenti választásokon legalább 5-6 mandátumot hozott a Fidesznek a közmunka, de hogyan? A tanulmány szerzői ezt magyarázták el az e heti G7 Podcastban.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkAz energiakáosz miatt elkerülhetetlen, hogy egyes élelmiszerek is dráguljanakAz inflációs rekord újra megdőlhet az év végén, mielőtt az árak csökkenni kezdenek. Hosszabb távon viszont egyre több a kiszámíthatatlan tényező. Suppan Gergely a G7 Podcast e heti vendége.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkSenki nem számított ilyesmire, de az elmúlt hetekben az energiakrízis szélére sodródtunkHogyan jutottunk ide és mire lehet számítani? A G7 Podcast e heti adásában Szabó Lászlóval, a REKK vezetőjével és Jandó Zoltán kollégánkkal jártuk körbe a kérdést.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkDemokrácia-e Magyarország? A kormánypártiak szerint egyre inkább, az ellenzékiek szerint egyre kevésbéHa a demokrácia megítéléséről van szó, mintha teljesen más világban élne egy ellenzéki és egy kormánypárti szavazó a G7 Podcast e heti vendégeinek kutatása alapján.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkA cégeknek sem jó, ha a dolgozóik munkafüggőkA magyar munkavállalók 7-8 százaléka lehet munkafüggő, ami sok kárt okoz az érintetteknek és a környezetüknek is. Kun Bernadette a G7 Podcast e heti vendége.

Podcast felsőoktatás oktatás pedagógia távoktatás távolléti oktatás Olvasson tovább a kategóriában

Podcast

Bucsky Péter
2023. január 21. 04:33 Podcast

Nem sok jóra számíthatnak az oroszok az iráni szankciós tapasztalatok alapján

Drónokkal és csempészettel igen, mással nem igazán tudja Irán segíteni a szintén erősen szankcionált Oroszországot. A G7 Podcast vendége Dudlák Tamás.

Kolozsi Ádám
2023. január 14. 04:34 Podcast

Motoros munkásőrök és síita mártírok: a forrongó Irán belülről

Milyen forgatókönyvet követnek az iráni tüntetések, és mi a lehetséges kifutásuk? Sajó Tamás, az utazó művészettörténész-blogger a G7 Podcast vendége.

Stubnya Bence
2023. január 7. 04:34 Podcast

Életeket menthet, ha az emberek bíznak egymásban, ez a járvány egyik legfontosabb tanulsága

Minél nagyobb volt egy európai országban a bizalom, annál kevesebben haltak meg, és annál többen oltották be magukat. A G7 Podcast vendége Ságvári Bence.

Fontos

Fabók Bálint
2023. január 27. 04:34 Pénz, Vállalat

Kis alföldi faluból indult, ma már százezrek előtt villog Ferrarijaival a legkülöncebb magyar multimilliárdos

Top 50-es magyar milliárdos még nem engedte be annyira a nyilvánosságot a magánéletébe, mint az életéről milliós nézettségű videókat posztoló Jákob Zoltán.

Jandó Zoltán
2023. január 26. 17:40 Közélet

Finomhangolja a kormány a napelemes tiltást, párhuzamosan működhet a két paksi erőmű

Elképzelhető, hogy újra épülhetnek szélerőművek is Magyarországon, legalábbis a kormány napirenden tartja a témát - rövid interjú Steiner Attila energetikáért és klímapolitikáért felelős államtitkárral.

Stubnya Bence
2023. január 26. 12:40 Világ

A hideg miatt hétfőn és kedden is rezsikedvezmény járt Angliában a csúcsidős áramspórolásért

Egy hidegbetörés miatt három szénerőművet is készenlétbe állítottak, de végül nem volt rájuk szükség. 3 millió fontot osztanak ki a spórolásért a résztvevőknek.