Szerintem most még nem vagyunk ott, nem hívnám most még [a helyzetet energiakrízisnek], de félő, hogy nagyon rövid időn belül már itt fogunk tartani. Ennek egy másik oka, hogy a gázpiac a legélesebb helyzetbe télen kerül. Az igazán nagy kérdőjelek az elkövetkező hónapban fognak megérkezni, mennyire lesz hideg a tél, mennyire kell felfutnia a fogyasztásnak, hogy ezt a keresletet kielégítse? Itt lesz az igazán nagy kérdőjel majd a következő hónapokban – mondta Szabó László, a Regionális Energiagazdasági Kutatóközpont vezetője a G7 Podcast e heti adásában.
A beszélgetést a fenti lejátszás gombra kattintva is meg lehet hallgatni, de jobb feliratkozni ránk valamelyik okostelefonos podcast appban, és a Spotify-on is be lehet követni minket.
Az elmúlt hetekben egészen brutális hírek érkeznek az alapvető energiahordozók és az ezekkel szoros kapcsolatban lévő áruk, például az áram, vagy a műtrágya árainak mozgásáról. Sokszorosára drágult a földgáz, a szén, a villamosenergia ára, amit a lakosság a rezsicsökkentés miatt nem érez, de a cégek már szenvednek miatta. A héten Szabó Lászlóval és Jandó Zoltánnal beszéltük át az energiapiac felfordulásának összefüggéseit, okait, és következményeit.
Szabó szerint legalább három feltételnek kell teljesülnie, hogy a világban kialakult piaci helyzetet energiakrízisnek nevezhessük:
- Az egyik, hogy ne egy szűk területre, ne pár országra, hanem nagyobb területre, kontinensre vagy akár globális területen jelentkezzenek a tünetek.
- A másik, hogy a helyzet ne egy-két napig álljon fent, hanem akár több hétre vagy több hónapra elhúzódó válság legyen.
- A harmadik, hogy a kereslet és a kínálat között megszakadjon az a kapcsolat, amit folyamatos ellátásnak hívnak. Tehát, hogy legyenek olyan fogyasztók, akik fogyasztanának és [akár korlátozások miatt] nem tudnak, vagy hogy a kínálat ne tudjon eljutni az adott fogyasztóhoz.
És ha ezt a három kritériumot nézzük a mostani helyzetre, az első kettőt kipipálhatjuk
– mondta Szabó, megjegyezve, hogy tavasz óta folyamatos az áremelkedés mind a gázpiacokon, mind a villamosenergia-piacokon, de akár szén- és olajpiacokon is. A kiterjedés is globális, hiszen mind Ázsiát, mind Európát, mind Amerikát érinti az árak jelentős emelkedése.
A harmadik, és a legfontosabb kérdés, hogy láthatjuk-e azt, hogy a kereslet-kínálat közötti szakadék megjelenik. Amikor az áremelkedésről beszélünk, ez önmagában még nem jelenti ezt, de egy ekkora áremelkedésnél… …már részben igaz lehet, hogy van olyan kereslet, amire mondhatjuk azt, hogy vagy önkéntesen, vagy rákényszerítve mégsem jelenik meg a piacon
– mondta Szabó.
Én is azt gondolom, hogy a határán vagyunk és a piaci szereplőknél, akikkel beszéltem, legalábbis ez a kép rajzolódott ki. Egyértelműen az látszik, hogy pánikvásárlások jellemzik a piacot. Különösen ezen a héten volt ez jellemző
– mondta Jandó Zoltán, akinek a piaci szereplő a héten már arról mesélt, hogy a pánikvásárlások közepette már vannak olyan helyzetek, amikor a potenciális vevő cég nem tud áramot venni, mert nincs elég a piacon.
Fontosabb cikkeink a témában:
A beszélgetésben ezeken kívül szó volt még arról, hogy:
- a járvány hogyan járult hozzá az árak elszállásához,
- milyen globális piaci és geopolitikai tényezők járultak hozzá ahhoz, hogy Európa különösen nehéz helyzetbe került,
- van-e köze az európai klímapolitikának és a német energiapolitikának a dráguláshoz,
- milyen hatásai vannak a drágulásnak a gazdaságban céges és lakossági oldalon?
Kövesd a G7 podcastot bármelyik podcast-appon, és iratkozz fel a hírlevelünkre!
Korábbi adásaink:
Podcast
Több kevésbé neves iskola kéne, ahonnan jönnek a diákok – így látják az egyetemen a saját utánpótlásukat
Hafiek Andrea, a Semmelweis Egyetem Oktatásigazgatási Hivatalának vezetője és Benyó Zoltán, az egyetem Doktori Tanácsának elnöke volt a G7 oktatási témájú podcastsorozata, a 28. óra vendége.
„Mindenkinek ebből kéne tanulnia” – így segíthet itthon is a világ egyik legnagyobb tanulási platformja
Egyetemi vizsgára készülve, elitgimnáziumban, de tanodákban is tanulnak már itthon az amerikai nonprofit platform oktatási anyagaiból. A 28. óra adásának vendége Lovas Eszter, a Khan Academy hazai képviselője volt.
A generatív MI olyan, mint az úthenger – dönteni kell, hogy elé állunk vagy felülünk rá
Minden cégnek jobb, ha inkább felül, és megpróbálja irányítani ezt a dolgot.
Fontos
Tele van kérdőjelekkel az álomszerű utasszám-növekedés, amit a MÁV kommunikál
Egyelőre nem látszik, hogy az ország- és vármegyebérletek bevezetése óta érdemben nőtt volna a közösségi közlekedést választók száma.
Csak egy rekordot hagyott érintetlenül Magyarország eddigi legdurvább hőhulláma
Végül 15 napig volt érvényben hőségriasztás, de hétfőre is meg lehetett volna hosszabbítani. Az abszolút melegrekord nem dőlt meg, de sok más csúcs igen.
A számok nem indokolják, hogy vendégmunkásokkal dolgoztató beruházót támogasson a kormány Nógrádban
Ha viszont a cég korábbi nyilatkozataival összhangban helyieket vesznek fel, akkor megtérülhet az állami ösztönzés, hiszen majdnem 10 ezren keresnek munkát a megyében.
