Hírlevél feliratkozás
Jandó Zoltán
2021. szeptember 28. 06:52 Világ

Bő egy év alatt drágult hússzorosára a gáz, de hogy fordulhatott ez elő?

Hatalmasat fordult egyetlen év alatt a gázhelyzet Európában. Miközben tavaly szinte az összes szakértő arról beszélt, hogy tömve vannak a tárolók, és jó ideig olcsó marad a gáz, most a pesszimistábbak már gázhiánytól tartanak, az árak pedig történelmi csúcsra emelkedtek. Nagyon úgy tűnik, hogy a járvány és a lezárások keltette piaci hullámokat mindenki csúnyán alábecsülte. Ennek pedig tényleg meglehet a böjtje, még akkor is, ha Magyarország viszonylag jó helyzetben várja a telet, és tavaszra nemzetközi szinten is javulhat a helyzet.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkMinden úgy alakult a világban, hogy a kormány a kedve szerint játszhasson a rezsivelNem valószínű, hogy a következő másfél-két évben túlzottan emelkedjen a földgáz ára. Ez a kormány kezére fog játszani a következő választás előtt.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkKifogyhat a gázból Európa, ha hideg lesz a télKevés a földgáz az európai tározókban, mert a kereskedők árcsökkenésre vártak, miközben az oroszok és a norvégok is csak visszafogottan szállítanak.

Három euró helyett 73 euró

Amikor 2020 tavaszán a koronavírus-járvány miatt leállt a fél világ, a kőolajhoz hasonlóan a földgáz iránti kereslet is beszakadt. Az olaj piacát ez annyira felborította, hogy egy rövid időre még negatív is volt a fekete arany ára. Bár a földgáz esetében ilyen nem történt, de a jegyzések így is hatalmasat zuhantak. Az Európában irányadó holland tőzsdei ár a korábban megszokott megawattóránként 10-20 eurós árról tartósan öt euró alá csökkent, tavaly május 22-én pedig már alig haladta meg a három eurót. Ugyanez az árfolyam múlt héten kedden 73 euró felett érte el eddigi csúcsát. Magyarul

egy nap híján 16 hónap alatt a földgázár a huszonnégyszeresére emelkedett Európában.

Csak összehasonlításképpen, hogy a magyar rezsiszámlák világában is el tudjuk helyezni az árakat: ma itthon egy lakossági fogyasztó köbméterenként nagyjából 66 forintot fizet a gázért*Mindennel együtt a lakossági ár köbméterenként 110 forint körül van, de ebben a gáz (vagy ahogy a szakmában nevezik, a molekula) ára mellett a gáz eljuttatásának díja és az áfa is benne van.. Ugyanez az egy köbméter gáz a tőzsdei kereskedésben szűk másfél évvel ezelőtt a mélyponton 11 forintba került, míg egy hete 278 forintot kellett fizetni érte*Időközben a forint is gyengült az euróhoz képest.. Még ha havi átlagot nézünk, akkor is nagyon széles a sáv: a tavaly májusi 17 forintról az idén szeptemberre 227 forintra drágult egy köbméter gáz. (A lenti ábrán megmutatjuk a hivatalos tőzsdei árfolyam változását euróban megawattóránként, illetve ugyanezt átváltva forint/köbméterre is. A cikk további részében az összehasonlíthatóság érdekében az utóbbi mértékegységet használjuk).

Az áremelkedés mértékét még hihetetlenebbé teszi, hogy tavaly ilyenkor a szakértők többsége bizton állította: tartósan olcsó maradhat a gáz. És nem véletlenül: a tömött tárolók és a még csak éledező gazdaság miatt a kereslet alacsony volt, a kínálat viszont magas. Komoly emelkedésre csak akkor lehetett számítani, ha mindkettő egyszerre változik meg, ezt viszont nagyjából senki nem tartotta reális forgatókönyvnek. Végső soron mégis ez történt.

Ázsia elszívta a gázt Európa elől

Ahhoz, hogy megértsük a folyamatot, érdemes néhány évvel a járvány elé visszamenni az időben. Az európai árak csökkenését ugyanis nem a pandémia indította meg, már ezt megelőzően is folyamatosan ereszkedett a holland tőzsdei árfolyam. Ennek hátteréről korábban már többször írtunk, de röviden a lényeg, hogy az Egyesült Államokban nagyjából tíz éve elkezdtek egy addig nem használt technológiával nagy mennyiségben gázt kitermelni, így a korábban jelentős importra szoruló ország a világ egyik legnagyobb földgázexportőre lett. Ennek az úgynevezett palagáz-forradalomnak az eredményeként a globálisan kínálat is jelentősen megugrott, ami logikusan elkezdte szép fokozatosan leszorítani az árakat.

Ám véletlenül sem mindenhol, és főleg nem azonnal. Az amerikai földgázt ugyanis nem olyan egyszerű például Európában eladni, előbb valahogy ide kell hozni. Ehhez pedig cseppfolyósítani kell (ez a liquefied natural gas, azaz az LNG), aminek egyrészt költsége van, másrészt speciális berendezés kell hozzá, ezeket a kapacitásokat pedig ki kellett építeni.

A 2010-es évek végére azonban kiépült az infrastruktúra, így a hagyományos európai szállítók – főleg az oroszok – egy új konkurenst kaptak, Európára pedig ráköszöntött a gázbőség kora. Ehhez jött hozzá tavaly a járvány miatt visszaeső kereslet, amely végképp mélypontra löket az árakat.

Tavaly ilyenkor már látszott, hogy a kereslet fokozatosan visszatérhet, és az általános vélekedés az volt, hogy ezzel párhuzamosan kapaszkodnak majd vissza az árak is.

A kínálat azonban hamarabb tűnt el az európai piacról, minthogy a kereslet felfutott volna.

A G7-nek nyilatkozó szakértők egybehangzó véleménye szerint Ázsia gázéhsége ugyanis hihetetlen ütemben kezdett el nőni 2020 végén, aminek eredményeként az amerikai export nagyon gyorsan abba az irányba fordult.

Az ázsiai LNG ára januárban soha nem látott magasságba ugrott, ott már akkor havi átlagban 200 forint felett volt a földgáz jegyzése köbméterenként. Az év elején azonban Európában ez még nem okozott komoly gondot. Itt ugyanis a korábban csurig töltött tárolókban még mindig 70 milliárd köbméter gáz volt, így semmi nem kényszerítette az európai piaci szereplőket, hogy belemenjenek egy árversenybe.

Most már mindenki venne, de nincs mit

A legtöbben valószínűleg azzal számoltak, hogy jön majd a korrekció, és rendeződik a helyzet. Ázsiában pedig valójában ez is történt, annyi szépséghibával, hogy az árak nem estek vissza a korábbi szintre, és ettől kedve szép lassan a világon mindenhol elkezdtek emelkedni. Az európai piaci szereplők valószínűleg még ekkor is úgy kalkuláltak, hogy lesz még kedvezőbb a helyzet, így (amint ez a lenti ábrán a piros oszlopokon is látszik) a tárolók visszatöltése sem indult meg olyan ütemben, ahogy szokott. Áprilisban például feleakkora mennyiség sem került a tárolókba, mint ami a korábbi években jellemző volt, és még májusban, sőt júniusban is elmaradt az átlagtól a betáplálás. Úgy tűnt, mintha mindenki kivárna, hogy majd olcsóbb gázból tartalékoljon be.

A gáz azonban ahelyett, hogy olcsóbb lett volna, egyre csak drágult, ráadásul ősz elejére Ázsiában ismét a januári szint környékére emelkedtek az LNG árak, újra csak elszívva az amerikai kínálatot Európa elől. Így nyár végére, ősz elejére kialakult az a helyzet, amivel tényleg senki nem számolt:

a tárolók elhalasztott feltöltése miatt Európában rég nem látott igény jelentkezett a földgáz iránt, az elmúlt években alacsony árakat biztosító amerikai gáz viszont nem jött.

Ráadásul a helyi kínálat is erősen beszűkült. A hollandok épp most állítják le fokozatosan a kitermelést az egykor a világ tizedik legnagyobb gázmezőjének számító Groningenben, ahonnan még a 2010-es évek közepén is évi 30-40 milliárd köbmétert termeltek ki, az októbertől induló 12 hónapban azonban már csak 3,9 milliárd a terv. Norvégia nem nagyon tud többet szállítani, mint eddig, az észak-afrikai import is erősen korlátos, de ami a legfontosabb: az oroszoknak eszük ágában sincs felpörgetni az európai szállításokat.

Óvatosság, nyomásgyakorlás vagy csak sima üzlet?

Pedig ők biztos tudnának többet szállítani, csak valamiért nem akarnak. Ennek a szakemberek szerint több oka is lehet. A leginkább jóhiszemű megközelítés alapján először a saját tartalékjaikat akarják feltölteni, mivel a tározóik az előző tél végére sokkal jobban kiürültek, mint szoktak. Így hiába jóval nagyobb most az orosz kitermelés, mint az elmúlt tíz év átlagában, otthon tartják a földgázt, és nem szállítanak többet Európába a szokottnál, hiába lenne rá vevő.

Könnyen lehet azonban, hogy ez nem csak azért van így, mert félnek egy hideg tél hatásaitól. Elég általános vélekedés a szektorban, hogy az Északi Áramlat 2 miatti nyomásgyakorlás is lehet a dolog. Az Oroszországot Németországgal a Balti-tenger alatt összekötő gázvezeték fizikailag már elkészült, de a szállítás megkezdéséhez szükséges engedélyek egy része még hiányzik. Márpedig az oroszok már nagyon szeretnék használatba venni a 11 milliárd dollárból kiépített rendszert.

Az Északi Áramlat építésének utolsó szakasza Fotó: AFP/Europress

Egyébként tudnának más irányból akár most is szállítani, hiszen az a gáz, ami a jövőben az Északi Áramlat 2-n érkezik, eddig Ukrajnán keresztül jött. Csakhogy az oroszoknak semmilyen szempontból nem érdeke arra vinni a földgázt: egyrészt nem akarnak az ukránoknak tranzitdíjat fizetni, másrészt ha az engedélyek kiadása után azonnal nagy mennyiségben beindítják a szállításokat a Balti-tenger alatt, akkor igazolni tudják a beruházás észszerűségét.

A nyomásgyakorlás tehát elég elterjedt vélemény, de az oroszok szempontjából a gáz visszatartása akár hátsó szándékok nélkül is lehet racionális. Egyszerűen sima matematikával is az jöhet ki, hogy jobban járnak a visszafogott kínálattal és a magas gázárral, mintha növelve a mennyiséget ugyan többet adnak el, de olcsóbban.

Az biztos, hogy most mindenki az oroszokra figyel.

Kotek Péter, a Regionális Energiagazdasági Kutatóközpont (REKK) főmunkatársa szerint elsősorban azt nézik a piacon, hogy a saját értékesítési platformjukon, tulajdonképpen a gáztőzsdéjükön mekkora mennyiséget kínálnak fel eladásra, illetve, hogy kötnek-e le szállítási útvonalat Ukrajna irányába. Ebből lehetne ugyanis előre következtetni arra, hogy felpörögnek a szállítások.

Magyarországon van elég gáz

Erre egyébként tényleg szükség lenne, az európai tárolókban ugyanis valóban jóval kevesebb gáz van, mint amennyi az évnek ebben a szakaszában lenni szokott. A jelenlegi 75 milliárd köbméternél utoljára 2013-ban volt alacsonyabb a töltöttség, az elmúlt két évben pedig harmadával haladtuk meg ezt a szintet szeptember végén.

Persze a tározók telítettsége ciklikus, mindig nyáron töltik őket, és télen használják fel a korábban bespájzolt mennyiséget. Az úgynevezett betárolás (feltöltés) pedig jellemzően október második feléig tart, tehát elvileg még van némi idő folytatni a spájzolást. Ráadásul az eddigi 75 milliárd köbméter sem kevés, igaz, előfordult már, hogy egy fűtési szezonban közel ennyivel csökkent a tározók szintje: 2017/2018 telén több mint 72 milliárd köbméter gáz fogyott belőlük.

Magyarországon ugyanakkor az európai átlagnál sokkal jobb a helyzet. Bár nálunk is kisebb mennyiség áll rendelkezésre, mint amit az előző két évben megszokhattunk, mivel rengeteg tárolói kapacitásunk épült ki a 2000-es évek elején, ez az ország fogyasztásához viszonyítva így is sok.

Az eddig bespájzolt 5,2 milliárd köbméter az egyéves teljes hazai fogyasztás nagyjából 60 százaléka, a fűtési szezon igényének pedig közel 90 százalékát lefedi. Így, ha nem áll le hónapokra teljesen az import, akkor a magyar ellátást nem fenyegeti veszély. Nem minden európai országban ilyen kedvező azonban a helyzet, lehetnek olyan államok, ahol tényleg szűkös lesz a készlet. A magas ár pedig már most is sok helyen gondot okoz. Angliában gyárakat állítanak le, és Európa-szerte komplett szektorok szenvedik meg a tényleg példátlan drágulást.

Az ár esetében azonban van esély, hogy belátható időn belül javul a helyzet. Kotek Péter szerint az ázsiai LNG-jegyzés valószínűleg ezúttal sem marad tartósan az egekben, egy fordulat pedig ismét változtathat az amerikai export irányán, Európába terelve a tengerentúlon kitermelt gáz egy részét. Ha ezzel párhuzamosan az orosz szállítások is felpörögnek, jó esély van rá, hogy néhány hónapon belül normalizálódik a helyzet. A REKK főmunkatársa szerint akár a korábban jellemző 20 euró körüli megawattóránkénti árfolyam is visszatérhet.

Világ áremelkedés földgáz gázár járvány Olvasson tovább a kategóriában

Világ

Váczi István
2021. október 27. 12:04 Világ

Ismét drágul az egyik legfontosabb építőanyag Amerikában

Újra drágul a fa az európai készletek egy részét korábban elszívó Egyesült Államokban, ami a hazai felhasználók számára is figyelmeztető jel.

Váczi István
2021. október 26. 11:05 Világ

Húsz éve nem volt olyan sok katonai hatalomátvétel a világban, mint idén

Az egy hónapon belül második szudáni puccskísérlet a jelek szerint sikerrel jár. Az utóbbi két évtized békésebb volt a katonai hatalomátvételek szempontjából.

Mészáros R. Tamás
2021. október 26. 06:52 Világ

Kínában 65 millió lakás áll üresen, de az ingatlanpiac problémái ennél mélyebbek

A szellemvárosoknál nagyobb probléma, hogy Kínában az ingatlan a legfontosabb befektetési eszköz, ami a vagyoni egyenlőtlenségek elszaladásában is nagy szerepet játszik.

Fontos

Hajdu Miklós Váczi István
2021. október 25. 17:37 Adat, Közélet

Hiába hajtogatják, a kormányváltás hiányának nincs köze a gazdasági sikerekhez

Visszatérő kormányzati állítás, hogy a „politikai stabilitás” segíti az ország gazdasági felzárkózását, a környező országok adatai azonban ezt nem igazolják.

Jandó Zoltán Váczi István
2021. október 25. 06:07 Közélet, Vállalat

Még 17. havi nyugdíjat is fizethetne a kormány, ha nem venne repteret

Nem látszik, miért lesz jobb az országnak, ha kiad a reptérért annyi pénzt, amennyiből három évig duplázni lehetne a tanárok fizetését. A megtérülésnél a több évtizedes távlat a kedvező forgatókönyv.

Avatar
2021. október 24. 15:55 Élet

A koronavíruson átesett focisták teljesítménye bizonyítottan hosszabb távon is romlik

A kimutatott koronavírus-fertőzés még fél év után is hatással van a focisták teljesítményére.