Hírlevél feliratkozás
Jandó Zoltán
2020. augusztus 24. 06:29 Adat

Minden úgy alakult a világban, hogy a kormány a kedve szerint játszhasson a rezsivel

A következő másfél-két évben valószínűleg nem fog számottevően növekedni a földgáz ára, amit a koronavírusjárvány történelmi mélypontra lökött. Elemzők már a válság előtt is tartós túlkínálattal számoltak, ez az állapot most a gazdasági visszaesés miatt még inkább elhúzódhat.

Magyar szempontból ennek azért van jelentősége, mert – ahogy erről nemrégiben részletesen írtunk – a lakosság most sokkal többet fizet a gázért, mint amennyibe az a piacon kerül. A sok tízmilliárdos különbözet két állami cégnél gyűlik, és ebben a 2022-es választásokig szinte biztosan nem lesz változás.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkOlyan sokat keres az állam a lakossági gázon, hogy a következő választás előtt akár ingyen is adhatja fél évigHa igaza lesz a szakértőknek, és nem változik a piaci környezet, olyan rezsicsökkentést láthatunk a 2022-es választás előtt, amilyet nem látott még az ország.

Történelmi mélypontról zuhant tovább

Április közepén a teljes világsajtót bejárta, amikor az olaj ára egy rövid időre negatív tartományba került, azaz az eladók fizettek, hogy valaki elvigye tőlük a nyersanyagot. A szektor sajátosságaiból eredő anomália nem tartott sokáig, és június végére az olaj ára, ha nem is túl magas szinten, de nem is az elmúlt évek legalacsonyabb árfolyamán stabilizálódott.

 

Ezzel szemben a földgázárak és különösen az európai jegyzések – amelyekről sokkal kevesebb szó esett – még nyár derekán is történelmi mélypont közelében voltak. Itt ugyanis már a kiinduló pont is rendkívül alacsonyan volt: az egyre erősebb túlkínálat miatt már tavaly év végén is sok helyen olyan olcsó volt a gáz, mint korábban soha.

Arról a hosszútávú folyamatról, ami ide vezetett, már több cikkünkben is írtunk. A lényeg az, hogy az Egyesült Államokban nagyjából tíz éve elkezdtek egy addig nem használt technológiával nagy mennyiségben gázt kitermelni, aminek eredményeként az addig jelentős importra szoruló ország a világ egyik legnagyobb földgáz-exportőre lett. Az úgynevezett palagáz-forradalom eredményeként az ottani kitermelés az elmúlt tíz évben több mint 60 százalékkal emelkedett. Ez globálisan is jelentős kínálat-növekedésnek számít, ami logikusan elkezdte szép fokozatosan leszorítani az árakat.

Palagáz találat az USA-ban 2012-ben. Fotó: AFP/Europress

Míg azonban az olajiparban egy ilyen fejleménynek mindenhol azonnal érződik a hatása, a gázszektorban ehhez idő kellett. A földgázt ugyanis nem annyira könnyű átszállítani például az óceánon, mint az olajat: először cseppfolyósítani kell, majd az érkezés helyén ismét gáz halmazállapotúvá alakítani. Ehhez speciális terminálok kellenek, amiket nem lehet egyik napról a másikra kialakítani.

A palagázforradalom következtében azonban nagyon sok ilyen projekt indult, ezért is lett az elmúlt évek hívószava az ágazatban az LNG (liquefied natural gas), magyarul a cseppfolyósított földgáz. A 2010-es években rengeteg kapacitás épült ki világszerte és különösen Európában, ahol az orosz gázfüggőség további csökkentésének lehetőségét látták az LNG-ben.

Ez be is jött,

Európát elárasztotta a cseppfolyósított földgáz, ráadásul nem is csak az Egyesült Államokból, hanem a Közel-Keletről is.

Mivel tavaly és tavalyelőtt különösen sok LNG-fejlesztés érett be, miközben a gazdasági növekedés is lassulni kezdett, 2019 őszén már történelmi mélyponton voltak az árak.

Tartósan alacsonyabb kereslet

Már ekkor látszott, hogy fordulatra néhány éves időtávon itt nemigen lehet számítani. Az LNG-beruházások időigényessége miatt ugyanis elég jól előre lehet jelezni a kínálat alakulását, hiszen a futó projektekről nagy pontossággal meg lehet mondani, mikor lépnek majd be. Ez alapján pedig Kotek Péter, a Regionális Energiagazdasági Kutatóközpont (REKK) főmunkatársa szerint az előrejelzések nagyjából 2025-ig túlkínálattal számoltak. Ráadásul, ahogy erre a szakember felhívta a figyelmet, a termináloknak nagyon nagy kihasználtsággal kell működniük, hogy megtérüljön a beruházás.

Erre a helyzetre jött rá a járvány, ami ha nem is vetette vissza mindenhol a felhasználást, összességében azért elég látványosan csökkentette a keresletet.

A Nemzetközi Energiaügynökség most 200 milliárd köbméterrel kevesebb globális igénnyel kalkulál 2020-ra, mint a covid előtt, de számításaik szerint a járvány tartósan évi 75 milliárd köbméterrel csökkentheti a fogyasztást az eredetileg vázolt pályához képest.

A koronavírus egyébként elsőre talán furcsa módon már rövid-középtávon árfelhajtó hatású is lehet gázpiacon. Az Egyesült Államokban ugyanis rengeteg földgáz jön felszínre az olajkitermelés melléktermékeként, úgynevezett társult gázként, márpedig most rengeteg olajkutat leállítottak, így a gázkínálat is csökkent. Ez a mennyiség  hiányozhat, ha tényleg gyors lesz a gazdasági kilábalás, mint ahogy még most is sokan reménykednek benne. Különösen, hogy Kína és India gázéhsége egyre nagyobb, így ott mindenki látványos növekedésre számít.

Egész Európa spájzolt

Ha így alakul, akkor egyes piacokon már jövőre drágulhat a földgáz. Európában viszont biztosan nem. Nálunk van még egy tényező, ami még jó ideig lent tartja a keresletet, és így az árakat is. Az elmúlt másfél-két évben ugyanis Európában az egész gázszektor azon pörgött, hogy az oroszok az Ukrajnán keresztüli szállítások leállításával fenyegettek. Moszkva ezzel akarta megregulázni nyugati szomszédját, de a tranzit felfüggesztése nem csak az ukránoknak fájt volna, az orosz gáz nagyon jelentős hányada ugyanis azon az útvonalon érkezik a kontinensre.

Éppen ezért

mindenki bepánikolt, és már tavaly olyan ütemben kezdték el tartalékolni a gázt, mint még talán soha.

Az európai tárolók őszre tulajdonképpen megteltek, és az enyhe télnek köszönhetően még tavasszal is félig voltak. A betárolás azonban nem állt le, mert mindenki kihasználta az árak beszakadását, így most időarányosan még a tavalyinál is több gáz van a tárolókban. Volt olyan év, amikor a tél kezdetén nem volt annyi tartaléka az európai országoknak, mint most a nyár derekán.

 

A bespájzolt hatalmas mennyiséget viszont nyilván senki nem akarja sokáig tartogatni, hiszen annak is van költsége, így vélhetően a következő egy-másfél évben szép fokozatosan mindenki feléli majd. Amíg azonban a korábban olcsón vett gázt használják Európában, addig sokkal kevesebbet fognak vásárolni, azaz tartósan alacsony lesz a kereslet, és így az árak sem emelkedhetnek érdemben.

A helyzet Magyarországon is hasonló. Ráadásul nálunk kifejezetten nagy a tárolási kapacitás, így a tározók 90 százalékos telítettsége azt jelenti, hogy nagyjából az ország teljes éves gázfogyasztásának kétharmada rendelkezésre áll. A lakossági felhasználást pedig több mint másfél évig lehetne fedezni a mostani tartalékokból.

 

Pletser Tamás, az Erste olaj- és gázipari elemzője úgy látja, hogy 2021-ben még nem lesz érdemi drágulás, 2022 és 2023-ban azonban már normalizálódhat a helyzet a piacon, és a tőzsdei jegyzések visszatérhetnek 10-15 euró magasságába megawattóránként. Ez a jelenlegi árak két-, két és félszeresét jelentené, ami azonban még mindig alacsonyabb, mint amennyiért a magyar háztartások jelenleg kapják a rezsicsökkentett gázt.

Öt év múlva jöhet a fordulat

Pletser szerint egyébként hosszabb, 3-5 éves időtávon komolyabb drágulás is jöhet. A mostani alacsony árak ugyanis a beruházások visszafogását eredményezték, ez pedig épp ellentétes folyamatokhoz vezethet, mint ami az elmúlt éveket jellemezte. Az előző fél évtizedben rengetegen fejlesztettek, sorra léptek be az új mezők a termelésbe és adták át az LNG-kapacitásokat is, így sokkal gyorsabban nőtt a kínálat, mint a kereslet. Most azonban fordítva lehet, és mivel az ilyen beruházások átfutási ideje 3-5 év, ezért valamikor 2024-2025 táján hiányozhatnak majd a rendszerből a most félbehagyott beruházások.

Közben ráadásul a kereslet is nőhet. Bár Európában elvileg a dekarbonizációs törekvéseknek első ránézésre inkább a gázhasználat csökkenéséhez kellene vezetnie, de nem biztos, hogy ez lesz. Ha ugyanis a földgázzal szenet váltanak ki, már az is jelentősen csökkenti a kibocsátást, ráadásul a földgáz alapú hőerőművekre sokan úgy tekintenek, mint a megújulók kiegészítőjére. A Távol-Keleten pedig egyértelműen felhajtja majd a keresletet a szén háttérbe szorítása.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkA kormány által kiprovokált per, amin havi 200 forintot spóroltak nekedMiközben a piaci árak alapján harmadával lehetne csökkenteni a háztartások gázszámláját, a kormány egy bagatell tételről szóló bírósági ítéletet ünnepelt a rezsicsökkentés megvédéseként.

Ez azonban a hosszabb táv, ahol rengeteg a bizonytalanság is. A magyar háztartások, és a hazai belpolitika szempontjából sokkal nagyobb jelentősége van a következő 1-2 évnek, amikor még a fentiek miatt olcsó marad a gáz. Bár a május-júniusi rekord alacsony szintről már augusztusban is elmozdultak az árak, azok még mindig az idei első félév átlaga alatt vannak. Pedig – ahogy ezt a már említett korábbi cikkünkben kiszámoltuk – már ebben a hat hónapban is 56-76 milliárd forint közötti hasznot hajtott a lakosságot ellátó állami cégeknek, hogy a háztartások ennél sokkal többet fizetnek a gázért. Ha pedig a gáztározók nagy töltöttsége miatt jövőre még tényleg maradnak ezen a szinten a jegyzések, akkor a 2022-es választásokra tényleg több száz milliárd forint gyűlhet össze.

Adat gázár rezsi rezsicsökkentés Olvasson tovább a kategóriában

Adat

Jandó Zoltán Torontáli Zoltán
2020. november 25. 16:56 Adat, Közélet

Semmi értelme nincs az operatív törzs járvány-előrejelzésének

Legalábbis abban a formában, ahogy hetente közlik. Ha jól csinálják, a szennyvízadat hasznos eleme lehet a járvány követésének, de amit az NNK közzétesz, nem az.

Avatar
2020. november 22. 16:10 Adat

Minél jobban él valaki, annál jobban hisz abban, hogy ezt magának köszönheti

A vagyoni helyzet, és annak hirtelen megváltozása érdekes összefüggésben van a jövedelmekkel kapcsolatos igazságérzet megváltozásával.

Hajdu Miklós
2020. november 19. 13:46 Adat

A második hullám a szemünk láttára szakítja ketté a gazdaságot

Az ipar megúszta a második hullám gazdasági hatásait, a szolgáltatószektorban azonban nem fényesek a kilátások.

Fontos

Avatar
2020. november 24. 17:09 Pénz

A covid után jön az adóemelés?

A kormánynak hamarosan napirendre kell tűznie az adósság elleni harc 2.0-t, amit valószínűleg nem lehet megúszni adóemelés nélkül.

Bucsky Péter
2020. november 24. 06:54 Közélet

Elhagyják a vállalkozók Parragh kamaráját, de a NAV-végrehajtást nem ússzák meg

Miközben a zsugorodó tagságú kamarai rendszer elnöke könnyítésekért lobbizik a cégek számára, a tartozások behajtása a válságban sem szünetel.

Mészáros R. Tamás
2020. november 23. 17:19 Világ

A kínai dominancia megalapozójának harangozták be, mégis gyengére sikerült a világ legnagyobb gazdasági paktuma

A világ lakosságának és GDP-jének 30 százalékára terjed ki az új ázsiai gazdasági övezet. Egyesek szerint ez megágyaz a kínai dominanciának, mások szerint semmin nem változtat.