Hírlevél feliratkozás
Jandó Zoltán
2020. augusztus 17. 06:48 Közélet

A kormány által kiprovokált per, amin havi 200 forintot spóroltak neked

Miközben a jelenlegi piaci árak alapján gond nélkül a harmadával lehetne csökkenteni a hazai háztartások gázszámláját, a kormányzat egy évi pár száz forintos számlatételről szóló bírósági ítéletet ünnepelt a rezsicsökkentés megvédéseként. Az ítéletet megelőző pert ráadásul jelentős részben a Fidesz provokálta ki egy olyan törvénymódosítással, amiről ők is tudták, hogy egyértelműen uniós jogba ütközik. Az eljárásnak ezt a felét el is bukta Magyarország, ami miatt a perköltség egy részét is ki kell fizetnünk.

Félig majdnem igaz

Magyarország megnyerte az Európai Bizottsággal folytatott vitát és megvédte a rezsicsökkentés eredményeit.

Így értékelte közleményében az Innovációs és Technológiai Minisztérium az Európai Bíróságnak azt a még július közepén hozott ítéletét, amely lényegében lezárta a hazai energetikai szabályozás miatt Magyarország ellen indított, évek óta tartó kötelezettségszegési eljárást. A kommunikációs panel ugyan rendkívül jól hangzik, de ha nagyon engedékenyek vagyunk, akkor is csak félig igaz.

Az Európai Bíróság ugyanis két, bizonyos szempontból összefüggő, de teljesen külön is kezelhető kérdésben hozott ítéletet, és ezek közül az egyikben ugyan valóban a magyar félnek adott igazat, a másikban azonban elmarasztalta Magyarországot. A számunkra kedvező döntés a kormany.hu-ra is felkerült hír szerint röviden összefoglalva ez volt:

Nem sértett uniós jogot Magyarország azzal, hogy kizárja az energiahálózatokra kivetett különadó és a pénzügyi tranzakciós díjakhoz kapcsolódó költségek rendszerhasználati díjakban történő elismerését.

Nem egy habkönnyű mondat, az emberek ugyanis normál esetben nem igazán nézegetik, hogy a gáz és villanyszámlájukon milyen összetevőkből áll a fizetendő összeg. De még ha valakinek ez is a hóbortja, a számlából akkor sem feltétlenül tud meg sokat.

Ahogy múlt heti cikkünkben is írtuk, ha valaki alaposabban megnézi a gázszámláját, nagyjából addig juthat, hogy van rajta egy fogyasztástól független alapdíj, és egy köbméterenként meghatározott energiadíj, és ugye az egészre rárakódik az áfa. A valóságban azonban ennél sokkal több részből áll össze maga a teljes díj, amiből számos vállalkozás részesül.

 

A villanyszámlánál annyival jobb a helyzet, hogy ott az energiadíj mellett már megjelenik a számlán a kormány közleményében is emlegetett rendszerhasználati díj, ráadásul azt meg is bontják. Így lehet látni, hogy mennyibe kerül például az elosztás vagy a kiegyensúlyozás, igaz, itt is van egy elosztói alapdíj, ami fix összegű, azaz nem a fogyasztástól függ.

 

A lényeg, hogy mind a két esetben fizetünk magáért a termékért, tehát az áramért és a gázért, de emellett azt is ki kell fizetnünk, hogy ezeket valakik eljuttatják a lakásunkba. Utóbbi a gáz- és villanyvezetékeket fenntartó cégek vagy éppen a gáztározókat működtető vállalatok feladata. Ezek a cégek sok száz milliárd forintot érő infrastruktúrát tartanak fenn, aminek nem lenne értelme versenyző piacon*Ellentétben például a sűrűbben lakott településeken több szolgáltató által is kínált vezetékes internettel., így természetes monopóliumok alakultak ki. Ennek ugye az a veszélye, hogy versenytárs nélkül bármennyit kérhet egy adott vállalat az általa végzett tevékenységért, éppen ezért a gáz és villamosenergia szállítása szigorúan szabályozott piac. Az ebben a szektorban tevékenykedő vállalatok csak annyi pénzt kaphatnak, amennyit az erre hivatott hatóság, jelen esetben a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) meghatároz.

Durván 55 milliárd forint volt a tét

A MEKH pedig ezt az összeget úgy határozza meg, hogy megnézi, milyen költségek merülnek fel az érintett vállalkozásoknál, eldönti azokról, hogy jogosak-e, megítél némi indokolható profitot, és ezt az egészet leosztja arra a mennyiségre, amit a cégek szállítanak.

Például, ha jogosan kell kétmilliárd forint a munkaerőre, egymilliárd az infrastruktúra működtetésére, még fél mindenféle, a cég működtetéséhez elengedhetetlen szolgáltatásokra, akkor ezeket a költségeket elismeri a hatóság. Rádobja a megítélt félmilliárdos profitot, és az így adódó 4 milliárdot leosztja a 2 milliárd köbméter szállított gázzal vagy 2 milliárd kilowattóra elosztott villamosenergiával. Így kijön, hogy minden köbméterért/kilowattóráért 2 forint jár. De ez persze egy nagyon leegyszerűsített példa.

Visszakanyarodva az Európai Bíróság döntésére: Magyarország és az EU között azon ment a vita, hogy vajon a kormány által kitalált különböző szektorális terheket el kell-e ismernie ilyen jogos költségként a MEKH-nak vagy sem. Konkrétan a közművezetékadó és a tranzakciós illeték volt a kérdés. Előbbi az az adó, amit a villany, gáz, víz vagy éppen távközlési vezetékek után kell fizetnie a fenntartó cégeknek 2012 óta. Minden megkezdett méterért 125 forintot, ami azért brutális összeg, mert Magyarországot sok tízezer kilométernyi különböző vezeték hálózza be.

Így jöhetett össze a 125 forintokból az elmúlt időszakban rendre évi 54-55 milliárd.

A tranzakciós illeték pedig az a teher, amit minden banki és postai tranzakció után fizetnünk kell, és amiből ugyan a vezetékadóhoz képest majdnem ötször több pénz folyt be, de ez persze messze nem csak ezt a szektort terheli.

Éppen ezért a jelentősebb tétel egész biztosan a közműadó volt. Mivel az egész szállítás-elosztás tevékenységben összesen egytucatnyi cég van benne, a vezetékadó energiaszektorra eső nagyjából 25 milliárd forintját ők fizetik be a büdzsébe. A közvetlenül a lakossággal kapcsolatban álló elosztók között több olyan is van, ami évi 2-4 milliárd forintot költ erre.*Az elosztási rendszernek több szinten vannak szereplői. A nagyfeszültségű, illetve nagynyomású rendszereket az állami MVM tulajdonában lévő Mavir (áram) és a Mol-csoporthoz tartozó FGSZ (gáz) üzemelteti, közutas hasonlattal ők felügyelik az autópályákat. Az alsóbbrendű utakat, amelyeken el tud jutni a gáz és a villamosenergia az egyes háztartásokba, az úgynevezett elosztó cégek tartják fenn. Mivel a sok elágazás miatt – ahogy a közút esetében is – logikusan ez utóbbi hálózat a hosszabb, a közműadó nagy részét az elosztócégek fizetik be az államkasszába. A lakossági díjban azonban minden cég adója megjelent volna, ha az Európai Bíróság úgy dönt, hogy ezt a költséget is el kell ismerni. A gáznál például az FGSZ különadója a jelenleg köbméterenként valamivel több mint 5,5 forintos szállítási díjhoz adódott volna hozzá, az elosztócégeké pedig a 11 forint környéki elosztói díjtételhez. Érdekesség egyébként, hogy az EU és Magyarország közötti vita kezdete óta az elosztócégek közül is több állami vagy kormányközeli tulajdonba került. 

 

A per egyik kulcskérdése tehát az volt, hogy a cégek átháríthatják-e ezt az egyébként számukra is jelentős összeget a fogyasztókra vagy sem. Az Európai Bizottság azt az álláspontot képviselte, hogy az általános uniós szabály szerint igen, Magyarország szerint viszont nem. A bíróság pedig azért döntött Magyarország javára, mert a figyelembe veendő költségeket összefoglaló általános uniós szabályokban ezek a kormány által kitalált többletterhek nem voltak tételesen felsorolva.

Havi 200 forintot spóroltak egy háztartásnak

A sokmilliárdos közműadó tehát marad a hálózati cégek terhe, de nagyon azért ezeket a vállalatokat sem kell sajnálni, az elmúlt években ugyanis – rezsicsökkentés ide vagy oda – összességében azért nem kerestek rosszul. Egy-két kivételtől eltekintve a vállalatok többsége az elmúlt években masszívan nyereséges volt, együttesen csak tavaly 73 milliárd forintos profitot termeltek, egy évvel korábban pedig ennél is jóval többet.

 

A fentiek alapján tehát elég jól látszik, hogy összességében valóban megvédte a kormány a rezsicsökkentést, hiszen sikerült elkerülni, hogy újabb költségek épüljenek be az áram és a gáz lakossági árába. Anélkül, hogy ezt a sikert elvitatnánk, érdemes azért megemlíteni, hogy bár vállalati szinten hatalmas összegekről van szó, a fogyasztók szempontjából inkább csak szimbolikus ez a győzelem, nagyon sokan ugyanis észre sem vették volna a változást a gáz- vagy villanyszámlájukon.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkMost kiderül, hogy a rezsicsökkentés, Mészáros Lőrinc vagy a gazdaság a fontosabbEgy állami hivatal dönt arról, mennyit keressen Mészáros Lőrinc cége. Ha sokat, azt vagy a lakosság, vagy a cégek a villanyszámlájukban fizetik majd meg.

A hatalmas összeget ugyanis – ahogy erről már szintén esett szó – fogyasztásarányosan osztották volna le. Márpedig a hazai bruttó villamosenergia-felhasználás évi nagyjából 45 milliárd kilowattóra, gázból pedig 8-9 milliárd köbméter fogy évente. Így pedig a sok milliárd forint sok milliárd felé oszlik szét. Számításaink szerint, ha a teljes összeget el is kell ismerni (ami egyáltalán nem evidencia, sőt), a gáz ára köbméterenként 71 fillérrel, a villamosenergiáé kilowattóránként 46 fillérrel emelkedett volna.

Ez egy átlag háztartásnak havi 70 forintos drágulást jelentett volna a gáz- és 125 forintosat a villanyszámlában.

Ezzel a havi 200 forinttal büszkélkedni akkor, amikor a jelenlegi piaci árak alapján egy átlagos magyar háztartás simán kaphatná havonta két-háromezer forinttal olcsóbban a gázt, ha valamelyik állami szereplő lépne, finoman szólva sem túl hiteles.

Megváltoztatták a törvényt, majd visszacsinálták

A per nyertes részéről tehát – még ha el is túlozta a jelentőségét – végső soron igazat mondott a kormányzati kommunikációs gépezet, a vesztes részre pedig nem pazaroltak túl sok energiát. Pedig ennek a története talán még érdekesebb is.

Az Európai Bizottság ugyanis azt nehezményezte, hogy a MEKH már említett döntéseit az elismerhető költségekről rendelet formájában hozza meg, így ez ellen sehol nem lehet fellebbezni. Márpedig az uniós jog szerint minden hatósági döntés ellen kell biztosítani jogorvoslati lehetőséget. Épp ezért az elvárás az volt, hogy a MEKH ne rendeleteket, hanem határozatokat hozzon, amit bíróságon meg lehet támadni.

Ezzel pedig a kormány olyannyira tisztában volt, hogy 2016-ban át is írták a törvényt.

A parlamenti vitában Aradszki András energiaügyért felelős államtitkár azért kérte a módosítás támogatását, hogy ezzel „az európai uniós jogharmonizációt Magyarország megvalósíthassa” (pdf). Az Országgyűlés meg is szavazta a változtatást, így úgy tűnt, hogy egy brüsszeli háborút sikerült lezárni.

De csak úgy tűnt. Alig fél évvel később ugyanis jött Németh Szilárd, és benyújtott egy olyan törvényjavaslatot, ami visszacsinálta az egészet. Indoklása valami olyasmi volt, hogy a magyar bíróságok megbízhatatlanok, ezért a rezsicsökkentés fenntarthatóságának egyik fontos eszköze, ha a MEKH mégis rendeletekkel tud döntéseket hozni. Szavaira ráadásul a fél évvel korábban még ennek ellenkezője mellett érvelő Aradszki András is ráerősített a vitában, és ezzel a kormány újranyitott egy már lezárt frontot a „Brüsszellel” vívott háborúban.

Ennek fényében persze már egy cseppet sem meglepő, hogy a jogi vitának ezt a részét bukta a kormány.

Ennek anyagi vonzatai is vannak, hiszen mivel így részben pervesztes volt Magyarország, az Európai Bíróság szabályainak megfelelően a perköltségek ránk eső részét nekünk kell állni.

A bíróság nem mondja meg, mennyi legyen a rezsi

Ráadásul fontos hangsúlyozni, hogy a fellebbviteli lehetőség nem azt jelenti, hogy ha a MEKH meghatároz egy köbméterenként hat forintos szállítási díjat, akkor az érintett cégek rohanhatnak a bírsághoz, amely majd megmondja, hogy legyen inkább hét az a hat. A bíróság legfeljebb az eljárás jogszerűségét vizsgálja meg, a díjakba nem fog beleszólni. Megnézik, hogy az előírásoknak megfelelően járt-e el a hatóság, amikor kiszámolta a díjakat. Ha igen, akkor marad minden, de ha nem, akkor sem ők mondják meg a helyes árat, hanem felszólítják a MEKH-t egy új eljárás lefolytatására.

A hivatalt kerestünk kérdéseinkkel, kíváncsiak lettünk volna, hogy milyen változást jelent ez a működésében, de az erre vonatkozó kérdéseinkre nem kaptunk válaszokat. Mindenesetre sok perre emiatt a jövőben valószínűleg azért nem kell számítani, mert ugyan a rezsicsökkentés kezdetén valóban teljesen tapasztalatlan volt az ilyen ügyekben a hatóság, és hozott megtámadható döntéseket, mostanra azonban szakmailag megalapozott módszertant dolgozott ki, amin sokkal nehezebb lenne fogást találnia az érintett cégeknek.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkA kormány a rezsidémon mellé álltA rezsibiztos a drágább gáz mellett érvel, a lakossági fogyasztók pedig lemondhatnak arról, hogy a piaci verseny alacsonyabb gázárat hozzon.

Közélet Európai Bíróság európai bizottság gázár per rezsicsökkentés Olvasson tovább a kategóriában

Közélet

Bucsky Péter
2020. december 1. 06:48 Közélet, Vállalat

A válság ellenére itthon és Európában is bővít a Hummusbar

Uri Gotlibovich egy hétre jött Magyarországra 2003-ban, nem tudott főzni, és nem volt vendéglátós tapasztalata. Ehhez képest 17 éve itt él, és felépítette a Hummusbar hálózatot.

Bucsky Péter
2020. november 30. 16:42 Közélet

Fogy a hallgató és a pénz az egyetemeken, de a kormány kedvenceit nem kell félteni

Az egy hallgatóra jutó állami pénzek összege a Testnevelési Egyetemen a legnagyobb, a jóval összetettebb és drágább képzést adó Semmelweis Egyetem csak a második.

Bucsky Péter
2020. november 30. 06:56 Közélet

Üzleti csoda nőtt ki a titkos honvédségi buszbeszerzésből

Olyan növekedést és hozzáadott értéket ért el az Ikarus Járműtechnika, amit sokan megirigyelnének az ágazatból. Kár, hogy főleg egy nem nyilvános állami szerződésnek köszönhetően.

Fontos

Stubnya Bence
2020. december 1. 18:08 Élet

Komoly kutatás indult Magyarországon a négynapos munkahét hatásairól

Hatékonyabbak leszünk tőle? Kevesebbet fogyasztunk feleslegesen? Egy magyar kutatócsoport mostanában kezdett átfogó kutatásba a témában.

Stubnya Bence
2020. november 28. 06:42 Podcast

Próbálja menteni a menthetőt a magyar zeneipar, de már elindultak a csődeljárások

A fesztiválszezon kiesése volt az igazi érvágás a magyar zeneiparnak, a legnagyobb veszteség pedig a technikusok pályaelhagyása lehet. Bali Dáviddal beszélgettünk a heti G7 Podcastban.

Stubnya Bence
2020. november 27. 06:57 Vállalat

Harmadszor kerültek idén padlóra, most online karácsonyi bulikban bíznak

A cégek egy része profilváltással alkalmazkodott a járványhoz a rendezvényszervezők piacán, de a legtöbben még így is csak a veszteség minimalizálására játszanak.