Bár sokat esett az orosz gáz ára, az elérhető adatok alapján az uniós országok közül az elmúlt hónapokban is Magyarországra érkezett a legdrágábban.
Az önsorsrontó kormányzati álmok válság idején sem akarnak szertefoszlani.
A rezsicsökkentés tavalyi korlátozása óta az idén júliusban fordult elő először, hogy a statisztikai hivatal a lakossági gázárak növekedéséről számol be.
Az árplafon csak egy meghatározott körre vonatkozik, és 40 milliárd forintjába kerül az államnak.
Az elmúlt két évben mindössze 12 olyan nap volt, amikor a tőzsdei jegyzés nem haladta meg a magyar lakossági árat, erre alapozva pedig politikai hasznon nélkül nem fog a rezsihez nyúlni a kormány.
Jelentősen drágult a gáz és az áram, de a jövedelmekhez viszonyítva volt már rosszabb is a helyzet a lakosság számára. A vállalatok sokkal kevésbé szerencsések.
Jelentősen esett a hazánkba érkező orosz importgáz átlagára tavasszal, nemzetközi összevetésben ugyanakkor még mindig drágán vásárolunk.
Hiába alacsonyabb a tőzsdei gázár a kormányzat által megemelt díjnál, a magyar háztartások még így is kevesebbet fizetnek az energiahordozóért, mint amennyiért az MVM megvásárolja azt.
Egy új tanulmány az eddigi legalaposabb becslést adta. Az is kiderült, hogy három megyében koncentrálódnak a legnagyobb gázfogyasztók.
Januárban is hatalmasat esett a magyarországi földgázfelhasználás. A fogyasztás a 2022-es szinttől és a korábbi évek átlagától is jó 30 százalékkal maradt el.