Hírlevél feliratkozás
Jandó Zoltán
2020. augusztus 10. 06:25 Közélet, Vállalat

Olyan sokat keres az állam a lakossági gázon, hogy a következő választás előtt akár ingyen is adhatja fél évig

Csak az idei első félévben annyi tartalék gyűlhetett össze az állami gázszolgáltatóknál, amiből kényelmesen meg lehetne finanszírozni egy olyan egyszeri rezsitámogatást, mint amit a 2018-as választások előtt vetett be a kormány. A földgáz piaci ára ugyanis annyira beszakadt az utóbbi évben, hogy most már lényegesen alacsonyabb, mint az itthoni lakossági ár. Ez valószínűleg nem is fog változni, ezért egyes szakértők szerint akár újabb tartós rezsicsökkentésre is lenne tér.

Egy ilyet azonban politikai okokból szinte biztosan nem vállal be a kormány, így valószínűleg marad az egyszeri juttatás. A következő választásokig akár annyi pénz is összejöhet, amiből 6-9 hónapig is ingyen kaphatja a gázt a lakosság.

Nagyjából 66 forint

Az, hogy pontosan mennyit is fizetünk magáért a gázért, nem annyira egyszerű kérdés, földi halandó nemhogy a gázszámlájáról, de még a vonatkozó jogszabályokból sem tudja megállapítani. Már csak azért sem, mert a hivatal lapunknak küldött tájékoztatása szerint külön ez nincs is rögzítve, csak a végső díj. Ha valaki alaposabban megnézi a gázszámláját, nagyjából addig juthat, hogy van rajta egy fogyasztástól független alapdíj, és egy köbméterenként meghatározott energiadíj.

Az energiadíj azonban véletlenül sem azonos magának a gáznak az árával, vagy ahogy a szakmában hivatkoznak rá, a molekulaárral. Sőt, az energiadíj még csak nem is fix. Függ a fogyasztás mennyiségétől*1200 köbméter éves felhasználás felett jóval magasabb. és területileg is változó: Borsod megyében például nagyjából 5 százalékkal magasabb, mint a fővárosban.

A molekulaár az átlagosan köbméterenként nagyjából 80 forintos energiadíjból körülbelül 66 forintot tesz ki*Az elmúlt napok kutatómunkája és háttérbeszélgetései alapján az a benyomásunk, hogy pontosan nagyon kevesen tudhatják ezt a számot, ami ráadásul valószínűleg időben változik is a teljes lakossági díj többi összetevőjének változása miatt. A szakértői becslések azonban átlagosan nagyjából 66 forintot adtak.. Ezen kívül kiszámlázzák még nekünk a gáz szállítási, tárolási és elosztási költségeit, és működnie kell valamiből az egész folyamatot menedzselő állami cégeknek is, így benne van a teljes rezsicsökkentett árban a kis- és nagykereskedelmi árrés is. A lakosság rezsiköltségeinek leginkább meghatározó része azonban – ha az áfától eltekintünk – így is a molekulaár. Ha valamin, akkor ezen lehet faragni.

 

Csakhogy ez a 66 forint a rezsicsökkentés idején egyáltalán nem tűnt soknak. Sőt, a korábbi évek piaci árai alapján sokkal inkább úgy nézett ki, hogy a szolgáltatók rengeteget fognak bukni ezen, hiszen csak drágábban tudják megvenni a gázt, mint amennyiért adniuk kell. Nem csoda, hogy a veszteségtől mindenki próbált szabadulni, és a nemzetközi vállalatok amint lehetett, átadták fogyasztóikat az akkor gründolt állami rezsiholdingnak, mai nevén NKM-nek.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkSzázmilliárdokat bukhatott volna az állam a rezsicsökkentésen, de a piac segítettHa 2015-ben nem kezdenek meredeken esni a nemzetközi gázárak, akkor a gázáremelés vagy kifizethetetlen többletkiadások között választhatna a kormány.

Az NKM nem csak azért nem halmozhatott fel hatalmas veszteséget, mert az aláásta volna a rezsicsökkentés hitelességét, hanem azért sem, mert ezt valószínűleg az Európai Uniós sem nézte volna jó szemmel. Azonban már a történet elején eldőlt, hogy ha lesz veszteség (vagy nyereség), akkor az többnyire nem a rezsiholdingnál fog gyűlni. A gáz beszerzési folyamatában ugyanis volt még egy – ekkorra már szintén állami szereplő – az orosz és egyéb földgázt felvásárló nagykereskedő, a Magyar Földgázkereskedő Zrt. (MFGK).

Az MFGK megvette a gázt az oroszoktól, vagy Nyugat-Európában piaci áron, továbbadta egy negyedévente felülvizsgált úgynevezett felajánlási áron az NKM-nek, amely pedig értékesítette a lakosságnak a rezsicsökkentett díjon. A felajánlási árat azonban rendre úgy határozták meg, hogy az a lakosságihoz minél közelebb, de az alatt legyen, így a tényleges veszteség az MFGK-nál csapódott volna le.

 

Tartósan azonban nem volt veszteség. Korábban már írtunk róla, hogy a kedvező piaci folyamatok minden bizonnyal több százmilliárdos bukástól mentették meg az államot. A rezsicsökkentés időzítését ugyanis nem a piaci árak alakulása, hanem a 2014-es választások határozták meg, így a folyamatot sikerült akkor lezárni, amikor az egekben volt az orosz és az európai tőzsdei gázár is. Emiatt nagyjából másfél évig a gázos cégek havi szinten is tízmilliárdokat bukhattak, de ez csak 2015 közepéig tartott, és akkor már látszott, hogy hosszabb távon nem lesz nagy probléma.

Nyugatról támogatták meg a rezsicsökkentést

Az elmúlt egy-két évtizedben ugyanis teljesen átalakult az európai gázpiac. A 2008-as válság után a fogyasztás is némileg visszaesett, ennél is fontosabb azonban, különösen Kelet-Európa és így Magyarország szempontjából, hogy versenytársat kapott az addigi egyetlen, és ezért rendkívül drága orosz gáz. Mivel kiépült egy csomó vezeték, így Magyarország már nyugatról is vehetett gázt, ami hagyományosan olcsóbb volt a keletről érkező orosznál. Ráadásul időközben az amerikaiak elkezdtek egy új technológiával földgázt kitermelni*Ez a sokat emlegetett palagáz forradalom., amit annyira olcsón csináltak, hogy még az óceánon való átszállítás után is versenyképes áron tudtak belépni az európai piacra.

Mindezek eredményeképpen a 2014-2015 környéki csúcsok után meredeken csökkenni kezdtek az árak.

Két évvel a rezsiháború kezdete után már annyira alacsony szintre kerültek, hogy az ekkor már teljesen állami tulajdonban lévő lakossági gázellátás elkezdett hatalmas hasznot hajtani. Az MSZP akkor bele is kapaszkodott a témába, és megpróbálta hazai pályán támadni a Fideszt egy újabb rezsicsökkentést emlegetve. Csak az volt a gond, hogy későn kapcsoltak, mert 2017 elején már ismét veszteséges volt a lakossági szolgáltatás. Az akkori számításaink szerint a télen három hónap alatt több mint tízmilliárdot bukhatott a dolgon az állam.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkAkkorát bukott az állam a gázon, hogy kétszer is elgondolkodnak az újabb rezsicsökkentésenDrágulni biztosan nem fog a lakossági gázár a következő hónapokban, csökkenteni viszont eszelősen drága lenne.

Mindez jól mutatja, hogy miért nem merülhetett fel mostanáig tartós rezsicsökkentés. Bár a piaci árak többnyire alacsonyabbak voltak a lakosságiaknál, és így hasznot hajtottak az állami energiacégeknek, a különböző kilengések időről időre okozhattak azért fejtörést az érintett vállalatoknál, és ezeknek az időszakoknak a veszteségeit csak a korábbi tartalékból lehetett fedezni.

Már 2018-ban kapcsolt a Fidesz

Összességében azonban a magyar rezsirendszer az állam számára inkább hozta a pénzt, mint vitte. A Regionális Energiagazdasági Kutatóközpont (REKK) számításai szerint 2014 eleje és a 2018-as választások között – attól függően milyen beszerzési árral számolunk – 100-200 milliárd forinttal fizetett többet a magyar lakosság a gázért, mint amennyibe az ténylegesen került. A REKK-nél felhívták lapunk figyelmet, hogy ez inkább egy felülbecsült összeg, ráadásul az állam 2014 és 2016 között csak fokozatosan vette át a háztartások ellátását, de így is tízmilliárdos nagyságrendű összeget nyert a lakossági szolgáltatáson a két állami cég, elsősorban az MFGK.

A gond csak az, hogy

ez a hatalmas nyereség nagyon nem illet bele a rezsicsökkentéssel meghirdetett nonprofit energiaszolgáltatás retorikájába.

Egy idő után éppen ezért nem is mutathatta ki eredményként az MFGK: egy 2016-os törvénymódosítás értelmében teljesen más soron kell a könyveikben ezt nyilvántartani*Passzív időbeli elhatárolásként., magyarul itt gyűjtik a pénzt ínségesebb időkre.

A pénz pedig szépen gyűlt, 2017 végén az MFGK éves beszámolója szerint már közel 77 milliárd forintnál járt az összeg*Ami nagyjából összhangban van a REKK becslésével, figyelembe véve az említett 2014 és 2016 közötti átállási időszakot, és azt, hogy az NKM-nél is volt némi nyereség.. A végtelenségig azonban nem lehetett tartalékolni, és a kormány meg is találta a tökéletes megoldást. Közvetlenül a 2018-as választások előtt ebből finanszírozták a „téli rezsicsökkentést”, amely során minden háztartást 12 ezer forintnyi egyösszegű gáztámogatással ajándékoztak meg. Még rendelet is született arról, hogy ezt a korábban felgyűlt pénzből kell fizetni, és az MFGK éves jelentéséből az is kiderül, hogy

az akció nagyjából 40 milliárd forintba került.

Az összes tartalékot tehát nem élte fel a cég, ami már 2018 nyarán jól jött, hiszen alig pár hónappal a választási rezsicsökkentés után ismét a lakossági díj fölé emelkedtek piaci árak. Ekkor azonban már csak néhány hónapig tartott ki ez az állapot, hogy aztán 2019 teljesen beszakadjanak a jegyzések, amelyek mostanra abszolút történelmi mélypontra estek.

Négyszeres áron kapjuk a gázt

Az alábbi ábra azt mutatja, hogyan alakultak a különböző árak az elmúlt három és fél évben.

  • A TTF a holland tőzsdei gázár, a legfontosabb referenciapont a piacon.
  • A rezsicsökkentett molekulaár az az összeg, amennyit a lakosság fizet a gázért.
  • A felajánlási ár pedig (némileg leegyszerűsítve) amelyen a két állami cég, az MFGK és az NKM kereskedik egymással a külföldről beszerzett gázzal.

Fontos, hogy a lakossági fogyasztás nagyjából negyedét az itthon kitermelt gázból fedezik. Ez korábban a rezsicsökkentés egyik legfontosabb záloga volt, hiszen az itthoni gázt lakossági ár felén kapják az állami cégek.

 

Jól látható, hogy az előző másfél évben hogyan nyílt szét az olló, és esett a hazai lakossági díj negyedére (!) a tőzsdei ár. Fontos megjegyezni, hogy bár most már az oroszoktól vásárolt gázért fizetett összeg is jelentős részben a TTF-hez kötött, azaz abból az irányból is a tőzsdei jegyzésekhez közeli áron vásárolunk, mivel azonban a gázt el is kell juttatni ide, a tényleges költség ennél kicsit azért magasabb.

A pontosabb számolás érdekében épp ezért általában a TTF jegyzéshez hozzá szoktak adni valamekkora összeget. Emellett van egy közép-európai gáztőzsde is, a CEEGEX, amit azért érdemes megemlíteni, mert az itt vásárolt gáz már helyben van, nem jön rá semmilyen plusz költség. Mostanra pedig már az itteni árak is tartósan a rezsicsökkentett lakossági díj fele alá estek, pedig az állam ennél biztosan olcsóbban szerzi be a gázt*Mivel a szerződései jelentős részben TTF-hez kötöttek..

 

Ennyire tartósan, és ilyen mértékben a 6-7 évvel ezelőtti rezsiharc óta még sosem voltak az árak az itthoni lakossági díj alatt. Számításaink szerint csak az idei első félévben 56 és 76 milliárd forint közötti összeg gyűlhetett össze az állami cégeknél*Attól függően, hogy a TTF vagy CEEGEX árakkal számolunk., amiből kényelmesen meg lehetne finanszírozni egy újabb 12 ezer forintos, ezúttal nyári rezsicsökkentést.

Vagy akár – amit több szakértő is pedzegetett lapunknak – akár tartósan is lejjebb lehetne szállítani a lakossági díjakat.

 

A jelenlegi piaci trendek alapján ugyanis egyelőre semmi nem utal arra, hogy rövid, vagy akár középtávon kilőne a gáz ára. Kotek Péter, a REKK kutató főmunkatársa lapunknak azt mondta, hogy felhalmozott készletek, és a kínálat alakulása fényében nem várható, hogy nagymértékben növekednének az árak 2020 végéig, de a szektorban most arra számítanak, hogy akár öt évig is túlkínálatos lehet a piac*Ami mellett ugye viszonylag ritkán szokott drágulni az adott termék..

A választásokig tartalékolhat a kormány

Mindezek ellenére elég kevés az esély arra, hogy a kormány megkockáztatna egy újabb tartós rezsicsökkentést. Bár úgy tudjuk, hogy a kormányzat folyamatosan figyeli a lehetőségeket, és követik, hogy mennyi tartalék gyűlt fel az állami cégeknél, de forrásaink szerint így sem fogják tartósan lejjebb szállítani az árakat. Ennek túl nagy lenne a politikai kockázata, ráadásul a mostani helyzet is elég jól kommunikálható.

A kabinet a kérdést jellemzően azzal rázza le magáról, hogy a gáz ára így is nálunk az egyik legalacsonyabb Európában, az ITM most is ezt írta lapunk kérdésre. Ebben egyébként igazuk is van, az energiahivatal gyűjtése szerint az uniós fővárosok közül még júliusban is Budapesten kellett a legkevesebbet fizetnie a háztartásoknak a földgáz-ellátásért (pdf). Ezt persze lehet árnyalni néhány tényezővel, például hogy maga a gáz (a molekula) már nem nekünk a legolcsóbb az unióban, illetve hogy ha a jövedelmekhez viszonyítjuk a rezsiköltségeket, akkor csak az uniós középmezőnybe tartozunk, de ettől függetlenül az alapállítás megállja a helyét.

 

Amíg pedig azt lehet mondani, hogy nálunk a legolcsóbb a gáz, egyáltalán nincs lépéskényszerben a kormány. Így nem is kell felvállalnia annak a kockázatát, hogy ha egy esetleges csökkentés után mégis valami előre nem várt dolog történik a gázpiacon, akkor vissza kelljen emelni a lakossági díjakat, ami hatalmas arcvesztéssel járna.

Más kérdés, hogy elvileg a kormány döntése nélkül is csökkenhetne a lakossági díj, mivel az állami cégeknek meghatározott árak, így lakosság által fizetett 66 forint is maximális árként van definiálva. Ezért mind az MFGK, mind az NKM eltérhetne a számára jogszabályban meghatározott díjaktól. A két vállalatot múlt hét elején kérdeztük, hogy vannak-e ilyen terveik, de sem erre, sem más kérdéseinkre nem kaptunk egyelőre válaszokat. Mindenesetre elég életszerűtlennek tűnik, hogy az egyébként most már egyaránt az állami energiaórás MVM alá tartozó cégek bármelyike meghozna egy ilyen döntést kormányzati jóváhagyás nélkül.

Mindez azt jelenti, hogy

tartós rezsicsökkentés jó eséllyel nem lesz, forrásaink szerint valószínűleg maradnak a 2018-ashoz hasonló egyszeri juttatások.

Ha azonban ezzel ismét megvárják a választásokat, és addig tényleg nem jön valami nagy fordulat a szektorban, akkor 2022-ben egészen döbbenetes összeg állhat majd a kormány rendelkezésére, hogy élesítse az egyszer már bevált választási csodafegyvert.

A korábbi fogyasztási adatok alapján, a következő bő másfél évben a már eddig felhalmozott pénz mellé további 200-300 milliárd forintnyi tartalék jöhet össze*Ha az idei második negyedéves TTF átlagárral számolunk, akkor ez az összeg egészen pontosan 297,5 milliárd forint, ha az első féléves CEEGEX átlagárral, akkor pedig 201 milliárd.. Ha ez utóbbi összeget szétosztják, abból 6-9 hónapig lehet fedezni a teljes lakossági fogyasztást. Azaz

a választások előtt be lehet dobni egy olyan rezsicsökkentést, amely eredményeként egy átlagos háztartásnak alsó hangon fél évig nem kell majd gázszámlát fizetnie.

Közélet Vállalat 2022-es választások gázár rezsicsökkentés Olvasson tovább a kategóriában

Közélet

Fabók Bálint Jandó Zoltán
2020. október 29. 06:40 Közélet

Ismerőseinek és saját érdekeltségeinek játszott át közpénzt az úszó vb-s cég körözött vezetője

A Bp2017 kiperelt szerződéslistája betekintést enged abba, hogy az adófizetői pénzek hogyan gazdagítanak egy állami vezetőt és környezetét.

Avatar
2020. október 23. 16:31 Adat, Közélet

Kik valójában a legnagyobb ázsiai befektetők Magyarországon?

A keleti nyitás sikerét sokféleképpen meg lehet ítélni. A legizgalmasabb kérdés természetesen a magyar kivitel alakulása, de vajon nőnek-e és honnan érkeznek az ázsiaiak magyarországi beruházásai?

Bucsky Péter
2020. október 23. 07:06 Közélet

Kevesebb a hajléktalan, de egyre reménytelenebb a helyzetük

Az utóbbi évek gazdasági fellendülése során viszonylag sokan törtek ki a hajléktalanságból, a hátramaradók viszont egyre idősebbek és rosszabbul képzettek.

Fontos

Kasnyik Márton
2020. október 29. 17:38 Világ

Trump új főbírója mögött egy ultrakonzervatív mozgalom több évtizedes munkájának végső diadala van

Elérte hosszú ideje forralt célját egy nyilvánosságot kerülő konzervatív érdekcsoport. De olyan eszközökkel, amelyek az egész intézményt bedönthetik.

Bucsky Péter
2020. október 28. 06:45 Adat

Az autózás lett a koronavírus nyertese Magyarországon

Míg a közösségi közlekedésben az utasok harmada eltűnt, a közúti járműforgalom már a járvány előtti szinten van - sose közlekedtünk még olyan szennyezően, mint most.

Jandó Zoltán
2020. október 27. 12:11 Adat

Olyan megyékben terjed leggyorsabban a járvány, ahol tavasszal fertőzöttet sem láttak

Úgy tűnik, hogy jelenleg Nógrád és Vas megyékben a legrosszabb a helyzet, de biztosak nem lehetünk benne, mert továbbra is sok adatot visszatartanak.