Hírlevél feliratkozás
Jandó Zoltán
2017. október 24. 07:01 Közélet

Százmilliárdokat bukhatott volna az állam a rezsicsökkentésen, de a piac segített

Fél évvel az előző választások előtt, 2013 őszén a mostanihoz hasonlóan már javában zajlott a kampány. Akkoriban nem a bevándorolók és Soros György, hanem a rezsidémon volt a kormány fő ellensége.

A kormány 2013 januárja és 2014 áprilisa között három lépésben csökkentette a lakossági energiaárakat, a privatizáció óta nem látott változásokat elindítva ezzel az ágazatban. A rezsicsökkentés különösen a gázszektorban okozott felfordulást. Azzal érvelt a kormány az árak lefaragása mellett, hogy szerintük a külföldi tulajdonban lévő szolgáltatók eddig talicskával tolták ki a pénzt az országból. A cégek viszont azt állították: az intézkedés miatt már kevesebb pénzt kapnak a gázért, mint amit fizetni kell érte.

A két állítás elég erősen ellentmond egymásnak, mégis van igazság mind a kettőben. A 2007 és 2012 közötti időszakban ugyanis sokszor valóban jelentős különbség alakult ki a hazai lakossági és a nemzetközi gázár között. Előfordult, hogy előbbi közel duplája volt utóbbinak. Ez pedig valószínűleg még akkor is óriási nyereséget hozott a szektornak, ha figyelembe vesszük, hogy a vállalatoknak a gáz beszerzésén kívül más költségekkel is számolniuk kell. A profit pedig tényleg multiknál landolt, hiszen ekkor lényegében a teljes ágazat külföldi cégek kezében volt.

 

A rezsiharc kezdetekor azonban pont nem ez volt a helyzet: 2012 végén, 2013 elején ugyanis hároméves csúcson álltak a nemzetközi árak. Így már az első rezsicsökkentésnél közel került egymáshoz az import és a lakossági ár, a második kört követően pedig valóban volt olyan hónap, amikor az orosz importgáz is drágább volt már, mint amit a háztartásoknak fizetni kellett a fűtésért. Bár a kilowattóránként néhány 10 fillérnyi különbség nem tűnik soknak, a téli időszakban a hatalmas fogyasztás miatt ebből is több milliárdos veszteség jöhet össze egy-egy hónapban.

Ráadásul a lakossági díjban nem csak magának a gáznak az ára szerepel, hanem annak a költsége is, hogy azt eljuttassák a fogyasztóhoz. Így például a tároláshoz, és a szállításhoz kapcsolódó kiadások, amelyek a teljes gázszámla harmadát-negyedét is magyarázhatják.

Ha mindezt figyelembe vesszük, jól látszik, hogy a rezsicsökkentéssel egy teljesen fenntarthatatlan helyzet alakult ki. Ha a végső fogyasztói ár az importárat sem fedezi, miközben egy rakás más költség is felmerül, akkor a szektor egészen súlyos veszteséggel tud csak működni. Azt, hogy az iparág egyes szereplői hogyan osztoztak ezen, elég nehéz felfejteni, hiszen vannak nagykereskedők (ekkorra már állami cégek, akik megvásárolják az orosz gázt, majd továbbadják), a lakosságot kiszolgáló úgynevezett egyetemes szolgáltatók, illetve a vezetékeket üzemeltető cégek is.

Az viszont biztos, hogy a külföldi kézben lévő egyetemes szolgáltatók nem túloztak nagyot, amikor azt állították: önmagában a gázért is többet fizetnek, mint amennyit kapnak érte.

A cégek 2014-es beszámolóiból ugyanis elég jól látszik, hogy az értékesített termék beszerzési értéke legfeljebb 1-2 százalékkal volt alacsonyabb a teljes árbevételnél. Sőt, akadt olyan vállalat is (a Tigáz), amely számai alapján éves szinten is többet fizetett a gázért, mint amennyiért eladta.

Ennek fényében nem meglepő, hogy a nemzetközi cégek az első adódó alkalommal visszaadták egyetemes szolgáltatói engedélyüket. Így mostanra csak egy lakosságnak is értékesítő vállalat maradt a piacon: a 2013 vége óta teljesen köztulajdonban lévő Főgáz (a cég 49,8 százalékos részvénycsomagját a német RWE-től vásárolta meg az állam 41 milliárd forintért). Bár egy állami vállalat – különösen itthon, és főleg, ha politikai célokat is szolgál  kevésbé érzékeny a veszteségre, mint egy piaci alapon működő társaság, a 2013-14-es árakon a rendszer így is fenntarthatatlan lett volna.

Az államnak– amely ekkor már a teljes értékesítési láncot tulajdonolta – éves szinten legalább 10, de inkább 100 milliárdos nagyságrendű veszteséget okozott volna, hogy a korábbi árszinthez képest mesterségesen alacsonyan tartsa a háztartási rezsiköltségeket. A kínos hátraarctól (amit hosszútávon az ilyen mértékű veszteség kikényszeríthetett volna) a kedvező gázpiaci fordulat mentette meg a Fideszt. Mint a fenti grafikonon látszik, a nemzetközi árak 2015-től meredeken estek, így egy idő után nemhogy hiány, hanem többlet keletkezett a rendszerben.

(MTI Fotó: Czeglédi Zsolt)

Közélet gáz gázár rezsicsökkentés Olvasson tovább a kategóriában

Közélet

Bucsky Péter
2020. szeptember 18. 07:08 Közélet

Százból hét forintot kap meg, de azért Budapest fizesse a válságkezelést

Nagyvonalú fővárosi segítséget javasol a Fidesz budapesti cégek számára, miközben az itteni vállalkozások adóinak döntő része a központi költségvetésbe kerül.

Jandó Zoltán
2020. szeptember 17. 06:49 Adat, Közélet

Hiába javasolták saját szakértői, az állam nem pörgette fel igazán a tesztelést

Jelentős részben a saját zsebből fizetett, nem pedig az állami tesztek dobták meg a mintavételek számát, és nem is érnek el annyi embert, mint amennyit az adatok sugallnak.

Stubnya Bence
2020. szeptember 16. 17:13 Közélet, Támogatói tartalom

A jövő év már elúszott, 2022-re érheti magát utol a magyar gazdaság

Szalma Csaba, az OTP Alapkezelő befektetési igazgatója szerint Nike-pipa alakú lesz a válság, a világban pedig nagyszabású gazdaságpolitikai kísérlet indult el.

Fontos

Stubnya Bence
2020. szeptember 20. 17:39 Világ

A felmelegedés olyan következményeit éljük át idén, amiket csak évtizedek múlva vártak

Egymás után dőlnek a melegrekordok, soha nem látott kiterjedésben ég az USA nyugati partja, miközben ilyesmire nem számítottak ennyire hamar a tudósok.

Kasnyik Márton
2020. szeptember 19. 07:41 Adat

Lehet, hogy a covid a történelem szemétdombjára küldi az influenzát

Híre-hamva sincs az influenzának azokban az országokban, ahol ilyenkor dúlni szokott. Átmeneti győzelem ez, vagy sikerül végleg megszabadulnunk tőle?

Avatar
2020. szeptember 18. 14:37 Élet

Miért változott meg ennyire az emberek hozzáállása a vírushoz?

A félelem után a többségnél idővel a megnyugvás érzése kerekedik felül, akkor is, ha ez nem indokolt.