Népszerű elmélet, hogy az anonimitás miatt az egyébként kedves, türelmes emberek is bunkók lesznek az online vitákban. Mi ezt megvizsgáltuk reprezentatív kérdőívekkel: megkérdeztünk embereket, hogy milyen gyakran történt meg az, hogy esetleg megsértettél valakit, megbántottál valakit, nevetségessé tettél valakit (az online politikai vitákban). Meglepő módon nem találtuk semmi jelét annak, hogy az emberek megváltoztatnák a viselkedésüket és bunkóbbak lennének online – mondta Bor Alexander a G7 Podcast e heti adásában.
Az Aarhus-i Egyetem Politikatudományi Tanszékén kutató szakember nemrég megjelent tanulmányából az derült ki, hogy a domináns emberek sokkal gyakrabban agresszívek ezekben a vitákban, de ők ugyanolyan agresszívek online és offline is.
Egy másik dolog, amit vizsgáltunk, hogy lehet az a probléma, hogy az online terekben sokkal több a domináns ember, tehát bevonzza ezeket az embereket valahogy az internetes közeg. Tulajdonképpen erre se nagyon találtunk bizonyítékot
– mondta.
A beszélgetést a fenti lejátszás gombra kattintva is meg lehet hallgatni, de jobb feliratkozni ránk valamelyik okostelefonos podcast appban, és a Spotify-on is be lehet követni minket.
A G7 Podcast e heti adásában Bor Alexanderrel a közelgő választások és a fokozodó kampány kapcsán arról beszélgettünk a kutatásai alapján, hogy milyen hatással van az internet az agresszív politikai viselkedésre. Bor és szerzőtársai több tanulmányban is arra jutottak evolúciós pszichológiai megközelítéssel, hogy nem kifejezetten az internet teszi agresszívabbá a politikai vitáinkat, inkább csak arról van szó, hogy az ilyesmire hajlamos emberek láthatóbbá válnak a közösségi médiában.
A kiinduló probléma a kutatásunkban az volt, hogy sokszor találkoztunk azzal az ötlettel a médiában is, hogy van egy asszimmetria az online és offline terek között, amikor a politikai vitáknak a színvonaláról van szó. Ezt nagy és reprezentatív mintákon is megmutattuk, hogy az emberek többsége azt gondolja, hogy online nem lehet politikáról beszélni, mert az emberek sokkal agresszívebbek, udvariatlanabbak, ellenségesebbek, mint élőben. És ezt az aszimmetriát, ezt az agressziós szakadékot próbáltuk megmagyarázni
– mondta erről Bor.
A beszélgetésben ezeken kívül szó volt még arról is, hogy:
- miért a státusszerzés és a politikai közösséghez való tartozás kifejezése motiválja az álhírek megosztását, és nem a tudatlanság vagy a tájékozatlanság,
- milyen hatással lesz a járvány a politikai agresszió különböző formáira,
- és hogy tenni kell-e egyáltalán a politikai agresszió ellen?
Kövesd a G7 podcastot bármelyik podcast-appon, és iratkozz fel a hírlevelünkre!
Korábbi adásaink:
Podcast
Nagyrészt kidobott közpénz a külföldi beruházások állami támogatása
Miért kritizálta Matolcsy György a kormányt azzal, hogy túl sok állami forrást fordít a külföldi működőtőke bevonásra és újraiparosításra? A G7 Podcastban Medve-Bálint Gergővel, a téma kutatójával beszéltük át.
Hamarosan kiderülhet, kik tettek ezermilliárdokat a NER vagyonlerakóiba
Az EU szerint a hatóságokon túl civilek és újságírók számára is megismerhetővé kell tenni a magántőkealapokban lévő vagyon tényleges tulajdonosait.
Az ár- és divatérzékeny magyar vásárlók imádják a használt ruhát és az ultra fast fashiont is
Az ultra fast fashion az elmúlt években ötszörösen vagy még nagyobb mértékben nőtte túl a divatipar többi részét.
Fontos
Valódi pénzgyárat indíthatott volna be a magyar vállalkozó hamis brazil kötvénye
Alkalmas lehet a hamis kötvény kvázi tisztára mosására, ha valaki úgy viszi be egy cégbe, ahogy azt a papíron ezermilliárdokat érő brazil állampapírral tették.
Van már akkora bajban Európa, hogy Egyesült Államok legyen belőle?
A Draghi-jelentés jó látleletet nyújt az EU gazdasági kihívásairól, de erősen kérdéses, hogy érdemes és lehetséges-e a központosítás felé elmozdulni.
A Pénzügyminisztérium szerint kacsa a Nők 43+ról szóló hír, marad a Nők 40
Megjelent a hír, hogy 2025-től Nők 43+ lesz a Nők 40 helyett, és az OECD is javasolt a szigorítást, de a kormány nem tervez ilyesmit.
