Hírlevél feliratkozás
Stubnya Bence
2021. június 5. 07:04 Podcast

A klímaváltozás és az öregedés hozhatja vissza az inflációt az előttünk álló években

A lezárások ideje alatt, az elmúlt fél-egy évben eltorzult kereslet volt az áruk iránt. Ez az elmaradt kereslet inkább a szolgáltatások irányába erősödik fel a következő időszakban. Ezzel párhuzamosan a kínálati oldalon akadozások, leállások, a termelési láncok átmeneti megtörése felerősítette az áruk iránti keresletet. Ám ez csak egyszeri hatás, amit idővel ellensúlyozhat a gyártókapacitások felpörgése, és az egyszeri árszint-emelkedés nem csap át tartósan emelkedő árszínvonalba.

Van azért némi esélye annak, hogy egy másik hatás tartósabb áremelkedéshez vezethet, ha a gazdaságpolitikai mix olyan, hogy a keresletet tartósabban megnöveli a kínálathoz képest – mondta Móricz Dániel, a Hold Alapkezelő befektetési vezetője az e heti G7 Podcastban.

Móricz szerint annak lesz igazán nagy jelentősége, hogy mi történik majd a munkaerőpiacon, ugyanis abból lesz tartós infláció, ha tartósan nagyon feszes lesz a munkaerőpiac, ami átvezethet egy bér-ár spirálba. A járvány előtt ez történt a világ nagy részében, majd jött a válság. Most viszont úgy tűnik, hogy lassan sikerül ennek a negatív hatásait ledolgozni.

V-alakú fellendülésben folytatódik tovább a konjunktúraciklus, de ehhez érkezett egy óriási gazdasági stimulus a kormányoktól és jegybankoktól. És nem tudni, hogy ezt vissza fogják-e fogni akkor, amikor a konjunktúra jól teljesít. Kicsit az a sejtésem, hogy azért a gazdaságpolitikusok az elmúlt egy évből azt tanulták meg, hogy úgy tűnik, hogy ez működik, lehet alkalmazni, és nincs negatív következménye, tehát sokkal bátrabban fognak ehhez az eszköztárhoz nyúlni az elkövetkezendő időszakban

– mondta Móricz Dániel.

A beszélgetést a fenti lejátszás gombra kattintva is meg lehet hallgatni, de jobb feliratkozni ránk valamelyik okostelefonos podcast appban, és a Spotify-on is be lehet követni minket.

Az utóbbi időben egyre több szó van arról, hogy a drágulás velünk maradhat a járvány után is. Az e heti G7 Podcastban Pogátsa Zoltánnal, a Nyugat-magyarországi Egyetem docensével, illetve Móricz Dániellel, a Hold Alapkezelő befektetési vezetőjével beszéltük át, hogy ez így lesz-e, és ha igen, milyen következményekre kell számítani. A beszélgetésben hivatkozott podcastadások:

  • Pogi Podcast: Miért ne féljünk az inflációs mumustól? (Pogátsa Zoltán)
  • Hol a pénz? podcast: A következő tíz évben szinte észrevétlenül elvehetik a megtakarításainkat (Móricz Dániel)
  • Hold after Hours: Quitcoin? (Móricz Dániel)

Túlstimulálni nyilván nem szabad, itt meg ugye az a kérdés, hogy mernek-e adót emelni, mert a túlstimulálásnak az az egyik ellenszere, ha bizonyos részeit a gazdaságnak visszafogom. Ez akár iparágakra kivetett adókat is jelenthet, vagy pedig adott esetben, ahogy Biden második csomagjánál is látjuk, adóemelést is

– mondta Pogátsa Zoltán.

Szerinte azt láttuk, hogy olyan mértékben emelkedtek az amerikai vagy brit gazdagok megtakarításai, mint soha korábban, és csodálkozna, ha Magyarországon ez nem így lett volna.

Szerintem minden szempontból indokolt, hogy adókat vessünk ki akár a jövedelmekre, akár a megtakarításokra, örökösödésre. Én azt látom, hogy Magyarországon kívül egyébként nagyon sok helyen el is indultak ebbe az irányba

– mondta.

A 2020-at megelőző négy évtizedben nagyon alacsony volt az infláció, ami legalább három tényezőnek tudható be. Egyrészt a technológia fejlődése olcsóbbá tett bizonyos termékeket, másrészt a vasfüggöny lehullása után óriási munkaerő-kínálat szabadult a globális termelési piacra, ami lent tartotta a béreket. Harmadrészt pedig a népességnövekedés miatt globálisan egyre kevesebb eltartott jutott egy munkavállalóra.

Móricz Dániel szerint a technológiai hatás nem fog változni a 2020-as években, az továbbra is a defláció felé hat majd. A másik kettőben viszont változásra számít. Szerinte ha nem is fordul vissza a globalizáció, a térnyerése megtorpant. Efelé hat, hogy a fejlett világ lemaradó, szegényebb és középrétegei magasabb adóztatáson, nagyobb újraelosztáson vagy kereskedelmi korlátozásokon keresztül szeretnék a globalizáció nyerteseitől, a fejlődő világ középosztályától vagy a saját országaik gazdagjaitól maguk felé osztani a jövedelmet.

Szintén a globalizáció ellen hathat, hogy az elmúlt évben sok iparági szereplő megtapasztalta, hogy az ellátásbiztonság fontosabb lehet, mint a kis mértékben olcsóbb termelés. Ezért nagyobb készleteket szeretnének tartani, több helyen termeltetnek, ami szintén mérsékli a hatékonyságot, és inflációt okoz.

Móricz szerint az öregedés inflációs hatásairól nagy viták vannak, de az biztosan látszik, hogy az elmúlt néhány évben megállt az a trend, hogy egy munkavállalóra egyre kevesebb eltartott jutott, és most fordított irány látszik. Ez egyrészt azt jelenti, hogy a munkaerő kínálata kevésbé fog bővülni a kereslethez képest. Arról is vita van, hogy idős korban az emberek ettől többet, vagy kevesebbet fogyasztanak.

Idős korban az emberek felélik a megtakarításaikat, tehát a jövedelmükhöz képest többet fogyasztanak. Pláne, hogyha hozzátesszük azt, hogy idős korban nagyon sok olyan, az állam által finanszírozott szociális, egészségügyi kiadás bejön, ami miatt egy idősödő társadalom nettó módon egyre többet fog fogyasztani, mint amennyi jövedelmet termel. És ha ez így van, akkor ez bizony inkább inflációs hatással jár

– mondta.

Pogátsa Zoltán szerint a képletből azt sem szabad kihagyni, hogy a klímaváltozás időszakában vagyunk, és bár csökkennie kellene a CO2-kibocsátásunknak, hogy a Párizsi klímaegyezmény vállalásait betartsuk, a valóságban nem csökkenés, hanem globálisan folyamatosan növekvő kibocsátás van, a fogyasztás miatt. Ha be akarnánk tartani a vállalásainkat, akkor be kellene árazni a fogyasztott termékek szállítási költségeit.

Az egyik legnagyobb növekedés a CO2-kibocsátásban a szállítmányozásban volt az elmúlt időszakban, a másik pedig Kínában, ahol gyártják azokat a dolgokat, amiket mi nyugaton fogyasztunk. Na most, hogyha ez be lenne árazva rendesen, akkor nem folytatódhatna a termékek deflációja. Ha beárazzuk, akkor ez a folyamat bizony megfordulhat, mert ha a fenntarthatóságot is figyelembe vevő árak lennének, akkor bizony itt egy jelentős inflációs hatás lenne

– mondta Pogátsa Zoltán.

Kövesd a G7 podcastot bármelyik podcast-appon, és iratkozz fel a hírlevelünkre! 

Korábbi vendégeink: 

Podcast árak demográfia drágulás infláció klímaváltozás podcast Olvasson tovább a kategóriában

Podcast

László Pál
2021. szeptember 20. 12:15 Podcast, Támogatói tartalom

Héja és a galamb típusú jegybankárt biztosan ismersz, de ki lehet a bagoly?

A magyar jegybank héjává változott, de hogyan hat mindez a hitelek törlesztőrészére és a zöldségárakra?

Bucsky Péter
2021. szeptember 18. 07:10 Podcast

Városban vagy agglomerációban zöldebb lakni?

A magyar lakosság fogyasztásához olyan sok területre van szükség, ami duplája hazánk területének. A G7 Podcast e heti vendége Harangozó Gábor.

Stubnya Bence Holtzer Péter
2021. szeptember 12. 07:24 Podcast

Ez a munka nem működhet úgy, hogy „csak a szükséges 45 percen legyek túl”

Új podcastsorozat a G7-en! A 28. órára keresztelt sorozatunk első részében Darvas József fizika-kémia tanárral beszélgettünk arról, mit lehet tenni azért, hogy a kisebb iskolákban se vesszenek el a tehetségek.

Fontos

Hobot Péter
2021. szeptember 22. 17:44 Világ

A Csendes-óceánon nyíltan izmozik egymással a világ két legnagyobb gazdasági hatalma

A kínai fegyverkezést az ország gazdasági növekedése hajtja, ami nyugatról nézve most már komolyan fenyegető lett.

Jandó Zoltán
2021. szeptember 22. 06:34 Adat

A média kormányzati elfoglalása nagyon betett az amúgy is vergődő napilappiacnak

A járvány is megtépázta a nyomtatott lapok piacát, de ennél látványosabb, hogy ha kormányközeli kézbe kerül egy termék, akkor csökken a példányszám.

Pletser Tamás
2021. szeptember 21. 16:22 Világ

Az európai energiakrízis oka részben az erőltetett zöldpolitika

Azelőtt kezdtük megszüntetni a szenes forrásokat, hogy kitaláltuk volna, mi legyen helyette - véli szakértő szerzőnk.