Hírlevél feliratkozás
Stubnya Bence
2021. február 20. 07:02 Podcast

A magyar városok háromnegyede zsugorodik, és alig tud tenni valamit ez ellen

Amikor kiválasztottuk a településeket, ahol a kutatást végeztük, fontos kritérium volt, hogy kis- és középvárosokról legyen szó, tehát 10-20 ezres városokat kell elképzelni. Nagyon sok esetben volt egyfajta történelmi igazságtalanságérzés az ott lakók körében. Sokszor ez dominálta a zsugorodás témáját a helyiekkel való beszélgetések során, és nem is a demográfiai csökkenés – mondta Jelinek Csaba, a KRTK Regionális Kutatások Intézetének tudományos munkatársa az e heti G7 Podcastban.

A beszélgetést a fenti lejátszás gombra kattintva is meg lehet hallgatni, de jobb feliratkozni ránk valamelyik okostelefonos podcast appban, és a Spotify-on is be lehet követni minket.

A magyar történelem különböző időszakaiban Budapestre nagyon sok fejlesztési forrás érkezett. A megyei jogú városok esetében a Modern városok program nagyon sok fejlesztési forrást csatornáz ezekbe a városokba, a kisebb falvak esetében pedig a Magyar falu program különböző dimenziói jelentenek fejlesztési pénzeket, és Jelinek szerint pont ez a kis- és középvárosi kategória az, ahova a legtöbb esetben alig érkeztek fejlesztési források, legyen szó akár állami vagy piaci beruházásokról.

2001 és 2011 között a magyar városok 75 százalékában regisztráltak demográfiai zsugorodást, tehát a városok ekkora arányára volt jellemző, hogy az emberek onnan trendszerűen elvándoroltak. A Szociológiai Szemle nemrég megjelent tematikus lapszáma – négy városban elvégzett négyéves terepmunkára épülő – tanulmányaiban azt a kérdést járja körül, hogy a magyarországi kis- és középvárosi zsugorodás hogyan befolyásolja a térbeli és társadalmi egyenlőtlenségeket, illetve hogy ebből az ott élők mit érzékelnek, és hogyan reagálnak rá. A lapszám bevezető tanulmányát ide kattintva lehet elolvasni.

A városokon belüli népességdinamika elemzésekor látványos volt, hogy vannak növekvő és csökkenő városrészek: az, hogy melyik társadalmi réteg hogyan érzékeli a zsugorodást, attól is függ, hogy melyik városrészben lakik és melyik társadalmi réteghez tartozik – mondta a lapszám másik társszerkesztője, Virág Tünde, a KRTK Regionális Kutatások Intézetének tudományos főmunkatársa.

Virág Tünde szerint már a 80-as évek óta jellemző, hogy mindig a fiatalok és a képzettebbek költöznek el a kisvárosokból. Azokban a városrészekben, ahol nagy volt az elvándorlás, jellemzően középkorú népesség koncentrálódik, akiknek a gyerekei máshol próbálnak boldogulni. Ők nyilván sokkal erőteljesebben érezték a zsugorodást. Miközben azokban a városrészekben, ahol a szegényebbek, képzetlenebbek koncentrálódtak, akiknek nincs lehetősége elköltözni, nem érzik a zsugorodást, hiszen abban a környezetben ez nem jelent meg.

Az egyik oldalon látunk városvezetőket, akik próbálnak ezzel szembenézni, de a másik oldalon több olyan város is volt, ahol ezek a problémák nincsenek kibeszélve

– mondta Jelinek Csaba. Ez igaz volt valamennyire a helyi vállalkozókra is, ott volt egy réteg, akinek igazából előnye származott abból – például az alacsonyabb telekárak vagy az olcsó munkaerő miatt -, hogy ilyen zsugorodó környezetben termel. Volt egy másik vállalkozói réteg is, aminek viszont komoly problémát jelentett a munkaerőhiány.

A kis- és középvárosi önkormányzatok mozgástere 2010 óta jelentősen leszűkült, ahogy a bevételeik megcsappantak, és a központi kormányzat szerepe felértékelődött. „A mi négy városunkban nagyjából a felére csökkent a költségvetési főösszeg, ami elsősorban annak köszönhető, hogy kevesebb feladatot kell ellátnia az önkormányzatoknak” – mondta Jelinek Csaba. A bevételeken belül nagyon jelentőssé vált az iparűzési adó, aminek a nagysága viszont attól függ, hogy milyen cégek vannak jelen a környéken. Az új beruházások helyszínválasztása a helyi önkormányzati vezetők elmondása alapján viszont szintén nagyon központosítottá vált, így ezek a városok alig számíthatnak nagyobb beruházásokra.

A másik nagy forrást az uniós források jelentik. Itt is az a probléma, hogy a bürokrácia által nagyon kötött, hogy mire lehet ezeket a pénzeket fordítani, így ezek a városok gyakran nem tudnak ilyen forrásokat olyan feladatokra költeni, amire a legnagyobb szükség lenne. A közmunkával kapcsolatos juttatások is komoly bevételi forrást jelentenek. A negyedik nagy forrás pedig a „pofapénz”, ami a központi kormányzattól származó különleges juttatás. Utóbbiban nagyon fontosak az informális csatornák, főleg kormánypárti városvezetőknek van lehetősége ezeket a pénzeket kilobbizni.

Nagyjából ez a négy tétel az, ami mozgásteret tudna jelenteni ezeknek a városoknak, de összességében azt lehet mondani, hogy nagyon leszűkült az, hogy mit tud tenni egy zsugorodó kis- és középváros azért, hogy ne zsugorodjon, vagy úgy zsugorodjon, hogy az a helyi társadalomnak ne legyen rossz

– mondta Jelinek.

Kövesd a G7 podcastot bármelyik podcast-appon, és iratkozz fel a hírlevelünkre! 

Korábbi vendégeink: 

(A podcast gyártásában segített: Bagyinszki Dániel.)

Podcast demográfia egyenlőtlenség kisváros önkormányzat szociológia szociológiai szemle város Olvasson tovább a kategóriában

Podcast

Bucsky Péter
2022. január 15. 07:45 Podcast

Nemcsak kevésbé szennyező, de a hazai cégeknek is kitörési lehetőség a körforgásos gazdaság

Már magyar vállalkozások is tudnak sikereket felmutatni a holland piacon a körforgásos gazdaságban - erről is mesélt Horváth Bálint, a téma szakértője az e heti G7 Podcastban.

Stubnya Bence
2022. január 8. 07:33 Podcast

Kevés magyar cég látta meg a lehetőséget a járványban

A magyar cégek a járványban éltek a távmunka lehetőségével, de majdnem felük még akkor sem volt hajlandó a digitális megoldások alkalmazására. Csákné Dr. Filep Judit volt a G7 Podcast vendége.

Stubnya Bence
2022. január 1. 07:35 Podcast

A tóba dobott kő fodrainak éve – 2021 idén is meghatározó trendjei a G7 szerint

Ha csak egy adatot választhatnál, ami jól megragadja 2021-et, mi lenne az? Ezt a kérdést válaszolják meg munkatársaink 2022 első G7 Podcastjában, amelyben az óévet értékeltük.

Fontos

Katona Hajnalka
2022. január 17. 17:04 Élet

Ha hiteles az érvelés, még a leginkább elutasító országokban is könnyen lehet növelni a másság elfogadását

Az emberek azonban külön kérdésnek tartják a gazdasági és a társadalmi egyenlőséget.

Stubnya Bence
2022. január 17. 06:49 Pénz

Hosszabb távon is velünk maradhat az év végén rekordokat döntögető drágulás

A 14 éves rekordot döntő inflációt idén még mindig külső tényezők okozhatják, de a belföldi hatások is erősödnek. Két trendből pedig hosszabb távon is gyors drágulás lehet.

Hobot Péter
2022. január 16. 17:13 Adat, Közélet

Egyenlőbb társadalom és szigorú versenypolitika kell egyre több közgazdász szerint

Egyre nagyobb az egyetértés az amerikai közgazdászok körében, hogy kezdeni kell valamit a monopóliumokkal és a növekvő egyenlőtlenséggel.