Hírlevél feliratkozás
Stubnya Bence
2021. február 20. 07:02 Podcast

A magyar városok háromnegyede zsugorodik, és alig tud tenni valamit ez ellen

Amikor kiválasztottuk a településeket, ahol a kutatást végeztük, fontos kritérium volt, hogy kis- és középvárosokról legyen szó, tehát 10-20 ezres városokat kell elképzelni. Nagyon sok esetben volt egyfajta történelmi igazságtalanságérzés az ott lakók körében. Sokszor ez dominálta a zsugorodás témáját a helyiekkel való beszélgetések során, és nem is a demográfiai csökkenés – mondta Jelinek Csaba, a KRTK Regionális Kutatások Intézetének tudományos munkatársa az e heti G7 Podcastban.

A beszélgetést a fenti lejátszás gombra kattintva is meg lehet hallgatni, de jobb feliratkozni ránk valamelyik okostelefonos podcast appban, és a Spotify-on is be lehet követni minket.

A magyar történelem különböző időszakaiban Budapestre nagyon sok fejlesztési forrás érkezett. A megyei jogú városok esetében a Modern városok program nagyon sok fejlesztési forrást csatornáz ezekbe a városokba, a kisebb falvak esetében pedig a Magyar falu program különböző dimenziói jelentenek fejlesztési pénzeket, és Jelinek szerint pont ez a kis- és középvárosi kategória az, ahova a legtöbb esetben alig érkeztek fejlesztési források, legyen szó akár állami vagy piaci beruházásokról.

2001 és 2011 között a magyar városok 75 százalékában regisztráltak demográfiai zsugorodást, tehát a városok ekkora arányára volt jellemző, hogy az emberek onnan trendszerűen elvándoroltak. A Szociológiai Szemle nemrég megjelent tematikus lapszáma – négy városban elvégzett négyéves terepmunkára épülő – tanulmányaiban azt a kérdést járja körül, hogy a magyarországi kis- és középvárosi zsugorodás hogyan befolyásolja a térbeli és társadalmi egyenlőtlenségeket, illetve hogy ebből az ott élők mit érzékelnek, és hogyan reagálnak rá. A lapszám bevezető tanulmányát ide kattintva lehet elolvasni.

A városokon belüli népességdinamika elemzésekor látványos volt, hogy vannak növekvő és csökkenő városrészek: az, hogy melyik társadalmi réteg hogyan érzékeli a zsugorodást, attól is függ, hogy melyik városrészben lakik és melyik társadalmi réteghez tartozik – mondta a lapszám másik társszerkesztője, Virág Tünde, a KRTK Regionális Kutatások Intézetének tudományos főmunkatársa.

Virág Tünde szerint már a 80-as évek óta jellemző, hogy mindig a fiatalok és a képzettebbek költöznek el a kisvárosokból. Azokban a városrészekben, ahol nagy volt az elvándorlás, jellemzően középkorú népesség koncentrálódik, akiknek a gyerekei máshol próbálnak boldogulni. Ők nyilván sokkal erőteljesebben érezték a zsugorodást. Miközben azokban a városrészekben, ahol a szegényebbek, képzetlenebbek koncentrálódtak, akiknek nincs lehetősége elköltözni, nem érzik a zsugorodást, hiszen abban a környezetben ez nem jelent meg.

Az egyik oldalon látunk városvezetőket, akik próbálnak ezzel szembenézni, de a másik oldalon több olyan város is volt, ahol ezek a problémák nincsenek kibeszélve

– mondta Jelinek Csaba. Ez igaz volt valamennyire a helyi vállalkozókra is, ott volt egy réteg, akinek igazából előnye származott abból – például az alacsonyabb telekárak vagy az olcsó munkaerő miatt -, hogy ilyen zsugorodó környezetben termel. Volt egy másik vállalkozói réteg is, aminek viszont komoly problémát jelentett a munkaerőhiány.

A kis- és középvárosi önkormányzatok mozgástere 2010 óta jelentősen leszűkült, ahogy a bevételeik megcsappantak, és a központi kormányzat szerepe felértékelődött. „A mi négy városunkban nagyjából a felére csökkent a költségvetési főösszeg, ami elsősorban annak köszönhető, hogy kevesebb feladatot kell ellátnia az önkormányzatoknak” – mondta Jelinek Csaba. A bevételeken belül nagyon jelentőssé vált az iparűzési adó, aminek a nagysága viszont attól függ, hogy milyen cégek vannak jelen a környéken. Az új beruházások helyszínválasztása a helyi önkormányzati vezetők elmondása alapján viszont szintén nagyon központosítottá vált, így ezek a városok alig számíthatnak nagyobb beruházásokra.

A másik nagy forrást az uniós források jelentik. Itt is az a probléma, hogy a bürokrácia által nagyon kötött, hogy mire lehet ezeket a pénzeket fordítani, így ezek a városok gyakran nem tudnak ilyen forrásokat olyan feladatokra költeni, amire a legnagyobb szükség lenne. A közmunkával kapcsolatos juttatások is komoly bevételi forrást jelentenek. A negyedik nagy forrás pedig a „pofapénz”, ami a központi kormányzattól származó különleges juttatás. Utóbbiban nagyon fontosak az informális csatornák, főleg kormánypárti városvezetőknek van lehetősége ezeket a pénzeket kilobbizni.

Nagyjából ez a négy tétel az, ami mozgásteret tudna jelenteni ezeknek a városoknak, de összességében azt lehet mondani, hogy nagyon leszűkült az, hogy mit tud tenni egy zsugorodó kis- és középváros azért, hogy ne zsugorodjon, vagy úgy zsugorodjon, hogy az a helyi társadalomnak ne legyen rossz

– mondta Jelinek.

Kövesd a G7 podcastot bármelyik podcast-appon, és iratkozz fel a hírlevelünkre! 

Korábbi vendégeink: 

(A podcast gyártásában segített: Bagyinszki Dániel.)

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Podcast demográfia egyenlőtlenség kisváros önkormányzat szociológia szociológiai szemle város Olvasson tovább a kategóriában

Podcast

Bucsky Péter
2023. június 3. 04:34 Podcast

Sok ezer milliárdos bevételhez jut a legnagyobb magyar cég a monopolizált hulladékpiacon

A koncessziós eljárás lezárása után módosított szabályokkal az addig veszteségesnek látszó üzletet valószínűleg aranybányává tette a kormány a Molnak.

Stubnya Bence
2023. május 27. 04:32 Podcast

Nem lesz olyan magyar munkahely az autóiparban, amit érintetlenül hagy a zöld átmenet

Habár az európai járműipar már tud eredményeket felmutatni, jelentős egyenlőtlenségeket hordoz magában az elektromobilitásra való átállás. Galgóczi Béla a G7 Podcast vendége.

László Pál
2023. május 22. 15:20 Podcast, Támogatói tartalom

Élesedik a verseny a nyílt forráskódú szoftver közösségek és a nagy techcégek között, azaz így lesz a LlaMAból Alpaca

Az elmúlt hetek bejelentései alapján az opensource közösség nagyon gyorsan zárkózik fel a nagy techvállalatok mellé – mondta Horváth Varga János, a Magyar Telekom mesterséges intelligencia központjának vezetője a G7 podcastban.

Fontos

Fabók Bálint
2023. június 3. 17:33 Világ

„15-szörös áron adták a benzint, de meg kellett vennem, mert az életemről van szó” – menekülés a szudáni polgárháborúból

Aki nem menekült el, lényegében hat hete be van zárkózva Szudán fővárosában, az akár 40 fokos melegben azonban rendszeresen előfordul, hogy nincs áram és víz.

Kolozsi Ádám
2023. június 3. 13:15 Közélet, Világ

Orbán a jobboldali internacionálé áttörését várja a spanyol radikálisoktól

A magyar kormányfő a spanyol radikálisoktól várja az európai jobboldali fordulatot, a centristák ellenben Spanyolország „melonizációjától” tartanak a Vox előretörése miatt.

Hajdu Miklós
2023. június 2. 19:22 Pénz

Aranyba fektetve is meg lehet úszni a megtakarításokat terhelő új adót

Az olyan fizikai befektetéseken realizált nyereséget, mint az arany, továbbra is csak a 15 százalékos személyi jövedelemadó fizetési kötelezettség illeti.