Hírlevél feliratkozás
Stubnya Bence
2021. február 6. 06:56 Podcast

„Nem a 24., hanem már nagyjából a 28. órában vagyunk a természettudományos tanárhiány problémájával”

Nagyon sokat beszélünk arról, hogy mik a problémái a magyar természettudományos oktatásnak, hogyan lehetne javítani rajta, milyen tartalmakon, formákon kellene változtatni, de arról a kérdésről, ami szerintem a legfontosabb probléma, viszonylag kevés szó esik: egyszerűen nincsenek kémiatanáraink, nincsenek természettudományos tanáraink – mondta Szakmány Csaba, az ELTE Trefort Ágoston Gyakorló Gimnázium fizika-kémia szakos tanára, a Szabó Szabolcs Alapítvány szakmai vezetője az e heti G7 Podcastban.

Szakmány Csaba szerint a krízishelyzetekre szokták mondani, hogy már a 24. órában vagyunk, és valamit már nagyon kellene csinálni. „Én erre azt szoktam mondani, hogy nem a 24., hanem nagyjából a 28. órában vagyunk, hiszen ha hirtelen sikerülne elérni, hogy a fiatalok tömegei jelentkezzenek a tanárszakokra, annak a hatása is csak öt év után lehetne érezhető” – mondta.

A beszélgetést a fenti lejátszás gombra kattintva is meg lehet hallgatni, de jobb feliratkozni ránk valamelyik okostelefonos podcast appban, és a Spotify-on is be lehet követni minket.

Nem lehet arra várni, hogy az állam oldja meg a problémákat, meg hogy az állam adjon sok pénzt, hanem most van egy helyzet. Mi azt gondoljuk, hogy ebben a mostani helyzetben meg kell próbálni okos programokkal beavatkozni

– mondta Holtzer Péter, a Szabó Szabolcs Alapítvány elnöke.

A Szabó Szabolcs Alapítvány célja, hogy a jelenleg komoly problémákkal küzdő természettudományos és a pedagógusi pálya egyaránt megbecsültté és vonzóvá váljon Magyarországon. Ehhez több projekttel is igyekeznek hozzájárulni, például

  • a Mobillabor projekttel, aminek keretében önkénteseik járják az országot egy-egy kísérletezős ládával, és tartanak bemutatókat olyan általános iskolásoknak, akiknek másképp nemigen lenne lehetősége arra, hogy kémiai kísérleteket lássanak.
  • A Szabó Szabolcs Természettudományos Vándorkupával, ami egy komplex természettudományos országos csapatverseny elsősorban vidéki általános iskolák tanulói számára.
  • Valamint a Tansegéd.hu oldal létrehozásával és fenntartásával, ami a mindennapi tanári munka segítésére tantárgyi honlapokat tartalmaz, melyeken a tanárok közvetlenül hasznosítható anyagokat találnak a tanórák színesítéséhez, magyarázatok elmélyítéséhez.

Szakmány Csaba a hivatalos adatok közül kiemelte a kémiatanár-hiányra vonatkozó adatot: eszerint az összes pozícióból országosan 59 százalék nincs betöltve, tehát több helyen nincs kémiatanár, mint ahol van. „Ez persze nem azt jelenti, hogy ennyi helyen nem tanítanak kémiát, hanem azt, hogy ennyi iskolában nincs főállású kémiatanár, így más iskolából átjáró kémiatanár tartja az órákat. Ez sajnos azt is jelenti, hogy sok iskolában nincs megfelelő színvonalú kémiatanítás” – mondta. A tanárhiány kezelése azért is égető kérdés, mert ez a rendszer a tanárok túlterheltségéhez, kiégéséhez, és a pályaelhagyók számának további növekedéséhez járul hozzá.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkEgyre idősebb tanárok küzdenek egyre problémásabb gyerekekkel az iskolákbanNövekszik a tanárhiány, pedig minden korábbinál nagyobb kihívásoknak kellene megfelelni a közoktatásban.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkA tanárok elöregedése rossz hatással van a diákok teljesítményéreOlasz középiskolák esetében mutatták ki ezt az összefüggést, azonban a tanárok átlagéletkorának növekedése Magyarországon is probléma.

A tanárhiány önmagában is komoly probléma, de ezen kívül önmagán túlmutató gazdasági és társadalmi következményei is vannak. „Jelenleg sincs elég szakember, de ha ez a trend így folytatódik, akkor ez hosszú távon nagyon rosszat tesz az egész magyar gazdaságnak is, hiszen szakemberek hiányában egyre nagyobb mértékben futószalag mellett dolgozó alacsony munkabérű munkákat fogunk vállalni a világgazdaságban, és nem azokat, amivel a csúcstechnológiát fejlesztik, és amivel utol lehetne érni a fejlett országokat” – mondta Szalay Luca, az ELTE TTK Kémia Intézet egyetemi adjunktusa, aki az alapítvány együttműködő partnereként számos programot koordinál.

Magyarországnak nincsenek nagy nyersanyag- és energiakészletei, és a 20. században ezért is indult a vegyipar nagy fejlődésnek. „Viccesen azt szoktuk mondani, hogy a vegyipar az egyetlen iparág, ami levegőből tud eladható terméket produkálni” – mondta Szalay Luca, és azt is megemlítette, hogy a gyógyszeripart a KGST-ben éppen ezért „osztották” Magyarországnak. Ehhez kevés nyersanyag és sok tudás kell, amivel óriási hozzáadott értéket hoz létre, és ez most is kitörési pont.

A gyógyszergyáraink most is kérnék, követelnék a jó szakembereket, és természetesen a vegyipar többi ágának is szüksége lenne rájuk, úgyhogy visszajutottunk oda, ahonnan indultunk: kellenének a jó szakemberek, de jó szakemberek jó tanárok nélkül nem lesznek

– mondta. Emellett még azt is kiemelte, hogy a tehetséges gyerekek száma véges, ezért elszalasztott lehetőség, és egyben igazságtalanság is, hogy az iskolarendszer egyenlőtlenségei miatt tehetséges gyerekek nem kapják meg a lehetőséget, hogy kibontakoztassák a bennük rejlő potenciált.

„Azt gondolom, hogy az nem reális veszély, hogy holnaptól háromszor akkora fizetést kapjanak a tanárok, és az sem reális veszély, hogy emiatt nyolcszor annyian jelentkezzenek tanárszakra. Van egy akut probléma, mi abban próbálunk szisztematikusan előre menni, hogy az ehhez hasonló programokat, amikről meséltem, építsük, bővítsük. De ezen kívül is nagyon sok jó kezdeményezés van, amire akár akkor is lehetett látni példákat, amikor hirtelen a járvány miatt beindult a távoktatás. Én azt gondolom, hogy meg kell próbálni megtalálni és erősíteni a kapcsolódásokat” – mondta Holtzer Péter.

Kövesd a G7 podcastot bármelyik podcast-appon, és iratkozz fel a hírlevelünkre! 

Korábbi vendégeink: 

(A podcast gyártásában segített: Bagyinszki Dániel.)

Podcast civil szervezet oktatás szabó szabolcs alapítvány tanárhiány természettudomány Olvasson tovább a kategóriában

Podcast

Stubnya Bence
2021. február 27. 07:03 Podcast

Nem a rendszerváltás, hanem a 19. század óta nem tudunk felzárkózni Nyugat-Európához

G7 Podcast! Nincs kelet-európai ország, amely felzárkózott volna a világgazdaság centrumához. Vonyó Tamás, a Bocconi Egyetem docense szerint viszont siker, hogy vissza sem csúszott a régió.

Stubnya Bence
2021. február 20. 07:02 Podcast

A magyar városok háromnegyede zsugorodik, és alig tud tenni valamit ez ellen

A vezetők gyakran tudomásul sem veszik, a helyiek körében viszont gyakori a történelmi igazságtalanság érzése, amiért kimaradnak a fejlesztésekből. Jelinek Csaba és Virág Tünde a G7 Podcast vendége.

Stubnya Bence
2021. február 13. 06:57 Podcast

Sokkal megrázóbb volt a magyar gazdaságnak az első hullám, mint azt a statisztikák mutatják

A statisztikából eltűnt egy jókora adag magyar kkv, elképzelhető, hogy csődbe mentek. Köllő János és Reizer Balázs a G7 Podcastban.

Fontos

Avatar Avatar
2021. február 28. 12:17 Élet

Érdemes-e pénzt fektetni az ingyenes felsőoktatásba?

A Rajk Szakkollégium videóinterjú-sorozatában Joshua Angrist arra hozott példát, hogy milyen kutatási eredmény lehet érdekes a politikai döntéshozók számára is.

Kasnyik Márton
2021. február 28. 07:00 Pénz

Valamit mondani próbál nekünk a pénzügyi piac a járvány utáni világról

Gond van a világ pénzügyi rendszerének egyik legfontosabb alapkövével. Nem kizárt, hogy búcsút mondhatunk a 2010-es évek világának, és ez sokakat elbizonytalanít.

Avatar
2021. február 26. 16:32 Pénz

Minden adott, hogy az infláció meglóduljon

Laza monetáris és fiskális politika, pénzben úszó világ, hirtelen felfutó kereslet, már csak az a kérdés, hogy az infláció átmenetileg, vagy tartósan ugrik meg.