A vírusszkepticizmus ellen is segítene, ha az iskolában problémacentrikus gondolkodásra oktatnának
Magyarországon nem feltétlenül az teszi fogékonnyá az embereket a tudományszkepticizmus iránt, hogy ne lenne megfelelő minőségű a természettudományos oktatásunk, hanem inkább az, hogy nem tanít az oktatási rendszerünk a problémacentrikus gondolkodásra. Ez nem csak annak a felismerését jelenti, hogy mikor akarnak minket megtéveszteni, hanem annak a felismerését is, amikor magunkat tévesztjük meg azzal, hogy ragaszkodunk a prekoncepcióinkhoz. Hiába tanuljuk meg biológiából a növények latin nevét, ez a fajta a gondolkodásunk még nem feltétlenül javul – mondta Boldogkői Zsolt molekuláris biológus az e heti G7 Podcastban.
A beszélgetést a fenti lejátszás gombra kattintva is meg lehet hallgatni, de jobb feliratkozni ránk valamelyik okostelefonos podcast appban, és a Spotify-on is be lehet követni minket.
Az MTA doktora, és a Szegedi Tudományegyetem tanszékvezetője elmagyarázza, a tudomány nem demokratikus alapokon nyugszik, tehát nem az az igazság, amit többen annak gondolnak. A WHO viszont viszonylag demokratikusan működik, és ezért néha butaságokat mond, az egyik ilyen butaság volt, amit tavasszal a maszkviselésről kommunikáltak.
Sokszor a szakmán belülről is jönnek ki olyan kijelentések, amelyek magas labdát adnak a vírusszkeptikusoknak
– mondta erről.
A járvány miatt tavasszal széles néptömegek először szembesültek a tudomány működésének logikájával. Amikor még viszonylag kevés dolgot tudunk valamiről, akkor a szakemberek is egymással vitatkoznak, ez végül általában konszenzussal végződik. A covid esetében sok mindenről már az elején sem vitatkoztak, de vannak kérdések, amelyekről még mindig vita folyik. Az elején ezért volt háttérzaj.
Boldogkői szerint fontos, hogy a tudósok kommunikálják a tudományos álláspontot bizonyos kérdésekben.
Vannak ilyen törekvések, sok tudós foglalkozik ismeretterjesztéssel, de az ellenfél harsányabb és jobban szeretnének neki hinni. A tudomány üzenetei sokkal nehezebben mennek át a közbeszédbe, mint az egyszerű üzenetek, amelyek ráadásul komfortérzést adnak az embereknek, például azt, hogy menjünk mindenhova szabadon, és ne korlátozzuk magunkat
Hafiek Andrea, a Semmelweis Egyetem Oktatásigazgatási Hivatalának vezetője és Benyó Zoltán, az egyetem Doktori Tanácsának elnöke volt a G7 oktatási témájú podcastsorozata, a 28. óra vendége.
Egyetemi vizsgára készülve, elitgimnáziumban, de tanodákban is tanulnak már itthon az amerikai nonprofit platform oktatási anyagaiból. A 28. óra adásának vendége Lovas Eszter, a Khan Academy hazai képviselője volt.
Végül 15 napig volt érvényben hőségriasztás, de hétfőre is meg lehetett volna hosszabbítani. Az abszolút melegrekord nem dőlt meg, de sok más csúcs igen.
Ha viszont a cég korábbi nyilatkozataival összhangban helyieket vesznek fel, akkor megtérülhet az állami ösztönzés, hiszen majdnem 10 ezren keresnek munkát a megyében.