Gáz helyett geotermikus energiával fűteni nemcsak zöldebb, hanem olcsóbb is lenne

A közbeszédben és a médiában is gyakran felmerülő toposz, hogy Magyarország geotermikus nagyhatalom. A jól hangzó állítás azonban sajnos nem teljesen igaz. Hazánk legnagyobb előnye, hogy a szénhidrogén-kutatások miatt nagyon alaposan feltárt, így nagyon kis kockázat mellett lehet geotermikus energiaberuházásokat végrehajtani – mondta Tóth Anikó Nóra, a Miskolci Egyetem címzetes egyetemi tanára, a University of Colorado Boulder vendégprofesszora.

Hazánk valóban éllovasnak számít a termálvizek fűtési felhasználásában, és még növekedésre is képes. A Nemzetközi Energia Ügynökség adatai szerint 2010-ben még 233, 2018-ban már több mint tízszer ennyi, 2743 terajoule energiát állítottunk elő fűtéshez geotermikus forrásból. Ám összességében a geotermia nagyon kis szerepet tölt be, a teljes energiatermelésünknek még egy százalékát sem adja ez a megújuló energiaforrás.

Magyarországon egyébként – a közhiedelemmel ellentétben – nem kimagaslóan jók a geotermikus energia felhasználásának lehetőségei: Új-Zélandon, Izlandon vagy más olyan országokban, amelyek törésvonalak mellett fekszenek, az sem ritka, hogy száraz gőz tör fel, amit egyszerűen csak egy turbinára kell vezetni, és így olcsón és zölden lehet áramot termelni.

Hazánkban a geotermikus alapú áramtermelésnek nem ennyire jók a lehetőségei, egyelőre még csak a Turán épült, 3 megawatt névleges teljesítményű erőmű működik. Kizárólag áramtermelésre nem igazán hatékony erőműveket építeni, ha viszont kombináljuk közvetlen hőhasznosítással, például egy (táv)fűtési rendszerrel és mezőgazdasági igényekkel (üvegházak), akkor már megtérülő beruházás lehet.

A befektetők azonban még nem nagyon fedezték fel a lehetőségeket, ez motiválta a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) Geotermikus Budapest nevű kiadványának elkészítését. Ebben olyan lehetőségeket vázolnak, amelyek kisebb beruházással is megvalósíthatók.

A termálfürdők egyelőre jobb híján a Dunába engedett meleg vizét nemzetközi példák alapján sok mindenre lehetne még használni. Svájcban például veszélyes útszakaszok jégmentesítését végzik ezzel – mivel sok fővárosi híd mellett van termálfürdő, ezt felhasználva a hidakat – a korrodáló sózás helyett – környezetbarát módon, kvázi ingyen lehetne fűteni. A frankfurti reptérnél is használják ezt a megoldást, az elfolyó víz hőtartalmát hasznosítva.

A geotermikus energia hasznosításában egyre inkább az egyedi lakóházak és a lakóparkok földhőszivattyús fűtési és hűtési rendszerei kaphatnak jelentős szerepet, és ebben bőven lenne mit tanulni más országoktól. Németországban sokkal kevésbé kedvezőek a geotermikus adottságok, mégis gyorsan sikerült a hőszivattyús rendszereket elterjeszteni.

A geotermikus energia kapcsán mindenki Izlandra gondol elsősorban, pedig máshol is vannak jó példák: Kenya teljes villamosenergia-előállításának kétharmadát a geotermikus erőművek adják. Ez ráadásul tovább nőhet, a Nemzetközi Energia Ügynökség előrejelzése szerint a gyors gazdasági növekedés előtt álló ország továbbra is a zöldenergiára fog építeni, a geotermia mellet főként vízre. A megújulók aránya pedig a 2018-as 83 százalék után még tovább nő majd.

Kövesd a G7 Beszélgetéseket Spotify-on, Itunes-on, Overcaston vagy bármelyik podcast-appon! (De csak miután lájkoltál minket Facebookon, és feliratkoztál a hírlevelünkre.) Korábbi vendégeink: