Hírlevél feliratkozás
Bucsky Péter
2020. augusztus 29. 08:11 Podcast

Gáz helyett geotermikus energiával fűteni nemcsak zöldebb, hanem olcsóbb is lenne

A közbeszédben és a médiában is gyakran felmerülő toposz, hogy Magyarország geotermikus nagyhatalom. A jól hangzó állítás azonban sajnos nem teljesen igaz. Hazánk legnagyobb előnye, hogy a szénhidrogén-kutatások miatt nagyon alaposan feltárt, így nagyon kis kockázat mellett lehet geotermikus energiaberuházásokat végrehajtani – mondta Tóth Anikó Nóra, a Miskolci Egyetem címzetes egyetemi tanára, a University of Colorado Boulder vendégprofesszora.

Hazánk valóban éllovasnak számít a termálvizek fűtési felhasználásában, és még növekedésre is képes. A Nemzetközi Energia Ügynökség adatai szerint 2010-ben még 233, 2018-ban már több mint tízszer ennyi, 2743 terajoule energiát állítottunk elő fűtéshez geotermikus forrásból. Ám összességében a geotermia nagyon kis szerepet tölt be, a teljes energiatermelésünknek még egy százalékát sem adja ez a megújuló energiaforrás.

Magyarországon egyébként – a közhiedelemmel ellentétben – nem kimagaslóan jók a geotermikus energia felhasználásának lehetőségei: Új-Zélandon, Izlandon vagy más olyan országokban, amelyek törésvonalak mellett fekszenek, az sem ritka, hogy száraz gőz tör fel, amit egyszerűen csak egy turbinára kell vezetni, és így olcsón és zölden lehet áramot termelni.

Hazánkban a geotermikus alapú áramtermelésnek nem ennyire jók a lehetőségei, egyelőre még csak a Turán épült, 3 megawatt névleges teljesítményű erőmű működik. Kizárólag áramtermelésre nem igazán hatékony erőműveket építeni, ha viszont kombináljuk közvetlen hőhasznosítással, például egy (táv)fűtési rendszerrel és mezőgazdasági igényekkel (üvegházak), akkor már megtérülő beruházás lehet.

A befektetők azonban még nem nagyon fedezték fel a lehetőségeket, ez motiválta a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) Geotermikus Budapest nevű kiadványának elkészítését. Ebben olyan lehetőségeket vázolnak, amelyek kisebb beruházással is megvalósíthatók.

A termálfürdők egyelőre jobb híján a Dunába engedett meleg vizét nemzetközi példák alapján sok mindenre lehetne még használni. Svájcban például veszélyes útszakaszok jégmentesítését végzik ezzel – mivel sok fővárosi híd mellett van termálfürdő, ezt felhasználva a hidakat – a korrodáló sózás helyett – környezetbarát módon, kvázi ingyen lehetne fűteni. A frankfurti reptérnél is használják ezt a megoldást, az elfolyó víz hőtartalmát hasznosítva.

A geotermikus energia hasznosításában egyre inkább az egyedi lakóházak és a lakóparkok földhőszivattyús fűtési és hűtési rendszerei kaphatnak jelentős szerepet, és ebben bőven lenne mit tanulni más országoktól. Németországban sokkal kevésbé kedvezőek a geotermikus adottságok, mégis gyorsan sikerült a hőszivattyús rendszereket elterjeszteni.

A geotermikus energia kapcsán mindenki Izlandra gondol elsősorban, pedig máshol is vannak jó példák: Kenya teljes villamosenergia-előállításának kétharmadát a geotermikus erőművek adják. Ez ráadásul tovább nőhet, a Nemzetközi Energia Ügynökség előrejelzése szerint a gyors gazdasági növekedés előtt álló ország továbbra is a zöldenergiára fog építeni, a geotermia mellet főként vízre. A megújulók aránya pedig a 2018-as 83 százalék után még tovább nő majd.

 

Kövesd a G7 Beszélgetéseket Spotify-onItunes-on, Overcaston vagy bármelyik podcast-appon! (De csak miután lájkoltál minket Facebookon, és feliratkoztál a hírlevelünkre.) Korábbi vendégeink:

Podcast geotermia podcast távhő termálvíz Tóth Anikó Nóra Olvasson tovább a kategóriában

Podcast

Stubnya Bence
2021. január 23. 07:29 Podcast

Úgy dolgozunk, mint 1800 körül, de korántsem biztos, hogy ez így is marad

A történelmi tapasztalatok alapján hosszú időt és sok kísérletezést igényel, hogy a technológiai változásokhoz alkalmazkodni tudjon a cégek munkaszervezése. Juhász Réka a G7 Podcast e heti vendége.

Stubnya Bence
2021. január 16. 07:01 Podcast

Önként égetjük ki magunkat a munkahelyünkön

Az elmúlt évek egyik legnépszerűbb filozófusa, Byung-Chul Han szerint a munka megváltozása összefüggésben van a mentális betegségek terjedésével. K. Horváth Zsolt a G7 Podcast vendége.

G7.hu
2021. január 10. 18:01 Közélet, Podcast

A legmagasabbra jutott magyar multimenedzser, aki készül az elektromos autózásra

Kapitány Istvánnal, a Shell globális alelnökével beszélgettünk karrierről, a magyar hírek követéséről és az elektromos autózásról.

Fontos

Avatar
2021. január 25. 16:37 Adat, Közélet

Hiába termelünk többet, az ipar szerkezete és a forint gyengülése fékezi a felzárkózásunkat

Harminc éve dolgozunk azon, hogy elérjük az uniós átlagot, de lehet, hogy ehhez még harminc év kell.

Kasnyik Márton
2021. január 25. 06:44 Közélet

A legszűkösebb erőforrásra lenne most szükség az oltókampányban: türelemre

Érdemes lemaradni az oltóversenyben, ha ettől kevesebben utasítják vissza a vakcinát? Néhány gyáron múlik az oltósiker.

Hajdu Miklós
2021. január 22. 15:37 Világ

Brit helyett holland egyetemek lehetnek a magyar diákok új kedvencei

A brexit után az eddigieknél jóval kedvezőtlenebb feltételekkel tanulhatnak csak az Európai Unióból érkező diákok a brit egyetemeken, ami a hallgatói kiválóság és sokszínűség szempontjából rossz hír számukra.