A kőolaj globális ára az egyik legérdekesebb dolog a világon, hiszen szinte minden tényező hat rá, ami a világban számít és érdekes: a globális gazdasági növekedés, a nagyhatalmi politika, a technológiai fejlődés, a piaci spekuláció és még ezer dolog. De a kőolaj szerepe változóban van, és a leginkább az éghajlatváltozás az, ami hosszú távon korlátozhatja a keresletet iránta.
A G7 podcast vendége ezen a héten Pletser Tamás, az Erste olaj és gázpiaci elemzője – a közelmúltban megjelent írásait itt lehet olvasni -, akivel átbeszéljük a kőolaj, az energetika és az éghajlatváltozás aktuális kérdéseit. A beszélgetést a fenti lejátszás gombra klikkelve lehet elindítani (vagy bármelyik okostelefonos podcast app letöltése után a “G7 Beszélgetések”-re feliratkozva).
Pletser szerint most részben tényleg azért tankolunk olcsóbban, mint néhány hónapja, mert egy szaúdi halálosztag megölt egy újságírót. De ennél érdekesebb, hogy Szaúd-Arábia de facto ura, Mohamed bin Szalmán koronaherceg zsarolható helyzetbe került, és nem tűnik alkalmasnak arra, hogy modernizálja országát.
Azért alakul néhány aprónak tűnő hír miatt ilyen nagy mértékben a kőolaj ára, mert ennél a terméknél mind a kereslet, mind a kínálat rugalmatlan, azaz csak nagyon lassan alkalmazkodnak a szereplők az árak változásához.
Az éghajlatváltozás problémája egyre súlyosabb lesz Pletser szerint a következő években, mivel sem a technológia nem áll rendelkezésre, sem a politikusok ösztönzői nem jók: ha egy politikus választhat a jelenbeli növekedés és a klímakatasztrófa elkerülése között, akkor biztosan az előbbit választja, és a potyautas jelenséget is ösztönzi a kérdés megoldásának szükségszerűen globális jellege. Hiába értékelődik át tehát a fosszilis energiahordozók szerepe, központi világkormány nélkül nagyon nehéz lesz a kérdés megoldása. Ezzel együtt jó lenne, ha az éghajlatváltozás miatt kitermelhetővé váló óriási sarkvidéki kőolaj inkább ott maradna, ahol most van, tehát a föld alatt.
A beszélgetésen szóba kerül még a közelmúltban talált román földgázvagyon és a horvátországi Krk szigetre tervezett cseppfolyósított földgáz terminál is. Pletser szerint mindenképpen biztató Magyarország szempontjából, hogy a Földközi-tengeren több helyen óriási gázlelőhelyeket találtak (Ciprus, Izrael, Egyiptom), ez csökkentheti Magyarország függését az orosz gáztól.
A kontextus kedvéért idetettem egy ábrát a Brent típusú kőolaj dollárárfolyamának utóbbi 15 évéről:
Kövesd a G7 Beszélgetéseket Itunes-on, Overcaston vagy bármelyik podcast-appon! (De csak miután lájkoltál minket Facebookon és feliratkoztál a hírlevelünkre.) A korábbi adásaink itt vannak.
Podcast
A folyószámlán parkoltatott pénz aktív kezelésével több kolléga bérét kereshetik meg a kkv-k
A magyar vállalatok tízezer milliárd forintot tartanak érdemi kamat nélkül folyószámláikon, pedig tisztes hozamot kínáló, mégis likvid befektetések is elérhetők.
Egy évszázaddal később is kimutathatók az oktatáspolitikai döntések hatásai
A Klebelsberg-korszak általános iskolái jobban ellenálltak a falusi iskolák bezárásának. A népességfogyás miatt ma a kisvárosi gimnáziumok kerültek veszélybe.
Űrhajós nem, influencer annál inkább lenne a legtöbb általános iskolás
Az alfa generációs magyar gyerekek 55 százaléka már pénzt is keresett, kétharmaduk a technológia segítségével, felük közösségi média platformokon, míg negyedük online streamelésen keresztül jutott bevételhez.
Fontos
Ha fegyelem van és rend, nincs több gond az oktatással?
Mintha az lenne az oktatásirányítás meggyőződése, hogy ha valahol gondok vannak, akkor nem érdemes vizsgálni az okokat, elég a szigorítás.
Ha tíz olcsó zsemle helyett nyolc drágábbat veszünk, akkor gazdasági fordulat van, csak még nem látszik
Gyenge kereskedelmi adatokkal indult az év, amely mögött szakértő szerzőink szerint három fontos tényező állhat, és a számokban talán csak az év második felében látszik majd a kilábalás.
Melyik paradicsom környezetbarátabb, a kiskertből szedett vagy a boltban vett?
Egy amerikai kutatás arra hívja fel a figyelmet, hogy a kérdésre nem is olyan egyértelmű a válasz.
