Palócz Éva: A fiatal generáció hadra fogható része elveszett az ország számára

A kisebb és kevésbé hatékony magyar cégek egy része tönkre fog menni a béremelkedés hatására, jobb dolgozóikat pedig a külföldi cégek szívhatják fel; a magyar cégek megmaradó része viszont a termelékenységét javító beruházásokba is belekényszerülhet – mondta Palócz Éva, Kopint-Tárki vezérigazgatója. A magyar cégek átlagos termelékenysége úgy is javulhat, ha egyszerűen kihullanak a gyengébbek, és dolgozóik jobban működő cégekhez kerülnek.

Palócz Éva. (MTI Fotó: Bruzák Noémi)

A szakértővel a magyar gazdaságot idén és a következő években fenyegető jelenségeket beszéltük át. A beszélgetést a fenti lejátszás gombra is meg lehet hallgatni, de jobb feliratkozni ránk valamelyik okostelefonos podcast appban. Most már Spotify-on is be lehet követni minket.

A koronavírusnak jelentős hatása lehet a világgazdaságra, de egyelőre ez nem a konkrét gazdasági tevékenységen, hanem a bizalomvesztésen keresztül fejti ki hatását. Magyarország Palócz szerint nem kerülheti ki Németország gazdaságának gyengeségét, a két ország növekedési pályájának tavaly látott szétválása csak átmeneti jelenség lehet. A világkereskedelem egyre lassabb növekedése azonban – hiába a magyar gazdaság jelentős exportorientáltsága – a közeljövőben nem valószínű, hogy befolyásolja a magyar gazdaságot.

Palócz szerint a külföldi cégek beruházásainak támogatása nem hiba, amíg ezek tőkét és tudást hoznak be az országba, ugyanakkor a hazai kutatás-fejlesztést jelentősebb forrásokkal kellene támogatni. A külföldiekkel az iparban a magyar vállalkozások nem versenyeznek, inkább beszállítanak nekik, a szolgáltatásokban pedig – ha nem az állam a fő szabályozó – valóban nincs sok esélyük a jelentősebb tőkeerejükkel szemben.

A legnagyobb probléma a magyar gazdaság közép-hosszabb távú kilátásait vizsgálva Palócz szerint az, hogy elmaradtak a beruházások a humántőkében, különösen az oktatásban. Ennek már most látványos jelenei vannak, például hogy a legjobb gimnáziumok diákjainak akár 80 százaléka is külföldre megy egyetemre – ők, akárcsak a 30-40-es korosztály leginkább hadrafogható része, többnyire elvesztek az ország számára, hiszen jobb fizetésért tudnak nyugaton elhelyezkedni. A magyar oktatásba ehhez képest GDP-arányosan kevesebb pénz megy, és a szemlélet is sokkal porosabb a kívánatos finn vagy észt hozzáálláshoz képest.

Kövesd a G7 Beszélgetéseket Spotify-on, Itunes-on, Overcaston vagy bármelyik podcast-appon! (De csak miután lájkoltál minket Facebookon, és feliratkoztál a hírlevelünkre.) Korábbi vendégeink: